1.067.290

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyarország címerkönyve

A heraldika alapjai

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: CEBA Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 256 oldal
Sorozatcím: Magyarország kézikönyvtára
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 30 cm x 21 cm
ISBN: 963-9089-82-6
Megjegyzés: Fekete-fehér és színes képekkel illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A címer szó eredete és jelentése

A középkori magyarországi írásbeliség nyelve a latin volt, igen ritka a korai időszakban, hogy egy-egy magyar szó, úgynevezett szórványemlék olvasható 1526... Tovább

Előszó

A címer szó eredete és jelentése

A középkori magyarországi írásbeliség nyelve a latin volt, igen ritka a korai időszakban, hogy egy-egy magyar szó, úgynevezett szórványemlék olvasható 1526 előtti okleveleinkben. Nyelvemlékeink között az elsők közé tartozik címer szavunk.
A címer szó Károly Róbert (ur. 1301 -1342) 1326. április 7- én kelt oklevelében olvasható először, akkor még y-nal írva. Ezzel az oklevéllel Imre fia Miklós, a csébi Pogány család őse, sisakcímert kapott az uralkodótól. Az adományozott sisakcímert, amelyet közönségesen címernek neveznek (cristam ... que vulgo cymer dicitur), a következőképpen írja le: arany sólyom, kiterjesztett fehér szárnyakkal, melyek alatt arany lóherék függnek, a sólyom csőre felett zöld ág arany levelekkel. (... cristam inferius descriptam, que vulgo cymer dicitur, in forma vais sciiicet faiconis aurei, habentis distensas blaveas alas, sub quibus foriia deaurata in modum herbe, vulgo Luhere dicte, pendent, super cuius faiconis nasum viridis ramusculus erectus existit fólia habens aures ) Az oklevél szövege megmagyarázza, hogy a „crista" szón „cymer"-t kell értenünk.
A középkori latin nyelvben a crista a sisak csúcsán lévő díszítést, címertani értelemben a sisakdíszt jelentette. A „cymer" szó eredetének vizsgálatakor a 19-20. század eleji szakirodalom a francia „cimier" szót jelölte meg a magyar kifejezés eredeteként. Az 1960-as évek nyelvészeti kutatásainak eredményeként a szakirodalom pontosította korábbi ismereteinket. Eszerint címer szavunk a francia nyelv Poitouben beszélt dialektusából, az Anjouk nápolyi udvarán keresztül jutott a magyar nyelvbe, az 1270-es évek végén. A szó eredetileg mindkét nyelvben sisakcímert jelentett, és csak a későbbi fejlődés során vált ez a jövevényszavunk a pajzsból, sisakból, sisakdíszből, és takaróból álló együttes elnevezésévé.
Második fennmaradt, címerrészletre vonatkozó oklevelünket Károly Róbert 1327. november 24-én adományozta Donch mester, zólyomi főispán, a Balassa család őse részére. Az oklevél, amely kiemeli Donch mester békében és a harcokban egyaránt megnyilvánuló hűségét és szolgálatkészségét, nem írja le a sisakcímert. Az oklevél leírása csupán arra terjedt ki, hogy hadba vonulása esetén akkor, ha a király is személyesen vesz részt a harcban, sisakdíszét teljes egészében arannyal vonhatja be. E kiváltságot minden valószínűség szerint csak személyében élvezhette, annak örököseire vonatkozó érvényéről az oklevél nem szól. (Figyelmet érdemel az arany szín kitüntető szerepének hangsúlyozása. Erre a későbbiek során - a címertani színek ismertetésénél - még vissza fogunk térni.) 1402-ből fennmaradt Donch mester leszármazottjainak pecsétje, amely teljes címert mutat. A pajzsban 3 liliom látszik, a sisakdísz elmosódott; egy emberi törzs, fején sisakkal vagy püspöksüveggel. Ugyanakkor Donch mester 1328-as és 1335-ös pecsétjén, amelyen csak sisak és sisakdísz szerepel, a sisakon hat strucctoll látszik. Az 1402-ben használt pecsétet ismertetők a sisakdíszben szereplő motívumban vélik felfedezni a Károly Róbert oklevelében arannyá változtatott díszt.
Az 1402-es oklevél pecsétjének rajzolata elmosódott, de a család szászfalvi templom falán megörökített címerén a pajzsban szintén liliomok láthatók, és a sisakon szerepel a Donch mester mindkét említett sisakpecsétjének strucctollakat mutató dísze. Vissza

