1.067.056

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyarok kisebbségben és szórványban

A Magyar Miniszterelnökség Nemzetiségi és Kisebbségi Osztályának válogatott iratai, 1919-1944

Szerző
Budapest
Kiadó: Teleki László Alapítvány
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 732 oldal
Sorozatcím: A Magyarságkutatás könyvtára
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN: 963-85166-6-6
Megjegyzés: Kihajtható melléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

(A kutatási terv kialakulása.) A nemzettudattal, nemzetiségi kérdéssel és a magyar kisebbségekkel foglalkozó kutatások az 1980-as évek közepe óta ismét reneszánszukat élik. A korábbi hallgatás után... Tovább

Előszó

(A kutatási terv kialakulása.) A nemzettudattal, nemzetiségi kérdéssel és a magyar kisebbségekkel foglalkozó kutatások az 1980-as évek közepe óta ismét reneszánszukat élik. A korábbi hallgatás után napjainkban reprint könyvsorozatok, folyóiratok és egyedi kiadványok tucatjai jelennek meg a kérdéskörről általában vagy annak egy-egy aspektusáról. Erről az újjáéledt érdeklődésről ma már számos, tudománytörténetileg is figyelemre méltó eredmény tanúskodik. Ezek mellett feltűnően sok azonban az olyan munkák száma, amelyek szerzői és kiadói - kihasználva a konjunkturális lehetőségeket - megelégedtek az ismert adatok és összefüggések újramagyarázásával vagy egyszerűen csak újraközlésével. Igazán mély és átfogó alapkutatások a 80-as évek végéig ugyanakkor alig folytak. E kötet szerkesztőit ez a historiográfiai hiányosság késztette arra, hogy 1990. januárjában kutatási tervet állítsanak össze a Magyar Miniszterelnökség Nemzetiségi és Kisebbségi Osztálya 1919 és 1944 közötti iratanyagának feltárásáról és szelektív közzétételéről. Erről a fontos dokumentumegyüttesről a történészek közül sokan tudtak, de csak kevesen kutatták. Teljes egészében áttekinteni pedig - nagy terjedelme (265 levéltári csomó, azaz körülbelül 50 iratfolyóméter) miatt - valószínűleg senki sem tudta. Elképzelésünk az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) és az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások (OKTK) megfelelő bizottságainál, amelyekhez kutatási tervünket pályázat formájában benyújtottuk, egyaránt támogatásra talált. Az anyag áttekintését és releváns dokumentumok xeroxozását 1991-ben kezdtük és 1992-ben fejeztük be. 1993-ban az iratok további szelektálásával és legfontosabbak szerkesztésével, 1994-ben pedig a bevezetők és mutatók elkészítésével foglalkoztunk. Az olvasó, akit a régi krónikások módján illő tisztelettel köszöntünk, e négyéves csoportmunka végeredményét tartja a kezében. Vissza

Tartalom

Előszó (Romsics Ignác)1
Dokumentumok
Szlovákia és Kárpátalja
Bevezetés (Bán D. András)11
Budapest 1920-1923. Kivonatok újságcikkekből a Felvidékről az Amerikába irányuló kivándorlásról17
(Budapest), (1921.) március. Vegyes információk és hangulatjelentések a Felvidékről23
(Budapest), 1922. (?) Ismeretlen szerző tanulmánya a Csehszlovákiában élő magyar kisebbség helyzetéről32
(Budapest)? 1928 (november) Ismeretlen szerző tanulmánya a csehszlovákiai magyar kisebbségről és a földbirtokreformról39
(Budapest), (1930.) Ismeretlen szerző tanulmánya a Csehszlovák Köztársaság közoktatásügyéről46
(Budapest), 1932. Ismeretlen szerző beszámolója és a csehszlovák statisztikai hivatal osztályvezetőjének tanulmánya Kárpátalja nemzetiségi viszonyairól az 1930. évi népszámlálás eredményei alapján54
Pozsony, 1937. augusztus 19. A pozsonyi magyar konzulátus jelentése a prágai magyar követségnek a magyar nyelvű könyvek és sajtótermékek behozatali és terjesztési nehézségeiről a Felvidéken és Kárpátalján61
(Pozsony), 1938. április (?) Bizalmi jelentések a Magyar Miniszterelnökség Nemzetiségi és Kisebbségi Osztályának a csehszlovákiai magyarok egyéni sérelmeiről és a köztársaságban folyó csehszlovák katonai tevékenységről63
