Magyarország a XX. században IV.

Tudomány 1. - Műszaki és természettudományok

Szerző

Gyarmati György

Püski Levente

Barta Róbert

Szerkesztő

Kollega Tarsoly István

Bekény István

Dányi Dezső

Grafikus

Dobiecki Magda

Szekszárd

'Gyarmati György: Magyarország a XX. században IV. ' összes példány

Kiadó:	Babits Kiadó
Kiadás helye:	Szekszárd
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Aranyozott gerincű kiadói vászonkötés
Oldalszám:	730 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-927-201-9
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

IV. kötet: Tudomány 1. - Műszaki és természettudományok (kiadási év: 1999)
Műszaki és természettudományok	19
Matematika	21
A 20. századi magyar matematika közvetlen előzményei	21
Matematikai kutatások 1945-ig	22
A magyar matematikai kutatások 1945-1970 között	26
A magyar matematika a 20. század utolsó harmadában	27
A legjelentősebb 20. századi magyar matematikusok munkássága	29
A kutatások kiemelkedő tudományterületei	36
Csillagászat	45
A csillagászat tudománya	45
A magyar tudományos csillagászat megindulása	45
Az államilag támogatott csillagászati kutatás megteremtése	46
A budapesti csillagvizsgáló intézet a két világháború között	49
A magyar csillagászati kutatás a II. világháború után	50
Ismeretterjesztés, amatőrcsillagászat	55
A csillagászat oktatása Magyarországon	56
A magyar csillagászattörténeti kutatás és a publikációs tevékenység	56
Űrtan	59
A magyar űrkutatás kezdetei	59
Magyar részvétel az Interkozmosz programban, a fontosabb magyar kutatási eredmények	62
A magyar űrrepülés	67
A nemzetközi kapcsolatok szélesítése és új eredmények az1980-as években	68
Új szervezeti keretek, új feladatok a rendszrváltozás után	68
Mechanika	71
A mechanika tudománya	71
A magyar mechanikai kutatások a 20. században	72
A mechanika oktatása	72
Magyar tudományos eredmények - iskolák és csoportok	73
A mechanika tudományának jelentős magyar személyiségei	73
Magyar mechanikusok külföldön elért eredményei	77
A mechanikai tudományos kutatások intézményi háttere	79
Fizika	83
A századforduló előtt	83
A 20. század eleje	84
A modern fizika születése	85
A II. világháború időszaka	89
Újrakezdés?	90
Újjászervezés	91
Az intézetek	93
A modern magyar fizika	95
Űrfizika	98
Nemzetközi kapcsolatok	99
Fizika-folyóiratok	99
Műszaki és alkalmazott fizika	101
A Tungsram	101
Optikai kutatások	103
Kristályfizikai, kristálynövesztési kutatások	107
A Posta Kísérleti Intézet (PKI)	110
A félvezető és mikroelektronikai eszközök kutatása, fejlesztése és gyártása	114
A debreceni kísérleti fizikai iskola	117
Vákuumtechnikai kutatások	118
Felületanalitika	118
A nukleáris energiához kapcsolódó alkalmazott fizikai kutatások	122
Kémia	127
A kémia tudományának kialakulása Magyarországon a 18-19. században és a 20. század elején	127
A kémia kutatása és oktatása a két világháború között	130
A kémiai tudomány a II. világháború után	130
Az egyes kémiai tudományterületek kutatása	133
Magyar kémiai Nobel-díjasok	152
A közelmúlt és a jelem kémiai tudománya	152
Kohászat	157
Vaskohászat	157
Kutatás-fejlesztési tevékenység a vasiparban	170
Fémkohászat	177
Kutatási-fejlesztési tevékenység az alumíniumiparban	177
Színesfémkohászat	178
Oktatás és oktatók	180
Géptan	183
A gépészeti tudomány kialakulása és fénykora	183
A gépészeti tudomány szakosodása, új gépészkarok megjelenése	192
A közelmúlt és a jelen gépészeti tudománya	197
Építőmérnöki tudományok	201
Utak	202
Vasutak	207
Hidak	212
Talajmechanika	218
Elektrotechnika	223
Villamos gépgyártás	224
A villamos gépek elmélete	225
Transzformátorok	227
A villamos energai szolgáltatásának tudományos háttere	230
Villamosvasutak	232
Villamos világítás	234
Nagyfeszültségű technika	236
Villamos készülékek és berendezések	238
Teljesítményelektronika és automatizálás	239
Szakoktatás, mérnökképzés	240
Távközlés	242
Helyzetkép a századfordulón	243
Az elektroncső és a rádió megjelenése	246
Automatizálás, elektronik és a rádió műsorszórás	249
Háborús évek	251
Az államosítás és az önálló magyar ipar kialakulása	254
Hazai fejlesztés, technológiai lemaradás	257
Licencvásárlások	258
A fényvezető és a digitális technika	261
Új technikák és az embergó	263
Napjaink távközlése	263
A szakirodalom	266
A Híradástechnikai Tudományos Egyesület	269
Mérés- és műszertechnika, automatika, számítástechnika	271
A mérőeszközök fejlődéséről	271
A mértékegységek	272
A magyar mérésügyről dióhéjban	272
Automatika	273
Számítástechnika	275
Oktatóközpontok a 20. században	280
A magyar ipar a századelőn	281
Az I. világháború utáni időszak	281
A felsőoktatás fejlesztése	281
Főiskolák	284
Akadémiai kutatóintézetek	285
Űrkutatás, űrfizika	286
Elektronikai kutatás-fejlesztés	287
Számítógépek fejlesztése	287
Erőművi rendszerek	288
Ipari kutatóintézetek	288
Műszergyártó szövetkezetek	291
Automatikagyártók	292
Számítástechnikai vállalatok	294
Különleges feladatú intézmények	294
Műszaki tudományos egyesületek	295
Az 1190-es évek tendenciái	296
Szakfolyóiratok, műszaki magazinok	297
Közelekedéstechnika	301
Közúti járműtechnika	301
Vasúti közlekedéstechnika	309
Hajózás, hajóépítés	324
Repülőgépek	331
Földrajztudomány	345
A földrajztudomány 1945-ig	345
A földrajztudomány 1945 után	352
A földrajztudomány kutatóműhelyei 1945 után	353
A földrajztudomány 1945 után Erdélyben	364
Magyar Földrajzi Társaság (MFT)	365
Magyar Földrajzi Múzeum	366
A földrajztudomány hazai kiadványai	367
Meteorológia	369
A meteorológia története 1911-ig	369
A meteorológia története 1945-ig	370
A meteorológia egyes kutatási területeinek fejlődése	371
A meteorológia felsőfokú oktatása	372
A meteorológia tudománytörténeti gyűjteménye	382
A meteorológia tudományos és információs kiadványai	384
Geodézia és kartográfia	385
Az állami földmérés szervezete	385
Háromszögelés	386
Kataszteri térképezés	387
A magyar geodézia helye a világban	390
A geodézia tudományos-kutatási-fejlesztési eredményei	391
A kartográfia története	392
A felsőfokú föltmérőmérnök- és térképészképzés	402
A geodézia és kartográfia tudományos kiadványai, gyűjteményei	403
Geológia	405
A geológia története 1918-ig	405
A földtan története 1919-1945 között	407
Az ország részletes földtani felvétele a hazai nyersanyagbázis megismerésére	409
A korábbi kutatások adatainak korszerű feldolgozása	416
Geofizika	419
A hazai geofizika története	419
A hazai geofizika intézményei	424
A geofizika kiemelkedő személyiségei	430
A Magyar Geofizikusok Egyesülete	431
A br. Eötvös Loránd Emlékkiállítás	431
A magyar geofizikai szakirodalom	431
Bányászat	433
A magyarországi bányászat feltételeinek változásai a 20. században	434
A Bányamérnöki Kar és a bányamérnökképzés	435
Bányaműveléstan	437
Bányaméréstan	439
Ásvány-előkészítésten	440
Bányagéptan, műszaki mechanika	442
Szénhidrogén-termelés	444
A Magyar Tudományos Akadémia keretében folyó munkálatok	446
Kutatóhelyek, intézmények	447
Szakmai egyesületek	449
Bányászattörténet-kutatás, múzeumok	450
Hidrológia	453
A felszíni vizek megismerése	454
A felszín alatti vizek megismerése	458
Vizek elleni védelem	462
Vízhasznosítás	465
A vizek védelme	471
A vízgazdálkodás	471
Hivatalok, vállalatok, kutatóhelyek	473
Oktatási intézmények	476
Folyóiratok, egyesülések	477
Múzeumok, kiállítóhelyek	477
Növénytan	481
A magyar botanika helyzete a 19. század végén	481
A botanikai kutatás centurmai és vezető botanikusaink a z 1930-as évekig	481
Botanikai centurmhoz nem kötődő botanikusok a 20. század első évtizedeiben	484
A botanikai kutatás centrumai és vezető botanikusaink az 1930-as évek után	489
Ismert és neves botanikusaink a 20. század végén	491
Állattan	491
Az állatvilág kutatása	499
Állatföldrajzi beosztás	500
Az állatvilág védelme	501
Az állatvilág kutatói	501
Állattani és ökológiai folyóiratok, évkönyvek	501
Antropológia	503
Kutatóhelyek, kutatási témák	506
Folyóiratok	508
Gyűjtemények, kiállítások, kongresszusok	508
Orvosi biológia	511
A kísérleti orvostudomány megalapozói	511
Neurobiológia	518
Mikrobiológia, virológia, fiziológia	518
Az agykutatás perspektívái	519
Biológiai kutatóintézetek	519
Biofizika	521
A biofizikai kutatóhelyek létrejötte és kutatási témáik	521
A biofizika tudományos társasága és oktatása	528
Orvostudomány	529
Megelőző orvostudomány	529
Diagnosztikus és gyógyító orvostudomáyn	538
Állatorvos-tudomány	547
Gyógyszerészet	555
Az orvosi és gyógyszerészi tevékenység differenciálódása, a gyógyszertárak kialakulása	555
Az egyetemi gyógyszerészképzés kialakulása és fejlődése	557
Gyógyszerkutatás és gyógyszergyártás	562
A gyógyszereészeti szaksajtó, tan- és szakkönyvek, valamint a magyar gyógyszerészet-történet irodalma	575
Talajtan és agrokémia	579
A talajtan és a talajtérképezés a II. világháborúban	579
Agrokémiai kutatások az I. világháború előtt	581
Agrokémiai kutatások a két világháború között	581
A talajtan és az agrokémia a II. világháború után	585
Tudományos műhelyek és kiadványok	587
Erdészettudomány	591
A 18. századi gyökerek	591
Alapozó munka a 19. században	592
Az Erdészeti Kísérleti Állomás létrehozása	594
A két világháború közötti korszak	597
Új korszak a II. világháború után	601
Tudományos iskolák a magyar erdészettudományban	608
Társadalmi szervezetek a szaktudomány fejlesztéséért	612
A legutóbbi évtized	613
Növénytermesztéstan	617
A növénytermesztéstan története	617
A növénytermesztési kutatás szakterületei	624
Kutatóállomások és intézetek	631
Szakoktatás	641
Az intézmények és az oktatás	642
Kertészet	647
Gyümölcstermesztés	647
Faiskolai termesztés	650
Zöldségtermesztés	652
Dísznövénytermesztés	655
Gyógynövénytermesztés	657
Vetőmagtermesztés	658
Kerttervezés	658
Oktatás	659
Kertészeti szakmai képzést adó egyéb iskolák	660
Kutatóintézetek	664
Növénynemesítők	664
Szakfolyóiratok, periodikák	666
Kiállítások	667
Szervezetek	667
Szőlészet és borászat	669
Szőlészet	669
Történeti áttekintés	669
Oktatás	671
A szőlészeti kutatómunka	674
A szőlőnemesítés története	677
A szőlészet szakirodalma	680
Kiállítások	681
A borászat	682
A pezsgőgyártás története	674
Borászati kutatás	685
Borkultúra Magyarországon	686
A borászat szakirodalma	688
Kiállítások, borversenyek	689
A szőlészet és a borászat szakmai szervezetei, egyesülései	691
Állattenyésztés	691
A korszerű állattenyésztés születése	691
Az állattenyésztés művelői a két világháború között	692
Az állattenyésztési iskolák kialakulása és tevékenysége a II. világháború után	697
A vidéki agrár-felsőoktatási intézmények	707
Az állattartás építészete	712
Az állattartás gépesítése	713
Állattenyésztő szervezetek	715
Magyar Mezőgazdasági Múzeum	716
Folyóiratok, peridoikák	717
Mezőgazdasági gépészet	719
Gépkísérleti állomások	719
A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet (MGI)	723
A mezőgazdasági gépészt felsőoktatási intézményei	725
A mezőgazdasági gépészet tudományos műhelyei	730