Tartalom

A címer szó eredete és jelentése 9
A címer fogalma, kialakulása, eredete 12
A címer fogalma 12
A címer kialakulása, eredete 14
A lovagi torna és hatása a címer kialakulására, használatára 20
A pecséthasználat heraldikai szerepe 22
A heraldika szó eredete, jelentése; a heroldok és hivataluk 25
Címertekercsek, címerkönyvek 27
A heraldika korszakai 30
A heraldika alapfogalmai, alapszabályai 31
A heraldika színei és színszabálya 31
A heraldikai színjelzés 33
A heraldikai színek alkalmazásának szabályai 35
A címer fő részei 36
1. A pajzs 36
1.1. A heraldikai pajzsok szerkesztése 38
1.2. A pajzs állása 42
1.3. Pajzsok összetétele, összetett pajzs 43
1.3.1. Több pajzs egymás mellé rendelése 43
1.3.2. Több címer egyesítése egy pajzson 44
1.4. A pajzs részeinek heraldikai elnevezése 47
1.5. A pajzson előforduló képek, azaz címerábrák 48
1.5.1. Mesteralakok vagy heroldalakok 48
1.5.1.1. Egyenes vonallal, vonalakkal kialakított mesteralakok 48
1.5.1.2. Nem egyenes vonallal vagy vonalakkal szerkesztett mesteralak 56
1.5.1.3. Nem párhuzamos egyenes vonalakkal szerkesztett mesteralakok 59
1.5.1.4. Kör alakú mesteralakok 64
1.5.1.5. Váltakozó színű mesteralakok 65
1.5.1.6. Keresztek 66
1.5.2. Címerképek 68
1.5.2.1. A természet világából vett címerképek -69
a. A szerves természeti (élő)lények: ember, állat, növény 69
a.1. Az emberi alakok 69
a.1.2. Az emberi testrész 70
a. 1.3. Szentek ábrázolása 73
a.2. Az állatvilágból vett címerképek 73
a.2.1. Négylábúak 74
a.2.1.1. Oroszlán (leo) 74
a.2.1.2. Antilop (antilope) 77
a.2.1.3. Bárány (agnus) 77
a.2.1.4. Bika (taurus) és ökör (bos) 77
a.2.1.5. Elefánt (elefas) 78
a.2.1.6. Farkas (lupus) 79
a.2.1.7. Kecske (capra, caper) 80
a.2.1.8. Kos (aries) 80
a.2.1.9. Kutya (canis) 81
a.2.1.10. Leopárd (leopardus) 81
a.2.1.11. Ló (equus) 82
a.2.1.12. Majom (simia) 82
a.2.1.13. Medve (ursus) 83
a.2.1.14. Mókus (sciurus) 83
a.2.1.15. Nyúl (lepus) 84
a.2.1.16. Ökör (bos) (lásd: bika) 84
a.2.1.17. Róka (vulpes) 84
a.2.1.18. Sün (histrix) 84
a.2.1.19. Szarvas (cervus) 85
a.2.1.20. Tehén (lásd: bika) 86
a.2.1.21. Tigris (tigris) 86
a.2.1.22. Vadkan (aper) 87
a.2.1.23. Zerge (capricornus) 87
a.2.2. Madarak 87
a.2.2.1. Sas (aquila) 87
a.2.2.2. Bagoly (noctus) 90
a.2.2.3. Daru (grus) 91
a.2.2.4. Fajdkakas (tetrao)91
a.2.2.5. Galamb (columba) 91
a.2.2.6. Gólya (ciconia) 91
a.2.2.7. Hattyú (cygnus) 92
a.2.2.8. Héja (accipiter), turul 92
a.2.2.9. Holló (corvus) 93
a.2.2.10. Kacsa (anas) 93
a.2.2.11. Kakas (gallus) 94
a.2.2.12. Liba (anser) (lásd: hattyú) 94
a.2.2.13. Páva (pavo) 94
a.2.2.14. Pelikán (pelicanus) 95
a.2.2.15. Sólyom (falco) 95
a.2.2.16. Strucc (strutto) 95
a.2.2.17. Turul (lásd: héja) 96
a.2.2.18. Vadkacsa (lásd: kacsa) 96
a.2.3. Egyéb állatok 96
a.2.3.1. Denevér (vespertilio) 96