Tornalja, 1939. február 12. Az Egyesült Magyar Párt gömöri szervezeteinek memoranduma a pöárt parlamenti képviselőihez a felvidéki magyarság első bécsi döntés utáni panaszairól69
Pozsony, 1939. február 25. A poszonyi magyar konzul jelentése a Magyar Külögyminisztériumnaka szlovák miniszterelnök kormánynyilatkozatáról és a szlovák kormány munkaprogramjáról73
Pécs, 1939. június 7. A pécsi egyetem kisebbségi intézete igazgatójának a felvidéki ügyek tárca nélküli miniszteréhez küldött tervezete Kárpátalja autonómiájáról76
Pozsony, 1939. november 21. A pozsonyi magyar követ jelentése a Magyar Külügyminisztériumnak a pozsonyi magyarellenes tüntetésről78
Munkács, 1939. november 28. A Kárpátaljai Országos Ifjúságvédelmi Egyesület kérelme a magyar miniszterelnökhöz az egyesület tevékenységének támogatása tárgyában81
Pozsony, 1939. december 4. A pozsonyi magyar ügyvivő jelentése a Magyar Külügyminisztériumnak a szlovák parlament nemzetiségi vitájáról83
Pozsony, 1941. április 30. A szlovákiai magyar reformátusok emlékirata a magyar miniszterelnökhöz és külügyminiszterhez a Szlovákiában maradt egyházközségeknek a szlovákiai magyar református egyház keretében való megszervezéséről és fenntartásáról87
Pozsony, 1941. július 10. Gróf Esterházy Jánosnak, a Magyar Párt elnökének levele a szlovák miniszterelnökhöz szlovákiai pártszervező körútján szerzett tapasztalatairól90
(Budapest), 1941. szeptember 3. FEljegyzés a magyar miniszterelnök és a budapesti szlovák követ tárgyalásáról a szlovákiai magyar iskolaügy egyes kérdéseiről96
(Budapest), 1941. szeptember 13. Feljegyzés a magyar miniszterelnök és a budapesti szlovák követ tárgyalásáról a szlovákiai magyar iskolaügyről és egyéb kérdésekről98
Pozsony, 1941. december 19. Gróf Esterházy Jánosnak, a Magyar Párt vezetőjének beszéde a szlovák parlament költségvetési vitájában a szlovákiai magyarság sérelmeiről100
Pozsony, 1942. április 27. Gróf Esterházy Jánosnak, a Magyar Párt elnökének beszámoló jelentése a pozsonyi magyar követnek pártszervező korútjáról104
Pozsony, 1942. május 5. A Magyar Párt vezetőségének memoranduma a szlovák iskolaügyi miniszterhez a szlovákiai magyarság iskolaügyi sérelmeiről108
Pozsony, 1942. május 9. A pozsonyi magyar követ jelentése a Magyar Külügyminisztériumnak a gróf Esterházy János és a szlovák belügyminiszter közötti megbeszélésről112
Pozsony, 1942. szeptember 2. A pozsonyi ideiglenes magyar ügyvivő jelentése a Magyar Külügyminisztériumnak a szlovák revíziós igényekről114
Pozsony, 1942. október 15. A pozsonyi magyar követ jelentése a Magyar Külügyminisztériumnaka szlovákiai magyarság iskolaügyi kívánságairól115
Pozsony, 1942. december 4. A pozsonyi magyar követ jelentése a magyar külügyminiszternek a szlovákiai magyar kisebbség sérelmeiről116
Budapest, 1943. március 1. Dr. Fleischmann Gyulának, a szlovákiai tartománygyűlés egykori képviselőjének jelentése a szlovákiai nemzetiségi, kulturális és politikai viszonyokról119
Pozsony, 1943. október 1. A pozsonyi magyar követ jelentése a magyar Külügyminisztériumnak a szlovák revíziós remény újraéledéséről130
Kassa, 1943. november 2. A kassai rendőrkapitány jelentése a magyar belügyminiszternek a szlovákiai poltikai hangulatról132
Erdély
Bevezetés (Diószegi László)137
Budapest, 1921. október 4. Imre Sándor jelentése Papp Antalnak (továbbítva Petri Pálnak) az erdélyi egyházakat és iskolákat ért sérelmekről143
Budapest, 1921. október 28. A Népies Irodalmi Társaság elnökének jelentése Bethlen István miniszterelnöknek a Temesváron 1921/22. tanévre beirakozott tanulók nemzetiségi megoszlásáról146
Csenger, 1922. január 11. Szabolcs megye főispánjának jelentése a Határmegállapító Központnak a határ menti román lakosság Romániához való csatlakozási szándékának tárgyában150
