Magyarország és a tudományos-technikai forradalom

Fülszöveg

A szerző ezt mondja műve alapgondolatáról: "Napjainkban rendkívüli ütemben alakul át az ember és természet kapcsolata. Ezt az átalakulást az anyagi termelés technikájában lejátszódó forradalom közvetíti; alapja a modern kutatási szervezetek és a számítógép.
A tudomány és a technika változásai létrehozzák annak lehetőségét, hogy az ember megteremtse uralmát saját életfeltételei felett. E változásoknak - a tudományos-technikai forradalomnak - a kibontakozásához, kiteljesedéséhez a társadalom egészének részvétele szükséges, mert lényege az alkotó jellegű, együttműködéssel járó emberi munka társadalmi méretű elterjedése. Az elkövetkezendő évtizedekben hazánk is átlépi a tudományos-technikai forradalom küszöbét. Ezzel kapcsolatos feladatainkat még nehezebbé teszi az, hogy a fejlettebb szocialista ember-típus és társadalmi viszonyok létrejöttéhez szükséges anyag-műszaki alap teljes felépítése is még elöttünk áll. Ezt a fejlődési periódust nem lehet átugrani. A szocializmus gyorsabb építését már ma is társadalmunk viszonylag elmaradott általános és szakmai kulturális színvonala fékezi. E téren kell előbbre lépnünk."
Ez tehát a könyv központi gondolata, az a mag, amelyre az egész mű logikája épül. Természetesen a szerző nem egyedül a magyar viszonyokat ismerteti. A tudományos-technikai forradalom főbb, általános vonásaiból indul ki: abból, hogy a gyors ütemű műszaki haladás eredményeként megváltozik a termelésben az ember szerepe, a természeti környezet, és szükségszerűen megnő a társadalmi termelés szervezettsége is. Foglalkozik azzal a kérdéssel, hol van a határa a kapitalizmusban a tudományos-technikai forradalom kibontakozásának.
Hazánk és a tudományos-technikai forradalom kapcsolatát vizsgálva Szakasits D. György nemcsak a materiális tényezőket, a termelőerők anyagi elemeit tartja fontosnak. Koncepciójából következik, hogy ezekkel legalábbis egyenrangúnak érzi az olyan, kevésbé kézzelfogható tényezők szerepét, mint az általános és szakmai képzettség, a termelés társadalmi szervezettsége, a tudomány és a termelés kapcsolata, a vállalati munka korszerűsítése, az üzemi demokrácia stb.
A könyv nem törekszik teljességre. Figyelmét a műszaki haladás társadalmi feltételeire koncentrálja. Sokoldalú okfejtése, a tudományos-technikai forradalommal kapcsolatos elméleti ismeretek és a józan prakticizmus összhangja, a bőséges bizonyító anyag révén a könyv érdeklődése tarthat számot az igényes, jövőnk kérdései iránt fogékony, de mai problémáink megoldását is kereső olvasók körében. Vissza