Magyarország a XX. században I-V.

I.: Politika és társadalom, hadtörténet, jogalkotás/II.: Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság/III.: Kultúra, művészet, sport és szórakozás/IV.: Tudomány 1.-Műszaki és természettudományok/V.: Tudomány 2.-Társadalomtudományok

Szerző

Püski Levente

Szerkesztő

Kollega Tarsoly István

Grafikus

Dobiecki Magda

Szekszárd

'Püski Levente: Magyarország a XX. században I-V. ' összes példány

Kiadó:	Babits Kiadó
Kiadás helye:	Szekszárd
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	3.266 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-9015-08-3
Megjegyzés:	Fekete-fehér és színes fotókkal, ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet: Politika és társadalom, hadtörténet, jogalkotás (kiadási év: 1996)
Politika és társadalom
A polgárosodás fél évszázada (1867-1914)	11
Magyarország az első világháborúban	24
Összeomlás és forradalmak	37
A vereség ára	37
A proletárdiktatúra	43
A Horthy-rendszer	49
A konszolidáció útján	49
A külpolitika mozgásterei	60
Társadalom, életmód és életviszonyok	68
Új kormány - régi módszerek (1931)	76
Változó viszonyok - változó kormány	78
A Gömbös-kormány programja és belpolitikája	80
Nagyhatalmi tervek a Duna-mederben	84
Szövetségesek és ellenfelek	87
Az 1935. évi választás és következményei	91
Feladatok és lehetőségek	94
Konzervatív ellentámadás: a Darányi-kormány	96
Az európai hatalmi viszonyok átrendeződése	97
A Darányi-kormány bukása	99
Kormányváltás a rendszervédelem jegyében	100
Belpolitikai válság (1938 ősze)	102
Félbemaradt kísérlet: Az Imérdy-kormány	103
A szélsőjöbb szorításában: a Teleki-kormány	105
Revízió és külpolitika	108
A világháború árnyékában	112
Területgyarapodás: a második bécsi döntés	116
A "kívülmaradás" politikájának kudarca	118
Belépés a második világháborúba	119
Külpolitikai útkeresés	123
A kibontakozás lehetőségei és az antifasiszta ellenzék	126
Gazdaság, társadalom, életviszonyok	128
Magyarország német megszállása	132
Az utolsó esély a háborúból való kiválásra	135
Az összeomlás	138
Politika és társadalom 1946-1989 között	140
Az államiság újjászervezése és az ideiglenesség időszaka	140
A hatalmi dualizmus időszaka	149
A kommunista uralmi rendszer intézményesítése	165
A rendszerré szervezett irracionalitás évei	177
Az "új szakasz" és a forradalom előzményei	191
Forradalom és szabadságharc	203
A kommunista egyeduralom restaurálása	214
A pragmatikus szocializmus évtizedei	229
A rendszerváltás (1989)	251
A másképp gondolkodók és a rendszerváltás előtörténete	251
A rendszerváltás első parlementi ciklusa (1990-1994)	253
A tizenegyedik évszázad	278
Honvédelem és hadügyek
Az Osztrák-Magyar Monarchia hadszervezete, a magyar királyi honvédség (1900-1917)	285
A fegyveres erők szervezeti felépítése a századfordulón	285
A honvédség fejlődése a századforduló után	287
A magyar honvédség az első világháborúban	294
Ország hadsereg nélkül	302
A Vörös Hadsereg	309
Hadsereg és katonapolitika 1919-1940 között	319
Magyarország részvétele a második világháborúban	339
A Délvidék visszafoglalása	339
Magyarország bekapcsolódása a német-szovjet háborúba	341
Magyar honvédség a keleti hadszíntéren	344
Magyar megszálló erők Ukrajnában	346
A 2. magyar hadsereg	348
Magyar erők ukrán, galíciai és lengyel területen	358
Az 1. magyar hadsereg Galíciában és a Kárpátokban	359
Románia átállása	363
Küzdelem Erdélyért	369
A fegyverszünet felés	373
Kiugrási kísérlet	377
A nyilas hatalom	382
Magyarország, mint hadszíntér	384
Budapest ostroma	387
A magyarországi harcok vége	395
Magyarország vesztesége a második világháborúban	397
A honvédségtől a néphadseregig	399
Az ideiglenes nemzeti kormány hadserege	399
A politikai koalíció hadserege	402
Fejlesztés a hidegháború árnyékában	404
A tömeghadsereg létrehozása	406
A néphadsereg visszafejlesztése	410
A magyar forradalom és szabadságharc	415
Harc a felkelők ellen	416
A fordulat napja (október 28.)	421
Magyarország megszállása	422
A Magyar Néphadsereg a Kádár-korszakban (1956-1989)	427
A hadsereg szervezete és vezetése a konszolidáció időszakában	427
A Magyar Néphadsereg az 1960-as években	429
A változatlanság évtizede	432
Szervezeti változások	434
Néphadsereg honvédség	437
Jogalkotás és jogrendszer
A modern jogi alapjai	443
A jogalkotás és a két világháború között	455
A szocialista társadalom jogrendszere	469
A jog szerepe a rendszerváltozásban	486
II. kötet: Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság (kiadási év: 1997)
Természeti környzet	13
Természetföldrajzi jellemzők	15
Az ország fekvése, földrajzi helyzete és határai	15
Domborzati és felszíni viszonyok	17
Vízrajz	20
Éghajlat	27
Földtani szerkezet, földtörtének, kőzetek	39
Az ország területének földtani nagyszerkezeti felépítése	39
Hazánk földtörténete	41
A földtörténet dokumentumai - A Pannon-medence kőzetei	44
Ásványvilág	49
Kőzetek, ásványok, ásványosztályok	49
Ásványaink felfedezésének múltjából	49
A kőzetek ásványtársulásai	50
Az ásványképződés sajátosságai	51
Ásványaink keletkezése és lelőhelyei	52
Ásványkincsek, természeti erőforrások	55
Talajok	56
Fő talajfajtáink és területi elhelyezkedésük	56
A talajhasznosítás, a talajművelés hatása hazánk talajainak fejlődésére	59
Talajpusztulás és talajvédelem	62
A talajjavítás (meliorizáció) területi jellemzői	63
A nagyüzemi gazdálkodás korszaka és hatása talajaink állapotára	65
Növényvilág	68
A Kárpát-medence növényvilága	70
A Pannon-medence növényvilága	73
A magyar flóra változásai a 20. század folyamán	80
Védett növények	85
Állatvilág	89
Az állatvilág kutatása	89
Az ízeltlábúak	94
A rovarok	96
A gerincesek	102
A madarak	104
Az emlősök	108
Állatföldrajzi beosztás	111
Természetvédelem	115
Természetvédelmünk múltja	115
Természetvédelmi tevékenység 1945-1990 között	116
Az 1990-es évek sajátosságai	120
Természeti értékeink állapotát veszélyeztető folyamatok	122
Környezetvédelem	125
A hazai környezet állapotát befolyásoló főbb folyamatok	125
Környezetünk állapotának változásai	128
Környezetvédelmi feladatok	141
Népesség és társadalom	145
Demográfiai jellemzők és folyamatok	147
Magyarország népessége	147
Születési mozgalom és termékenység	171
Házasság és válás	182
A család kialakulása, a családformák történelmi változásai	187
A halandóság	204
Egészségi állapotok	210
A vándorlás (migráció)	216
Rétegződés, társadalmi mobilitás	225
Településhálózat	231
Népesedéspolitika és népesedéselmélet	243
Szociálpolitika	253
Társadalombiztosítás	277
Egyházak és felekezetek	285
19. századi előzmények	287
Egyházak a dualizmus korában	289
A katolikus egyház	295
Az ortodox keleti keresztény (görögkeleti) egyházak	301
Az evangélikus egyház	302
A református egyház	309
Az unitárius egyház	312
Az izraelita felekezet	315
A kisegyházak és a magyarországi iszlám	320
Forradalmi esztendők	327
A polgári demokratikus forradalom és az egyházak	327
A Tanácsköztársaság és az egyházak	331
A Horthy-korszak egyházai	337
A katolikus egyház	343
Az ortodox keleti keresztény (görögkeleti) egyházak	354
Az evangélikus egyház	356
Az unitárius egyház	363
Az izraelita felekezet	374
A kisegyházak	376
A magyarországi iszlám és a bahá'i vallás	380
Egyházak a szovjet rendszerben	386
Ökumené	396
A katolikus egyház	396
Az ortodox keleti keresztény (görögkeleti) egyházak	404
Az evangélikus egyház	405
A református egyház	417
Az unitárius egyház	432
Az izraelita felekezet	433
Kisegyházak, szabadegyházak	435
A Buddhista Misszió - egy nem keresztény felekezet	439
Egyházak a rendszerváltozás után	440
Az állam és az egyházak közötti	440
Ökumené	445
A katolikus egyház	446
Az ortodox egyházak	449
Protestáns egyházak	451
Izraelita felekezet	453
A "történelmi" kisegyházak, szabadegyházak	455
Nem keresztény vallások és egyházak	459
New Age, új vallási mozgalmak, sátánizmus	460
Gazdaság	465
Mezőgazdaság	467
A földterület	471
Üzemformák	477
A mezőgazdasági közgazdasági viszonyai	479
Növénytermelés	487
Zöldségtermelés	493
Gyümölcstermelés	494
Szőlőtermelés	496
Agrotechnika	498
A mezőgazdaság gépesítése	500
Állattenyésztés	504
Állategészségügy	515
A mezőgazdaság helyzete és arányai a nemzetgazdaságban	517
Agrárpolitika és irányítás	523
Az emberi tényező	527
Agrár-felsőoktatás	529
Élelmiszer-feldolgozás	530
Élelmiszer-fogyasztás	551
Az agrártermékek fülkereskedelme	555
A magyar mezőgazdaság nemzetközi összehasonlításban	560
Erdészet	562
Ipar	572
A 19. század közepétől 1913-ig	572
A gyáripar az I. világháborúban	581
Az ipar Trianontól 1945-ig	583
Az ipar a II. világháborút követő években: háborús károk, indulás	587
Államosítás az iparban	589
Az ipari fejlődés főbb vonásai 1949-1968 között	590
A főbb ipari ágazatok fejlődése 1960-1985 közöt	596
Az ipar műszaki színvonalának alakulása 1960-1985 között	608
A háttéripar jellemzői	610
Az ipar anyaggazdálkodása	611
Csomagolás az iparban	612
A kisipar változó szerepe	613
Az ipar helyzetének alakulása 1985-1996 között	615
Kereskedelem és idegenforgalom	622
Belkereskedelem	622
Külkereskedelem	641
Idegenforgalom	659
Bankvilág, pénzvilág	655
A korona és a pengő tündöklésének és bukásának évei	655
A második fél évszázad	665
Privatizáció és kárpótlás	671
A gazdasági államtalanításának előzményei 1987-ig	672
A spontás privatizáció időszaka	675
A központilag vezérelt privatizáció 1990-1994 közötti időszaka	682
Kárpótlás	689
Keresletösztönző privatizációs technikák	697
Privatizáció az 1994. évi kormányváltástól 1997 közepéig	700
III. kötet: Kultúra, művészet, sport és szórakozás (kiadási év: 1998)
Művészet és kultúra	11
Képzőművészet	13
Festészet, grafika 1890- 1948	13
Szobrászat 1890-1945	24
Festészet 1945-1995	31
Grafika 1945-1995	36
Szobrászat 1945-1995	43
Fotóművészet	53
Iparművészet	89
Bútorművészet	90
Textilművészet	97
Kerámiaművészet	101
Üvegművészet	106
Ötvösművészet, fémművesség	108
Alkalmazott grafika (könyv- és plakátművészet)	111
Ipari formatervezés	115
Építészet	121
A századforduló három évtizede	122
Építészetünk a két világháború között	133
A második félévszázad építészete	144
A társadalmi rendszerváltozás időszaka	172
A magyar nyelv	177
Nyelvünk változásai	178
Irodalom	185
A század első évtizedétől	185
Két háború között	194
Irodalom és társadalom a két háború között	214
A háború után. a század második fele	217
Dráma és színház	235
Dráma- és színházművészet a századfordulón és a 20. század elején	235
Dráma- és színházművészet a két világháború között	253
Dráma- és színházművészet 1945 után	284
Film	325
Az őskor és a hőskor	325
A némafilm fényei és árnyai	327
A hangosfilm első másfél évtizede	329
1945 utáni utak és tévutak	332
A magyar filmművészet új hulláma	336
Animáció	349
Magyar Rádió	353
A Telefonhírmondó, az első beszélő újság (Tertinszky Edit)	353
A Magyar Rádió hőskora	354
A Magyar Rádió háborús évei	362
A demokratikus Magyar Rádió bölcsőjénél	371
A Magyar Rádió átmeneti korszaka	379
A Magyar Rádió 1956-tól	406
Sportműsorok	453
Magyar Televízió	459
A Magyar Televízió története	459
A magyar televíziózás műfajai	472
Duna Televízió	495
Zene	499
A századforduló zenéje. Dohnányi, Bartók, Kodály, Weiner pályakezdése	499
Magyar operett az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó évtizedeiben	505
Bartok és Kodály pályája csúcsán. Új zeneszerző-generáció jelentkezése az 1920-as években	510
Magyar operett a Monarchia széthullása után	515
Magyar zene a II. világháború után	517
Táncművészet	529
A magyar balett	530
A mozdulatművészet	540
Folklór	545
A folklór meghatározása	545
A magyar folklór történetének korszakai	551
Magyar népzene	561
Néptánc	568
Sport, szórakozás	573
Sport	575
A testkultúra	575
A testkultúra sportformáinak 1896 előtti térnyerése	576
A millenniumi rendezvények és az újkori olimpizmus hatása	581
A sportágak iránti érdeklődés változásai a századfordulón	586
Az etatizmus szellemében korszerűsített testnevelés és sport korszaka	593
A szovjet típusú államszocialista sportmodell alternatívái	606
Az államszocialista sportvezetés "legvidámabb barakk"-ja	613
Az átalakulása korszaka	619
Vadászat	635
Az I. világháború végéig	635
A két világháború között	637
A II. világháború után	639
A cirkusz	645
A 19-20. század fordulója és a 20. század eleje	638
A két világháború között	648
A 20. század második fele	649
IV. kötet: Tudomány 1. - Műszaki és természettudományok (kiadási év: 1999)
Műszaki és természettudományok	19
Matematika	21
A 20. századi magyar matematika közvetlen előzményei	21
Matematikai kutatások 1945-ig	22
A magyar matematikai kutatások 1945-1970 között	26
A magyar matematika a 20. század utolsó harmadában	27
A legjelentősebb 20. századi magyar matematikusok munkássága	29
A kutatások kiemelkedő tudományterületei	36
Csillagászat	45
A csillagászat tudománya	45
A magyar tudományos csillagászat megindulása	45
Az államilag támogatott csillagászati kutatás megteremtése	46
A budapesti csillagvizsgáló intézet a két világháború között	49
A magyar csillagászati kutatás a II. világháború után	50
Ismeretterjesztés, amatőrcsillagászat	55
A csillagászat oktatása Magyarországon	56
A magyar csillagászattörténeti kutatás és a publikációs tevékenység	56
Űrtan	59
A magyar űrkutatás kezdetei	59
Magyar részvétel az Interkozmosz programban, a fontosabb magyar kutatási eredmények	62
A magyar űrrepülés	67
A nemzetközi kapcsolatok szélesítése és új eredmények az1980-as években	68
Új szervezeti keretek, új feladatok a rendszrváltozás után	68
Mechanika	71
A mechanika tudománya	71
A magyar mechanikai kutatások a 20. században	72
A mechanika oktatása	72
Magyar tudományos eredmények - iskolák és csoportok	73
A mechanika tudományának jelentős magyar személyiségei	73
Magyar mechanikusok külföldön elért eredményei	77
A mechanikai tudományos kutatások intézményi háttere	79
Fizika	83
A századforduló előtt	83
A 20. század eleje	84
A modern fizika születése	85
A II. világháború időszaka	89
Újrakezdés?	90
Újjászervezés	91
Az intézetek	93
A modern magyar fizika	95
Űrfizika	98
Nemzetközi kapcsolatok	99
Fizika-folyóiratok	99
Műszaki és alkalmazott fizika	101
A Tungsram	101
Optikai kutatások	103
Kristályfizikai, kristálynövesztési kutatások	107
A Posta Kísérleti Intézet (PKI)	110
A félvezető és mikroelektronikai eszközök kutatása, fejlesztése és gyártása	114
A debreceni kísérleti fizikai iskola	117
Vákuumtechnikai kutatások	118
Felületanalitika	118
A nukleáris energiához kapcsolódó alkalmazott fizikai kutatások	122
Kémia	127
A kémia tudományának kialakulása Magyarországon a 18-19. században és a 20. század elején	127
A kémia kutatása és oktatása a két világháború között	130
A kémiai tudomány a II. világháború után	130
Az egyes kémiai tudományterületek kutatása	133
Magyar kémiai Nobel-díjasok	152
A közelmúlt és a jelem kémiai tudománya	152
Kohászat	157
Vaskohászat	157
Kutatás-fejlesztési tevékenység a vasiparban	170
Fémkohászat	177
Kutatási-fejlesztési tevékenység az alumíniumiparban	177
Színesfémkohászat	178
Oktatás és oktatók	180
Géptan	183
A gépészeti tudomány kialakulása és fénykora	183
A gépészeti tudomány szakosodása, új gépészkarok megjelenése	192
A közelmúlt és a jelen gépészeti tudománya	197
Építőmérnöki tudományok	201
Utak	202
Vasutak	207
Hidak	212
Talajmechanika	218
Elektrotechnika	223
Villamos gépgyártás	224
A villamos gépek elmélete	225
Transzformátorok	227
A villamos energai szolgáltatásának tudományos háttere	230
Villamosvasutak	232
Villamos világítás	234
Nagyfeszültségű technika	236
Villamos készülékek és berendezések	238
Teljesítményelektronika és automatizálás	239
Szakoktatás, mérnökképzés	240
Távközlés	242
Helyzetkép a századfordulón	243
Az elektroncső és a rádió megjelenése	246
Automatizálás, elektronik és a rádió műsorszórás	249
Háborús évek	251
Az államosítás és az önálló magyar ipar kialakulása	254
Hazai fejlesztés, technológiai lemaradás	257
Licencvásárlások	258
A fényvezető és a digitális technika	261
Új technikák és az embergó	263
Napjaink távközlése	263
A szakirodalom	266
A Híradástechnikai Tudományos Egyesület	269
Mérés- és műszertechnika, automatika, számítástechnika	271
A mérőeszközök fejlődéséről	271
A mértékegységek	272
A magyar mérésügyről dióhéjban	272
Automatika	273
Számítástechnika	275
Oktatóközpontok a 20. században	280
A magyar ipar a századelőn	281
Az I. világháború utáni időszak	281
A felsőoktatás fejlesztése	281
Főiskolák	284
Akadémiai kutatóintézetek	285
Űrkutatás, űrfizika	286
Elektronikai kutatás-fejlesztés	287
Számítógépek fejlesztése	287
Erőművi rendszerek	288
Ipari kutatóintézetek	288
Műszergyártó szövetkezetek	291
Automatikagyártók	292
Számítástechnikai vállalatok	294
Különleges feladatú intézmények	294
Műszaki tudományos egyesületek	295
Az 1190-es évek tendenciái	296
Szakfolyóiratok, műszaki magazinok	297
Közelekedéstechnika	301
Közúti járműtechnika	301
Vasúti közlekedéstechnika	309
Hajózás, hajóépítés	324
Repülőgépek	331
Földrajztudomány	345
A földrajztudomány 1945-ig	345
A földrajztudomány 1945 után	352
A földrajztudomány kutatóműhelyei 1945 után	353
A földrajztudomány 1945 után Erdélyben	364
Magyar Földrajzi Társaság (MFT)	365
Magyar Földrajzi Múzeum	366
A földrajztudomány hazai kiadványai	367
Meteorológia	369
A meteorológia története 1911-ig	369
A meteorológia története 1945-ig	370
A meteorológia egyes kutatási területeinek fejlődése	371
A meteorológia felsőfokú oktatása	372
A meteorológia tudománytörténeti gyűjteménye	382
A meteorológia tudományos és információs kiadványai	384
Geodézia és kartográfia	385
Az állami földmérés szervezete	385
Háromszögelés	386
Kataszteri térképezés	387
A magyar geodézia helye a világban	390
A geodézia tudományos-kutatási-fejlesztési eredményei	391
A kartográfia története	392
A felsőfokú föltmérőmérnök- és térképészképzés	402
A geodézia és kartográfia tudományos kiadványai, gyűjteményei	403
Geológia	405
A geológia története 1918-ig	405
A földtan története 1919-1945 között	407
Az ország részletes földtani felvétele a hazai nyersanyagbázis megismerésére	409
A korábbi kutatások adatainak korszerű feldolgozása	416
Geofizika	419
A hazai geofizika története	419
A hazai geofizika intézményei	424
A geofizika kiemelkedő személyiségei	430
A Magyar Geofizikusok Egyesülete	431
A br. Eötvös Loránd Emlékkiállítás	431
A magyar geofizikai szakirodalom	431
Bányászat	433
A magyarországi bányászat feltételeinek változásai a 20. században	434
A Bányamérnöki Kar és a bányamérnökképzés	435
Bányaműveléstan	437
Bányaméréstan	439
Ásvány-előkészítésten	440
Bányagéptan, műszaki mechanika	442
Szénhidrogén-termelés	444
A Magyar Tudományos Akadémia keretében folyó munkálatok	446
Kutatóhelyek, intézmények	447
Szakmai egyesületek	449
Bányászattörténet-kutatás, múzeumok	450
Hidrológia	453
A felszíni vizek megismerése	454
A felszín alatti vizek megismerése	458
Vizek elleni védelem	462
Vízhasznosítás	465
A vizek védelme	471
A vízgazdálkodás	471
Hivatalok, vállalatok, kutatóhelyek	473
Oktatási intézmények	476
Folyóiratok, egyesülések	477
Múzeumok, kiállítóhelyek	477
Növénytan	481
A magyar botanika helyzete a 19. század végén	481
A botanikai kutatás centurmai és vezető botanikusaink a z 1930-as évekig	481
Botanikai centurmhoz nem kötődő botanikusok a 20. század első évtizedeiben	484
A botanikai kutatás centrumai és vezető botanikusaink az 1930-as évek után	489
Ismert és neves botanikusaink a 20. század végén	491
Állattan	491
Az állatvilág kutatása	499
Állatföldrajzi beosztás	500
Az állatvilág védelme	501
Az állatvilág kutatói	501
Állattani és ökológiai folyóiratok, évkönyvek	501
Antropológia	503
Kutatóhelyek, kutatási témák	506
Folyóiratok	508
Gyűjtemények, kiállítások, kongresszusok	508
Orvosi biológia	511
A kísérleti orvostudomány megalapozói	511
Neurobiológia	518
Mikrobiológia, virológia, fiziológia	518
Az agykutatás perspektívái	519
Biológiai kutatóintézetek	519
Biofizika	521
A biofizikai kutatóhelyek létrejötte és kutatási témáik	521