Budapest 1922. május 30. Dr. Papp Antal jelentése a miniszterelnök számára KrassóSzörény megye népszámlálási adatairól152
Budapest 1922. május 30. Dr. Papp antal jelentése a miniszterelnöknek Krassó Szörény megye közoktatásügyéről153
Budapest, 1922. október 20. Glattfelder Gyula püspök pásztorlevele, amelyben a román agrárreform intézkedéseit sérelmezi, és eltiltja a papságot, hogy az agárreform végrehajtásával kapcsolatos ünnepségeken közreműködjön160
Temesvár, 1923. április 3. Glattfelder Gyula csanádi püspök búcsúzó pásztorlevele az egyházmegye papságához püspökségének elhagyása tárgyában162
(?), 1924. március 14. A román közoktatásügyi miniszter körrendelete a kisebbségi felekezeti iskolák működéséről166
Budapest, 1924. június 4. A Külügyminisztérium átírata gróf Bethlen István miniszterelnöknek Jakabffy Elemér erdélyi közíró üldöztetése tárgyában168
Budapest, 1924. július 26. Bizalmi jelentés a román vasutak állapotáról, felszereltségéről és a vasutak állapotáról, felszereltségéről és a vasutasok hangulatáról170
Sinaia, 1924. augusztus 8. Rubidó-Zichy Iván bukaresti magyar követ jelentése a Külügyminisztériumnak Szatmár megyébe történő román betelepítésekről172
Nagyvárad, 1925. augusztus 30. Bizalmi jelentés a román Közoktatási Minisztérium rendeleteiről a magyar anyanyelvű hitoktatók és a tanárok román nyelvből, történelemből, földrajzból és alkotmányostanból való vizsgakötelezettségéről, valamint a vizsgáztatás módszereiről173
(?), 1925. Ismeretlen szerző tanulmánya az erdélyi magyar kisebbség jogsérelmeiről174
(?), 1925. (?)Tanulmány az erdélyi szászok egyház- és oktatásügyi helyzetéről, feladatairól204
Budapest, 1927. március 25. Báró Villani Frigyes bukaresti magyar követ jelentése a Külügyminisztériumnak a romániai katolikus szerzetes iskolák helyzetéről221
Bukarest, 1927. március 25. Báró Villani Frigyes bukaresti magyar követ jelentése a Külügyminisztériumnak romániai ki- és bevándorlásról220
Róma, 1927. március 23. Nagy Elek vatikáni magyar követ jelentése a Külügyminisztréiumnak a romániai katolikus szerzetes iskolák helyzetéről221
(?), 1933. Részletek a kisebbségi nyelvhasználatról folytatott román parlamenti viták jegyzőkönyvéből223
(Bukarest), 1933. május 18., 20. Részletek a román parlament vitájából a nemzetiségi nyelv cégtáblákon való megjelenésének különadóztatásáról240
Budapest, 1936. április 21. S. Nagy László és Papp Antal államtitkár megbeszélése egy erdélyi magyar irodalmi hetilap kiadásának támogatásáról241
(?), 1937. (?) Jelentések a Szatmár és Bihar megyei magyar lakosságot ért sérelmekről és elrománosítási törekvésekről242
(?), 1927. április 19. tanulmány az agrárreform következtében a kisebbségeket ért károkról243
Budapest, 1938. augusztus 6. Békássy László miniszteri osztálytanácsos jelentése a külügyminiszternek a kishatárforgalommal kapcsoaltban Bukarestbenfolytatott magyar-román vegesbiztossági tárgyalásról246
Budapest, 1939. április 14. A Miniszterelnökség Kisebbségi és Nemzetiségi Ügyosztályának feljegyzése a román hadsereg hiányos ellátásról, valamint az erdélyi magyar lakosság hangulatáról252
Budapest, 1939. április 26. A MIniszterelnökség Kisebbségi és Nemzetiségi Ügyosztályának összefoglalása a romániai mozgósításokról és a nemzetiségi ellentétek éleződéséről253
Budapest, 1939. augusztus 7. A Miniszterelnökség Kisebbségi és Nemzetiségi Ügyosztályának feljegyzése a romániai földhitelintézetről szóló törvényről254
Budapest, 1939. augusztus 10. - augusztus 26. - szeptember 16. Hangulatjelentések a román kormány és hadvezetőség gazdasági és katonai intézkedéseinek hatásáról Erdélyben256
Budapest, 1939. szeptember. A Miniszterelnökség Kisebbségi és Nemzetiségi Ügyosztályának felfjegyzése a romániai háborús hangulatról259
Budapest, 1940. március 9. Jelentés a Magyarországgal szembeni hadkészültségről és ezzel kapcsoaltosan a román és magyar lakosság hangulatáról260
