Magyarország és az arab világ 1947-1989 (dedikált példány)

Fülszöveg

A magyarok kontaktusa az arab világgal évszázadokra nyúlik vissza (1580-ban Algírnak magyar származású kormányzója volt), de ezek koherens, sokrétű (politika, gazdaság, kultúra, sport stb.), mély és mindkét fél számra gyümölcsözővé a második világháború után váltak. Magyarországot ismerték és tisztelték az arab világban. Ennek számos jelét személyesen is tapasztalhattam.
1975-ben Szidi Okbában, egy kelet-algériai történelmileg jelentős településen, amelynek környékén Bartók Béla 1913-ban a magyar zene keleti gyökereit kutatva népzenei gyűjtést végzett, egy tíz év körüliekből álló gyerekcsoport tagjainak felcsillant a szeme, amikor megtudták, hogy magyar vagyok. S nyomban elkezdték sorolni a hajdani aranycsapat tagjainak a nevét Puskás, Hidegkúti
2010-ben egy nemzetközi konferencián találkoztam Ben Bellával, a független Algéria első köztársasági elnökével (1962-65). Első mondatai a köszöneté voltak, amelyet
azért a nagyon jelentős segítségért fejezett ki, amit hazánk a... Tovább

Fülszöveg

A magyarok kontaktusa az arab világgal évszázadokra nyúlik vissza (1580-ban Algírnak magyar származású kormányzója volt), de ezek koherens, sokrétű (politika, gazdaság, kultúra, sport stb.), mély és mindkét fél számra gyümölcsözővé a második világháború után váltak. Magyarországot ismerték és tisztelték az arab világban. Ennek számos jelét személyesen is tapasztalhattam.
1975-ben Szidi Okbában, egy kelet-algériai történelmileg jelentős településen, amelynek környékén Bartók Béla 1913-ban a magyar zene keleti gyökereit kutatva népzenei gyűjtést végzett, egy tíz év körüliekből álló gyerekcsoport tagjainak felcsillant a szeme, amikor megtudták, hogy magyar vagyok. S nyomban elkezdték sorolni a hajdani aranycsapat tagjainak a nevét Puskás, Hidegkúti
2010-ben egy nemzetközi konferencián találkoztam Ben Bellával, a független Algéria első köztársasági elnökével (1962-65). Első mondatai a köszöneté voltak, amelyet
azért a nagyon jelentős segítségért fejezett ki, amit hazánk a függetlenség elnyerésekor, 1962-ben nyújtott (pl. egy száz ágyas kórházat adományoztunk) a szó szerint
romokban heverő országnak: „Nagyon sokat segítettek! Köszönöm újra."
A könyv egy kicsit az arab világ története is magyar szemmel. Törekedtünk arra, hogy a magyar források szemüvegén keresztül a lehető legpontosabb, leghitelesebb képet rajzoljunk erről a rendkívül érdekes, sokszínű, de nagyon turbulens világáról.
A kronológiai keret kiinduló évének azért választottuk 1947-et, mert ebben az évben érkezett meg az első követünk az első arab országba, Egyiptomba, amellyel diplomáciai kapcsolatot létesítettünk és követeket cseréltünk a második világháború után. A záróév nem igényel magyarázatot: a rendszerváltás után új prioritások határozták meg a magyar külpolitikát s ebben az arab világ kevésbé jelentős helyet foglalt el. A kapcsolatok lazultak, az érdeklődés enyhült illetve a vélemények, álláspontok változtak. Ugyanakkor éppen a rendszerváltás tette lehetővé, hogy valamennyi arab országgal diplomáciai kapcsolatot létesítettünk. Vissza