a.2.3.2. Delfin (delphinus) 96
a.2.3.3. Hal (piscis) 97
a.2.3.4. Kagyló (conchylium) 97
a.2.3.4. Kígyó (serpens) 97
a.2.3.6. Méh (apis) 98
a.2.3.7. Rák (cammarus) 98
a.2.3.8. Skorpió (scorpio) 98
a.3. Növények 99
a.3.1. Fa (arbor) 99
a.3.2. Szőlőtőke (vitis) 99
a.3.2. Fa vagy bokor törzse, ága 99
a.3.3. Levél (folium) 100
a.3.4. Fák, bokrok termése 101
a.3.5. Búzakalász, búzakéve (spica tritici, manipulus tritici) 101
a.3.6. Liliom (lilium) 102
a.3.7. Rózsa (rosa) 103
a.3.8. Gránátalma (malum granatum) 103
b. Szervetlen természeti alakzatok (földrajzi képződmények, égitestek) 104
b.1. Földrajzi képződmények 104
b.1.1. Domb (collis) 104
0.1.2. Forrás (fons) 104
b.1.3. Halom (collis) 104
b.1.4. Hármashalmon 104
b.1.5. Mocsár (palus) 104
b.1.6. Nádas (arundinosus) 104
b.l.7. Szikla (rupes) 104
b.1.8. Talaj (solum) 105
b.2. Égitestek, égi jelenségek 105
b.2.1. Nap (Sol, naparc sol figuratus, felkelő nap sol nascens, nyugvó nap sol couchant) 105
b.2.2. Hold (luna, holdarc luna expresso vultu humano) 105
b.2.3. Csillag (aster) 106
b.2.4. Felhő (nubes) 106
b.2.5. Üstökös (cometa) 107
b.2.6. Villám (fűimen) 107
b.2.7. Szivárvány (iris) 107
c. Ember alkotta tárgyak: fegyverek, munkaeszközök, épületek stb., betűk 107
c.1. Fegyverek 107
c.2. Munkaeszközök, használati eszközök 108
c.2.1. Mezőgazdasági munkaeszközök 108
c.2.1.1. Ásó, ekevas, csoroszlya, gereblye, kapa, kasza, sarló 108
c.2.1.2. Eke 108
c.2.1.3. Szőlőkés, hordó, puttony 109
c.2.1.4. Méhkas 109
c.2.2. Ipari és kereskedelmi munkaeszközök 109
c.2.2.1. Bárd 109
c.2.2.2. Fogaskerék 109
c.2.2.3. Hajó, vitorla 110
c.2.2.4. Horgony, háló, varsa, szigony 110
c.2.2.5. Kalapács, bányászszerszámok, csille 110
c.2.2.6. Kerék 111
c.2.2.7. Malomkerék, malomkő 111
c.2.2.8. Olló, fésű - 112
c.2.2.9. Üllő, satu, üst 112
c.2.3. Közlekedési eszközök 113
c.2.3.1. Zabla, nyereg 113
c.2.4. A tudomány és a művészet munkaeszközei 114
c.2.4.1. Festőeszközök 114
c.2.4.2. Hárfa, orgona, lant 114
c.2.4.3. Könyv 114
c.2.4.4. Szögmérő, körző, vonalzó 114
c.2.4.5. Toll 115
c.2.5. A mindennapi élet eszközei és egyéb tárgyak 115
c.2.5.1. Edények (bögre, váza, korsó) 115
c.2.5.2. Bőségszaru 115
c.2.5.3. Csat 116
c.2.5.4. Egyenruhák 116
c.2.5.5. Kulcs 117
c.2.5.6. Kürt 117
c.2.5.7. Láncszem 117
c.2.5.8. Létra 117
c.2.5.9. Mécses, fáklya 118
c.2.5.10. Mérleg 118
c.2.5.11. Pajzs 118
c.2.5.12. Patkó 118
c.2.5.13. Rostély 118
c.2.5.14. Sapka, mitra4, sisak, korona 119
c.3. Épület, építmény 120
c.3.1. Fal (maurus) 120
c.3.2. Bástya, torony 121
c.3.3. Vár..., 121
c.3.4. Palánk, palánkvár 121
c.3.5. Kapu 121
c.3.6. Oszlop 122
c.3.7. Szökőkút 122
c.3.8. Bányakút, tárnabejárat 122
c.3.9. Híd 122
c.3.10. Templom 122
c.4. Betűk 123
1.5.2.2. Képzeletbeli alakok 123
a. Emberszerű alakok 123
