Előszó | 9 |
A háború útján | |
A dualista rendszer és a külpolitika | 13 |
A közös ügyek | 13 |
A külügy | 15 |
A hadügy | 17 |
A pénzügyi és gazdasági közösség | 19 |
A delegációk és a közös minisztertanács | 20 |
Magyarország belső berendezkedése és a nemzetiségi kérdés | 21 |
Viták a dualista külpolitika irányáról | 23 |
A dualista külpolitika kialakítása | 27 |
Balkán-politika és német szövetség | 30 |
Küzdelem a Balkánért | 30 |
A "keleti válság" | 31 |
Bosznia és Hercegovina okkupációja | 33 |
Szövetség Németországgal | 35 |
A hármasszövetség | 37 |
A Monarchia előretörése a Balkánon | 39 |
A viharfelhők gyülekezése | 41 |
A francia-orosz szövetség | 41 |
A német imperializmus világbirodalomi igénye | 42 |
Az angol-német imperialista vetélkedés | 46 |
A Monarchia és Németország viszonyának alakulása | 47 |
A Monarchia belső válságának kezdete | 48 |
Csapás a Balkánon | 50 |
A balkáni kis államok a századforduló után. A szerbiai fordulat | 50 |
A Monarchia aktivizálódása a Balkánon | 52 |
Ferenc Ferdinánd és a magyar vezető réteg | 54 |
A vámháború | 54 |
Az annexió | 62 |
A "kivételes törvény" javaslatának kidolgozása | 65 |
Az annexió után | 70 |
A háború kirobbantása | |
A háború küszöbén | 75 |
A Balkán-szövetség és az első Balkán-háború | 75 |
A délvidéki forrongás és a munkásság háborúellenes fellépése | 77 |
A kivételes törvény | 79 |
A balkáni háború folytatása: Szkutari (Shkoder) | 81 |
A második Balkán-háború | 82 |
Ultimátum Szerbiának | 83 |
A Balkán-háborúk következménye. A Monarchia külpolitikájának jellege | 84 |
A központi blokk belső ellentétei a balkáni politikában a háború előtt | 87 |
A Justh-Károlyi-csoport külpolitikája a Balkán-háborúk után | 94 |
Szarajevo után | 97 |
A merénylet | 97 |
A bécsi elhatározások | 99 |
Tisza állásfoglalása | 100 |
A berlini döntés | 101 |
Minisztertanács Bécsben | 104 |
Tisza álláspontjának változása | 109 |
Tisza fordulatának későbbi magyarázatai | 112 |
Ultimátum és háború | 119 |
A belgrádi demars | 119 |
A Monarchia és Szerbia háborúja | 122 |
A világháború kezdete. Az imperialista érdekek | 125 |
A semlegesek | 128 |
A magyar vezető réteg és a háború | 129 |
A polgári irányzatok és a háború | 133 |
A magyarországi nemzetiségek és a háború | 135 |
A háborús hangulat | 137 |
A szociáldemokrata párt és a háború | 139 |
Az Internacionálé a fenyegető imperialista háborúról | 139 |
A szociáldemokrata párt a háború ellen | 140 |
A megalkuvás | 143 |
A szociálsovinizmus | 145 |
A háború első szakasza | |
A háborús ország | 151 |
A parlament őszi ülése | 151 |
A kivételes törvény életbe léptetése | 152 |
A hadigazdálkodás bevezetése | 154 |
Egyház és háború | 159 |
A kudarcok éve | 163 |
A hadászati tervek | 163 |
A Monarchia hadereje | 165 |
Az első összecsapások | 167 |
A Monarchia súlyos vereségei a keleti arcvonalon | 172 |
A szerb és ukrán nemzetiségek elleni terror | 175 |
A szlovákokkal és horvátokkal szemben folytatott nemzetiségi politika | 178 |
Olaszország és Románia semlegesítése | 182 |
A románokkal szemben folytatott nemzetiségi politika | 190 |
Pacifista hangok Magyarorszgon és a szociáldemokrata párt | 195 |
A képviselőház 1915 tavaszi ülésezése, a "hősök választójoga" | 199 |
Olaszország belépése a háborúba | 201 |
Az antant háborús céljainak első fejtegetése | 205 |
Az emigráció és az antant | 209 |
Az első év mérlege | 211 |
Magyarország "véradójának" növelése | 213 |
A sikerek éve | 216 |
A gorlicei áttörés | 217 |
A Románia elleni támadás terve | 219 |
Bulgária hadba lépése és Szerbia elfoglalása | 222 |
Változás a románokkal szemben követett nemzetiségi politikában | 224 |
A német háborús célok a háború első éveiben | 227 |
A Monarchia háborús céljainak körvonalai a háború első éveiben | 230 |
A magyar kormány és a háborús célok | 231 |
A Mitteleuropa-koncepció fogadtatása Magyarországon | 238 |
Berendezkedés a megszállt Szerbiában és Montenegróban | 244 |
A "keleti missziók" | 247 |
A zimmerwaldi mozgalom és a magyar szociáldemokrácia | 251 |
A panaszbizottság | 257 |
A földreform-tervek | 259 |
Parlamenti vita a békéről | 261 |
A katasztrófa árnyékában | 266 |
A verduni és a tiroli kudarc | 266 |
A Monarchia súlyos veresége. A Bruszilov-offenzíva | 267 |
A Károlyi-párt megalakulása és programja | 268 |
Románia hadba lépése | 272 |
A német segítség és következményei | 274 |
A gazdasági nehézségek súlyosbodása a Monarchiában | 277 |
Gazdasági kérdések vitái Bécs és Budapest között | 278 |
Az osztrák-magyar gazdasági kiegyezés megújításának kérdése | 280 |
Az ellenzék általános támadása és a Tisza-kormány helyzetének megrendülése | 284 |
Ferenc József halála és Károly trónra lépése | 286 |
A fordulatok éve | |
A békekísérletek és a háború kiterjesztése | 291 |
A Monarchia békekezdeményezése | 291 |
A decemberi békeajánlat kudarca | 296 |
Az USA békeközvetítési kísérlete és az antant háborús céljainak megfogalmazása | 297 |
IV. Károly politikája és a januári közös minisztertanács | 302 |
A Tisza-Clam-Martinic-féle gazdasági kegyezés | 3205 |
A korlátlan tengeralattjáró-háború és az USA hadbalépése | 307 |
Vita a választójogról és a kormányzati politikáról a képviselőházban | 311 |
Az oroszországi polgári demokratikus forradalom | 312 |
Katonabarátkozások a keleti arcvonalon | 314 |
A Monarchia újabb békeakciója. A Sixtus-levél | 317 |
A pacifizmus és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt | 321 |
A Vatikán békeakciója és a magyarországi katolikus egyház | 324 |
A Tisza-kormány bukása és az új politika | 328 |
A polgári politika irányzatai 1917 tavaszán | 328 |
A munkásmozgalom fellendülése 1917 tavaszán és az SzDP | 330 |
Tisza bukása | 332 |
A Választójogi Blokk | 334 |
Az Esterházy-kormány | 336 |
A Monarchia békekísérleteinek kudarca | 339 |
A Wekerle-kormány megalakulása | 343 |
A munkásmozgalom baloldali csoportjainak megerősödése | 347 |
A nemzetiségek politikájának fordulata | 348 |
A katonai események mérlege 1917-ben | 353 |
Az oroszországi szocialista forradalom után | 356 |
Az oroszországi szocialista forradalom és Magyarország munkásosztálya | 356 |
Az oroszországi szocialista forradalom és a magyar burzsoázia | 359 |
Katonabarátkozások és fegyverszünet a keleti arcvonalon | 363 |
Az USA hadüzenete a Monarchiának | 366 |
A Breszt-litovszki béketárgyalás első szakasza és a wilsoni pontok | 367 |
A januári sztrájk | 371 |
A Monarchia tárgyalásai az antanttal | 373 |
A breszt-litovszki és a bukaresti béke | 376 |
A kormányzati politika változása: a "második" Wekerle-kormány | 379 |
Tovább jobbra: a "harmadik" Wekerle-kormány | 381 |
A háború vége | 385 |
A forradalom felé | 387 |
A katonai döntés német terve és csődje | 387 |
A piavéi kudarc | 388 |
A gazdasági bomlás | 390 |
A munkásság forradalmasodó mozgalma és a júniusi sztrájk | 392 |
A választójogi harc zsákutcája: az új választójogi törvény | 394 |
Forradalmi jelenségek a hadseregben és a hadiflottában | 396 |
A nemzetiségek a Monarchia szétzúzásáért | 398 |
A Monarchia és Németország viszonya | 402 |
A salzburgi tárgyalások | 405 |
A vereség felé | 407 |
Az antant katonai tervei 1918-ban. A Monarchia felbomlásának elfogadása és elősegítése | 407 |
A "fekete nap" és Burián békekísérlete | 409 |
A délszláv kérdés és Tisza útja | 411 |
Bulgária kapitulációja és a Monarchia békekérése | 413 |
A Monarchia bomlása és az október 16-i manifesztum | 415 |
A magyar pártok nemzetiségi programja | 417 |
Az összeomlás és a forradalom | 423 |
A néptömegek forradalmasodása és az SzDP | 423 |
A kormányválság és a felüllevők tehetetlensége | 424 |
A balkáni antanthaderő előnyomulása és az olasz támadás megindulása | 427 |
A Magyar Nemzeti Tanács | 429 |
Andrássy különbéke kérése | 430 |
A Hadik-kormány | 431 |
A hadsereg összeomlása és fegyverletétele | 433 |
A forradalom Magyarországon | 434 |
A jegyzetekben használt rövidítések | 437 |
Névmutató | 445 |
Térképek (4 melléklet) | |