Magyarország egy napja

Előszó

A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége (MAFOSZ) 2000. január 1-én olyan programot hirdetett meg, amelyhez bárki csatlakozhatott. Életkortól, lakóhelytől és foglalkozástól függetlenül, minden fényképezőgép tulajdonost arra biztatott, hogy örökítse meg környezetét, a millenniumi eseményeket, ezen belül is Magyarország egy kiemelkedően fontos napját: augusztus huszadikát. Közel ötszázan vállalkoztak arra, hogy a szívükhöz közel álló települése(ke)n felvételeket készítsenek, s ezeket két példányban átadják a MAFOSZ-nak. Az ország-fényképezési akciónak több célja is volt, melyek közül három máris megvalósult. Nevezetesen létrejött egy hatalmas gyűjtemény, amely tízezer felvételből (de a két példány miatt) 20.000 fotóból áll. A látványhoz pontos dokumentáció kapcsolódik, amely hitelesen rögzíti, hogy hol és mikor készültek a képek, mit, vagy kit ábrázolnak a felvételek, mi történt éppen az exponálás pillanatában? A fotók és a feljegyzések együtt, egy igazán sajátos képregényt eredményeztek, amelynek töredékét kézben tarthatja e sorok olvasója is. A vizuális napló sajátosságát az adja, hogy sok szerzője van, nagy mennyiségű képet tartalmaz az ország minden részéből (ezer településről) és ezek 80 százaléka egyetlen napon készült, azaz 2000. augusztus huszadikán.
A program társadalmi jelentőségét felismerve, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Millenniumi Emlékbizottsága kellő időben és módon támogatta a közös gondolkodás előkészítését. Ennek köszönhetően szervezhetett a MAFOSZ minden megyében egy-egy hétvégi fotótréninget, ahol találkozott mindazokkal, akik fénykrónikásként kívántak közreműködni a millenniumi események és látványok megörökítésében. A választható témák gazdagsága mindenkinek megmozgatta vizuális fantáziáját. Ugyanis a szervezők arra kérték a fotósokat, hogy ne kizárólag az ünnepségeket, az ünnepi események közismert szereplőit fényképezzék le, hanem valójában mindent, amit szűkebb környezetükben fontosnak ítélnek meg. így a fotókon láthatunk családi ebédeket, lakásbelsőket, divatos és a hagyományos viseleteket, épületeket, műemlékeket és azok apró részleteit, települések látképét, természeti értékeket, különféle kismesterségeket, gazdaságokat, polgárokat, használati tárgyakat és persze mindazokat az eseményeket, amelyek augusztus 20-án történtek. A polgárok számára mindig az a legfontosabb esemény, amelynek ők maguk is részesei. Ennélfogva ez a könyv nagyobb részt nem azokról szól, akik az újságokban is nap mint nap láthatók. Éppen ellenkezőleg! Azokat mutatja be, akik élik saját életüket, szorgalmasan dolgoznak, a maguk módján alakítják környezetüket és különféle kisebb csoportokat alkotva szereznek közösségi élményeket egy focimeccsen, egy önkormányzatban vagy éppen egy főzőversenyen.
A fotóalbum megjelenésével egy időben megvalósult a kiállítás terve is. A Magyar Kultúra Alapítvány székházában ugyanis megtekinthető volt - a Kultúrával a nyugat kapujában című összművészeti fesztivál rendezvényeként - a Magyarország körkép című fotókiállítás is. Ez egy bővebb válogatást tárt nyilvánosság elé az ország-fényképezési akció során született képekből. A budapesti kiállítás után ez a képanyag országjáró körútra indul, aminek eredményeként két év alatt minden megyében megtekinthetők lesznek a millenniumi fényképek.
A program célja volt az is, hogy a beküldött képek közgyűjteményekbe kerüljenek, ahol kutathatókká válnak és ahol hosszú időn át megőrzik egy-egy település, vagy régió látványát az utókor számára. Aki pedig napjainkban szeretné felhasználni a képeket kiállításra, publikációra, az rövid úton juthat el a szerzőkhöz - a képeken levő elérhetőségi adatok alapján -, így velük megállapodva nyilvánosságra hozhatják különféle célok érdekében a millennium évében született tízezernyi felvételt. A megyei közgyűjteményekbe a kiállítás vándorlásával szinkronban jutnak majd el a gyűjtemény azon részei, amelyek az adott megye településeit ábrázolják. Vissza