a.1. Angyal 123
a.2. Puttó 124
a.3. Allegorikus alakok 124
b. Állatszerű alakok 124
b.1. Egyszarvú (monoceros) 124
b.2. Baziliszkusz (basiliscus) 125
b.3. Főnix (phoenix) 125
b.4. Griff (gryphus) 125
b.5. Haltestű kutya (önálló latin elnevezése nincs) 126
b.6. Pegazus 126
b.7. Sárkány (draco) 126
c. Ember- és állatszerű lények 128
c.1. Hárpia (harpya) 128
c.2. Kentaur 128
c.3. Nereida vagy sellő 128
c.4. Sasember 129
c.5. Szirén (sirena) 129
c.6. Triton 129
2. A sisak 129
2.1. Zárt sisak 130
2.2. Nyitott sisak 131
2.3. A sisak megjelenítése 132
2.4. A sisaktakaró 133
3. A sisakdísz 134
4. Külső díszek 136
4.1. A pajzstartók 136
4.2. A rangjelző korona 138
4.3. A címerpalást, címersátor 138
4.4. A zászló 139
4.5. A jelmondat 139
4.6. A rendjelek 139
4.7. A méltósági jelvények 140
4.8. Badge (címerjel) 140
A címerképek szimbólumtartalma 141
Címertörés 143
Címerleírás 145
A magyar címerhasználat és címeradományozás a kezdetektől 1918-ig 146
A címereslevelek és fejlődésük 1918-ig 147
A címeradományozás gyakorlata 1918-ig 149
A címereslevél-festészet korszakai 1918-ig 150
A címerjog fejlődése 1918-ig 152
A magyar államcímer 155
Az államcímer fogalmának kialakulása 155
A magyar címer elemeinek kialakulása az Árpád-korban 155
A vágásos mező eredete, használata 155
A kettőskereszt eredete és ábrázolása 155
Az országcímer változása az Anjouk idején 158
Az országcímer változása a Habsburg királyok uralkodása idején 160
A magyar kiscímer fejlődése 1918-ig 161
A magyar kiscímer változása 1918-tól napjainkig 162
A magyar középcímer 163
A magyar nagycímer 165
Kommunális címerhasználat 166
A megyei címerhasználat 166
A megyei címerhasználat kialakulása, fejlődése és jogi szabályozása 1945-ig 166
Katalógus 170
A városi címerhasználat 174
A városi címerhasználat a kezdetektől 1526-ig 175
Címereslevéllel nyert címerek 1918-ig 183
Katalógus 184
Kerületek, székek 190
A városi címerhasználat 1918-1945 között 191
Községi címerek 191
A községi (falusi) pecsétek a 16. századtól 1898-ig 191
Az Országos Községi Törzskönyvbizottság (1898-1954) 193
A címerhasználat 1945-1990 között 194
A címerhasználat 1990-től napjainkig 196
Egyházi címerhasználat 198
A hiteleshelyi pecséthasználat: 11. század - 1874 198
Főpapi pecséthasználat a 12. századtól napjainkig 201
A református és az evangélikus egyházak címerei 206
Nemesi és polgári címerek 207
Nemzetségi címerek 207
Családi címerek 212
Nemesi címerek a 15. századtól 1526-ig 213
Nemesi címerek 1526-1918 között 214
A nemesi címerhasználat jogi szabályozása 1947-ben 215
Polgári címerek 215

Nyulásziné dr. Straub Éva

Nyulásziné dr. Straub Éva műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Nyulásziné dr. Straub Éva könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem