Előszó
Magyarország állatállományának fajta, ivar s kor szerinti teljes és részletes alakulását egyéni adatgyűjtés útján legutoljára az 1911. évi állatszámlálás állapította meg. A baromfi- és házinyúlállománynak, a méhcsaládoknak, továbbá a mezőgazdasági gépeknek és a gyümölcsfáknak az ország egész területére kiterjedő és egyénenkint beszolgáltatott adatait pedig csak az 1895. évi általános mezőgazdasági statisztikai összeírás vette számba.
Az 1894. évi XII. t.-c. alapján minden év tavaszán végrehajtásra kerülő haszonállatösszeírások, bár az állatlétszám évenkinti változásainak irányai felől kétségtelen helyes útbaigazítással szolgálnak, részben becslésen alapuló módszerük és az ellenőrzés nehézségei miatt az illetékes tényezők és a szakkörök véleménye szerint nem pótolhatják teljesen a valamennyi állattartó egyéni adatbevallásán alapuló részletes állatszámlálást.
A Központi Statisztikai Hivatal a mezőgazdasági termelési statisztika keretében a gazdálkodással összefüggő üzemi kérdéseket is a statisztikai megfigyelés körébe vonta, így 1928-ban a baromfi- és a házinyúllétszámról, 1929-ben pedig a gyümölcsfaállományról gyűjtött adatokat. Ezek az összeírások azonban csak a szántófölddel rendelkező gazdaságokra terjedtek ki, eredményeik tehát csak részlegesek.
Ezért és mert az állattenyésztésünknek, valamint gyümölcstermelésünknek jelentősége az ország gazdasági életében mindinkább tért hódít, szükségesnek tartottam, hogy az idevonatkozó legújabb adatok az általános mezőgazdasági összeírás gazdag statisztikai anyagából soronkívül nyilvánosságra hozassanak.
Ennek a kötetnek adatai a fajta, ivar és kor szerint részletezett állatállományról, a baromfi- és a házinyúlállományról, továbbá a méhcsaládokról, a használatra alkalmas gazdasági gépekről és eszközökről (a gépgyárak és gépkereskedők raktárkészlete nélkül), valamint a gyümölcsfákról az 1935. évi február hó 28-i állapot alapján törvényhatóságok és községek szerint az egész országra kiterjedően számolnak be.
A kötetben közölt és az 1935. évi tavaszi haszonállatösszeírás alkalmával megállapított állatlétszám között az eltérések a részleteknél és a végeredményekben is gyakoriak s különösen a sertésállománynál nagyarányúak. Az adatok általában azt igazolják, hogy 1935-ben valamennyi állatfaj létszáma nagyobb volt, mint ahogy azt az állatösszeírás ugyanakkor kimutatta.
A baromfilétszám az 1928. évi részleges összeírás eredményeitől meglehetősen elmarad, mert az általános mezőgazdasági összeírás alkalmával (1935 február havában) úgyszólván csak a törzsállomány volt meg a tenyésztőknél, a korábbi adatgyűjtés idején (1928 május havában) pedig a gazdaságok ezenkívül már igen tekintélyes mennyiségű, azévi költésből származó baromfit is számolhattak el.
A közlemény adatai a gyümölcsfákat azok termőképességére való tekintet nélkül mutatják ki. Az ország egész területén összeírt állomány az 1929. évi részleges adatgyűjtés eredményeit természetesen lényegesen felülmúlja. Köztudomású ugyanis, hogy a gyümölcsfák száma az utóbbi években kifejtett hatósági és érdekeltségi propaganda eredményeképen nagyon emelkedett.
Vissza