Budapest, 1940. július 10. A Miniszterelnökség Kisebbségi és Nemzetiségi Ügyosztályának feljegyzése az Erdélyben élő román lakosság pánikhangulatáról262
Budapest, 1940 augusztus 5. Újalki Nagy Árpád tanulmánya Erdély területi felosztásáról262
Budapest, 1940. augusztus 12. Bizalmas jelentés a Miniszterelnökség Kisebbségi és Nemzetiségi Ügyosztályának a román hatóságok magyar- és németellenességéről275
Budapest, 1940. (aug. 30. után) Baumgartner Sándor külügyi sajtóelőadó kimutatása a Moldvában és Havasalföldön lakó magyarság számáról és felekezeti megoszlásáról az 1930. évi román statisztika alapján276
Budapest, 1940. november 9. Észak-Erdély közigazgatási (megyei, járási) beosztása és járásonkénti lélekszáma a II. bécsi döntés után291
Budapest, 1941. január 10. Varga József kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter levele Teleki Pál miniszterelnökhöz a Romániából érkezett irredenta bélyeges postai küldemények kitiltásáról295
Brassó, 1941. február 20. Ifj. Csopey Dénes brassói magyar konzul jelentése a Külügyminisztériumnak az 1940. novemberi románaiai német népszámlálás eredményéről296
Budapest, 1941. március 7. Az 1930. évi román népszámlálás alapján készített statisztikai kimutatás Észak- és Dél-Erdély lakosságának nemzetiségi, anyanyelvi és felekezeti hovatartozásáról 1940. augusztus 30-án.297
Bukarest, 1941. márcikus 7. A bukaresti magyar követségi tanácsos jelentése a Külügyminisztériumnak a romániaia német népcsoport jogállásáról301
Bukarest, 1941,. május 7. Vladár Ervin bukaresti magyar követségi tanácsos jelentése a Magyar Külügyminisztériumnak Antonescu államvezető és miniszterelnök három újabb törvényéről, melyek célja az államosítás és románizálás gyorsítása, valamint a zsidóság vagyonának kisajátítása304
Sinaia, 1941. július 16. Nagy László bukaresti magyar nagykövet bizalmas jelentése a Magyar Külügyminisztériumnak a magyar nyelvnek nyilvános helyiségekben való használatáról307
Brassó, 1941. augusztus 8. Sztankay Zoltán brassói magyar konzul jelentése a Magyar Külügyminisztériumnaka romániában élő német nemzetiség hangulatáról308
Kolozsvár, 1941. szeptember 10. Észak-Erdély pénz- és hitelügyéről készített feljegyzés309
Kolozsvár, 1941. november 11. Kolozs megye főispánjának hangulatjelentése a bánffyhunyadi román lakosság köréből311
Székelyudvarhely, 1941. augusztus 22. A helyi magyar rendőrkapitányság jelentése a Belügyminisztérium Közbiztonsági Osztályánaka bécsi döntés elleni román revízió politikáról 312
(?) 1942. (?) Jelentés a Népies Irodalmi Társaság 1942. évi működéséről, valamint a román irredenta mozgalom kiszélesedéséről313
Budapest, 1942. június (?) Kimutatás a romániai református egyházközségekről és lelkészeikről 1941. dec. 31-i állapot szerint326
Brassó, 1942. július 19. Jelentés Vladár Ervin romániai magyar követségi tanácsostól a magyar királyi Külügyminisztériumnak a német és olasz különmegbízottak dél-erdélyi útjának tapasztalatairól333
Brassó, 1942. augusztus 28. A brassói alkonzul jelentése a Külügyminisztériumnak a román kormány észak-erdélyi revíziós céljairól, s a magyar lakosság üldöztetéséről Dél-Erfélyben336
Kolozsvár. 1942. augusztus 31. Hun Nándor kolozsvári ötödéves orvostanhallgató jelentése az Erdélyi Párt Országos Központjának temesvári tapasztalatairól339
Nagyvárad, 1942. szeptember 5. A nagyváradi rendőrkapitányság kivonatos hangulatjelentése Dél-Erdély politikai és gazdasági helyzetéről344
(?) 1941. október 31. - Bukarest, 1942. október 23. Kimutatás a Dél-Erdélyben 1941-ben megjelent magyar nyelvű sajtótermékekről, valamint azok egy esztendő alatt történt betiltásáról345
Bukarest, 1942. október 29. A Miniszterelnökség II. osztályának feljegyzése bizalmas román rendeletről, mellyel a magyar nyelv használatát megtiltják348