A biofizika tudományos társasága és oktatása	528
Orvostudomány	529
Megelőző orvostudomány	529
Diagnosztikus és gyógyító orvostudomáyn	538
Állatorvos-tudomány	547
Gyógyszerészet	555
Az orvosi és gyógyszerészi tevékenység differenciálódása, a gyógyszertárak kialakulása	555
Az egyetemi gyógyszerészképzés kialakulása és fejlődése	557
Gyógyszerkutatás és gyógyszergyártás	562
A gyógyszereészeti szaksajtó, tan- és szakkönyvek, valamint a magyar gyógyszerészet-történet irodalma	575
Talajtan és agrokémia	579
A talajtan és a talajtérképezés a II. világháborúban	579
Agrokémiai kutatások az I. világháború előtt	581
Agrokémiai kutatások a két világháború között	581
A talajtan és az agrokémia a II. világháború után	585
Tudományos műhelyek és kiadványok	587
Erdészettudomány	591
A 18. századi gyökerek	591
Alapozó munka a 19. században	592
Az Erdészeti Kísérleti Állomás létrehozása	594
A két világháború közötti korszak	597
Új korszak a II. világháború után	601
Tudományos iskolák a magyar erdészettudományban	608
Társadalmi szervezetek a szaktudomány fejlesztéséért	612
A legutóbbi évtized	613
Növénytermesztéstan	617
A növénytermesztéstan története	617
A növénytermesztési kutatás szakterületei	624
Kutatóállomások és intézetek	631
Szakoktatás	641
Az intézmények és az oktatás	642
Kertészet	647
Gyümölcstermesztés	647
Faiskolai termesztés	650
Zöldségtermesztés	652
Dísznövénytermesztés	655
Gyógynövénytermesztés	657
Vetőmagtermesztés	658
Kerttervezés	658
Oktatás	659
Kertészeti szakmai képzést adó egyéb iskolák	660
Kutatóintézetek	664
Növénynemesítők	664
Szakfolyóiratok, periodikák	666
Kiállítások	667
Szervezetek	667
Szőlészet és borászat	669
Szőlészet	669
Történeti áttekintés	669
Oktatás	671
A szőlészeti kutatómunka	674
A szőlőnemesítés története	677
A szőlészet szakirodalma	680
Kiállítások	681
A borászat	682
A pezsgőgyártás története	674
Borászati kutatás	685
Borkultúra Magyarországon	686
A borászat szakirodalma	688
Kiállítások, borversenyek	689
A szőlészet és a borászat szakmai szervezetei, egyesülései	691
Állattenyésztés	691
A korszerű állattenyésztés születése	691
Az állattenyésztés művelői a két világháború között	692
Az állattenyésztési iskolák kialakulása és tevékenysége a II. világháború után	697
A vidéki agrár-felsőoktatási intézmények	707
Az állattartás építészete	712
Az állattartás gépesítése	713
Állattenyésztő szervezetek	715
Magyar Mezőgazdasági Múzeum	716
Folyóiratok, peridoikák	717
Mezőgazdasági gépészet	719
Gépkísérleti állomások	719
A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet (MGI)	723
A mezőgazdasági gépészt felsőoktatási intézményei	725
A mezőgazdasági gépészet tudományos műhelyei	730
V. kötet: Tudomány 2. - Társadalomtudományok (kiadási év: 2000)
Filozófia	13
A századforduló európai filozófiájának fő irányai	13
A 19. századi magyar filozófiai előzmények vázlata	13
Kiadványok és intézmények	14
Böhm Károly	14
Neokantinizmus	16
Pozitivizmus	18
Anarchizmus	20
Palágyi Menyhért	20
Pauler Ákos	21
Brandenstein Béla	23
Katolikus filozófia	23
Protestáns filozófia	28
Szellemtörténet, kultúrfilozófia	29
Jogfilozófia	30
Fenomenológia	31
Baloldali nyugai emigráns társadalomfilozófusok	32
Az 1945 utáni időszak	33
Lukács György	34
A marxizmus többi képviselője	34
Önálló irányok	35
A közelmúlt és a mai helyzet	36
Jogbölcselet	39
Szociológia	59
A szociológia kezdetének problémája	59
Magyar szociológiatörténet	61
A reformkor és kiegyezés: a pozitivizmus recepciója	65
A két világháború között: szaktudomány és szociográfia	78
A szocialista eltörlések kora: 1945-1956	80
A magyar szociológia intézményesülésének kora: 1963-1989	83
Közgazdaság-tudomány	85
Pszichológia	105
Történeti kibontakozás	105
A filozófiai kezdetek	105
A kísérleti hagyomány kezdetei	106
A korai magyar pszichológia és a nevelésügy	108
A magyar mélylélektan	108
A II. világháború utáni mélypont	110
Talpraállás	112
Fellendülés és differenciálódás	112
Szakmai intézmények	112
Kutatóhelyek	113
Folyóiratok, kiadványok	113
A pszichológia oktatása	113
Néprajztudomány	115
Az előzmények 1900-ig	115
A csendes munka évtizedei	121
Az 1921-1945 közötti korszak	128
Az elmaradások pótlása	136
Útkeresés	157
Kulturális antropológia	161
Az intézményi megjelenlés előtti korszak	162
A néprajzzal karöltve	163
Intézmények kialakulása	167
Irodalomtudomány	171
Irodalmi élet, kutatóhelyek, "irányzatok"	172
Folyóiratok, könyvkiadás	176
Irodalomtörténet, irodalomelmlélet, összehasonlító irodalomtudomány	188
Kritika	199
Verstan	203
Nyelvtudomány	209
Az európai nyelvtudomány útja	210
Európai és magyar nyelvtudomány	211
Uralisztika	235
Altajisztika	251
A három iskolateremtő tudós-tanár	252
A 20. századi magyar altajisztika fontosabb kutatási témái	253
Az altajisztika mai intézményi keretei	261
Folyóiratok, sorozatok	263
Ókortudomány	263
Az ókortudomány oktatási intézményei	278
Az ókortudomány műhelyei	282
Történetírás	285
Dualizmuskori előzmények	285
A magyar történetírás a két világháború közötti időszakban	292
A magyar történettudomány fejlődése 1945 után	304
Történelem segédtudományai	313
Archontológia	314
Diplomatika	315
Genealógia	317
Falerisztika	320
heraldika	321
Insigniológia	324
Kronológia	326
Metrológia	327
Numizmatika	327
Paleográfia	331
Szfragisztika	333
Történeti földrajz	334
Történeti ikonográfia	336
Vexillológia	337
Levéltártan	339
Régészet	353
A magyar régészettudomány 18-19. századi öröksége	354
A magyar régészet korszakai a 20. században	356
Ősrégészet	373
A római kor kutatása	373
A népvándorlás és honfoglalás korának kutatása	381
Árpád-, közép, és kora újkori régészet	392
Magyar régészek és régészeti kutatások külföldön	397
A régészet "új" elágazásai és segédtudományainak eredményei	399
A régészet fontosabb tudományos és oktatási intézményei	403
Bibliográfiák, leletkataszterek, szakfolyóiratok, tankönyek, monográfiák	404
Helytörténeti kutatás	410
19. századi előzmények	416
A századfordulótól az I. világháborús összeomlásig	421
A két világháború között	427
1945 után	427
Könyvtártudomány	443
A könyvtártudomány fogalmának változásai. A könyvtártudomány és társtudományai	443
A könyvtártudomány legkiemelkedzőbb képviselői. A könyvtárosképzés. A könyvtárügyi szakirodalom	445
Oktatásügy	455
Oktatásügy a századforduló körüli évektől a trianoni békeszerződésig	455
A forradalmak oktatásügyi rendelkezései	459
Kultúrpolitika és közoktatásügy a két világháború között	460
Kultúrpolitika és közoktatásügy 1945-1989 között	469
A rendszerváltozás utáni évek útkeresése	477
Bibliográfia az I-V. kötethez	485
Személynévmutató az I-V kötethez	533