Magyarország bibliographiája 1712-1860. V.

Előszó

Az 1712 - 1860 évi időszakról készült, Petrik által szerkesztett négykötetes bibliográfia hasonmás kiadását - az első kötethez írt előszó ígéretéhez híven - most nyomon követik a Pótlások. Ez a kötet mintegy 7660 címmel egészíti ki az eredeti adatgyűjtést. Figyelemreméltó mennyiség ez mindenképpen, még fokozza azonban jelentőségét az a körülmény, hogy csupa XVIII. századi címről van szó, vagyis olyan anyagról, amely különös súllyal esik latba a magyar művelődéstörténelem, különösképpen pedig az irodalomtörténet és nyomdászattörténet szempontjából.
Az anyag összegyűjtése, mint ezt az első kötet előszavában már megírtuk, az Országos Széchényi Könyvtárban szerveződött munkaközösséghez fűződik. Ez az együttes a források széles körét igyekezett felkutatni. A gyűjtés elsősorban az OSZK állományából való, de a munkaközösség tagjai kutatásokat végeztek még a könyvanyag kiegészítése céljából az Országos Evangélikus Könyvtárban, a Ráday Könyvtárban és a Sárospataki Református Nagy könyvtárban. A kisnyomtatványokat a Budapesti Egyetemi Könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Miscellanea gyűjteményeiből tették teljesebbé. A gyűjtött címanyag értékét növeli, hogy a felsorolt könyvtárakon kívül számos vidéki, szerzetesi könyvtár anyaga is bekerült a bibliográfiába, amely az ötvenes évek elején, az államosítás során jutott a nemzeti könyvtár tulajdonába.
A kötet címanyagát végül a csehszlovák és román nemzeti bibliográfia XVIII. századi anyagával és mintegy harminc hazai, helyi nyomdatörténeti bibliográfiából merített, Petrik köteteiben még nem ismert kiadvány címével egészítettük ki. Vissza