Budapest, 1943. április 29. Tájékoztató a Honvédelmi Minisztérium számára Románia hadügyi és gazdasági helyzetéről, valamint a magyar kisebbségek elleni politikájáról349
Budapest, 1943. június 4. A tengelyhatalmak különmegbízottainak jelentése a magyar kormányhoz az 1942-ben Észak-Erdélyben folytatott vizsgálatok eredményéről352
Budapest, 1943. szeptember 2. Csatay Lajos honvédelmi miniszter válasza Ghyczy Jenő külügyminiszternek a tengelyhatalmak különmegbízottainak Észak-Erdélyről szóló jelentésére365
Arad, 1943. szeptember 11. Az aradi magyar konzulátus jelentése a magyar Külügyminisztériumnak román titkos rádióleadók Észak-Erdélyért folytatott revanspolitikájáról és az ehhez kapcsolódó rémhírekről376
Szászrégen, 1943. október 10. Szászrégen rendőrtanácsosának jelentése a belügyminiszternek a város lakosságának hangulatáról378
Kolozsvár, 1943. október november 5. A Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság kolozsvári kirendeltségének tájékoztatója Siménfalvy Sándor miniszteri tanácsosnak a dél-erdélyi helyzetről384
Marosváráshely, 1943. november 8. Öffenberger (Abafáy) Gusztáv dél-erdélyi író levele Csopey Dénes követségi tanácsosnak a TArgu-Jiu-i internálótáborban szerzett tapasztalatairól386
Budapest, 1944. február 25. A Miniszterelnökség II. osztályának feljegyzése arról, hogy a dél-erdélyi román egyetemi oktatók magyar-román megegyezést sürgetnek391
(?) 1944. február 26. Helyzetjelentés románia kül- és belpolitikájáról, valamint a magyar kisebbséggel szembeni retorziók erősödéséről392
Kolozsvár, 1944. március 4. A kolozsvári rendőrkapitányság jelentése a Belügyminisztériumnak aváros magyar egyetemistái és a román görög katolikus papnövendékek közötti verekedésről396
Budapest, 1944. március 6. Buza Lászlónak, a kolzsvári egyetem rektorának jelentése a hallgatók rokonszenvtüntetéséről a brassói magyar konzulátus bántalmazott tisztviselője mellett398
Budapest, 1944. március 16. Jelnetés a kolozsvári egyetemi hallgatók tüntetésének hatásáról Dél-Erdélyben és Bukarestben399
Arad, 1944. április 13. Parcher Félix aradi magyar konzul jelentése a magyar Külügyminisztériumnak, személyi tözslapok rendszeresítéséről Aradon400
Délvidék
Bevezetés (Vinnai Győző)405
Budapest, 1919. október 25. A Julián Egyesület jelentése a miniszterelnöknek a horvátországi magyar iskolákról410
Budapest, 1920. június 7. A njemcei református lelkészhelyettes jelentése a konvent elnökségének a szlavóniai református egyházközségek állapotáról414
(Budapest, 1920. A Magyar Külügyi Társaság emlékirata a Nemzetek Szövetségéhez a horvát-szlavóniai és boszniai iskolák bezáratásáról417
Budapest, 1920. március 12. A Nemzeti Kisebbségi Minisztérium beszámolója a miniszterelnökneka megszállt délvidéki területekről szerzett információiról421
Szeged, 1921. május 21. Szabadka elmenekült rendőrkapitányának jelentése a belügyminiszternek a városban uralkodó állapotokról425
(?) 1922. Jelentés a muraközi magyarásgá helyzetéről429
Budapest, 1923. június 8. A Miniszterelnökség Nemzetiségi Kisebbségi Osztályának álláspontja a Jugoszláviába szállítandó magyar folyóiratok ügyében430
Szeged, 1923. szeptember 6. bizalmas jelentés a Miniszterelnökésgnek a zombori és Zombor környéki magyarokat ért sérelmekről432
Makó, 1925. február 11. Bizalmas jelentés a Miniszterelnökségnek az 1925-ös jugoszláviai parlamenti választások néhány kerelületének eredményéről433
Budapest, 1925 február 18. Összefoglaló jelentése az 1925-ös jugoszláviai parlamenti választásokról, különös tekintettel a magyarok lakta területekre435
Budapest, 1926. Kimutatás a Szerb-Horváth-Szlovén Királyság protestáns vallásfelekezeteiről448
Budapest, 1927. március 30. A Szent Gellért Társaság jelentése a délvidéki magyarokat ért újabb sérelmekről452
Budapest, 1927. a Szent Gellért Társaság helyzetjelentése a vajdasági viszonyokról454
Budapest, 1927. Jelentés a vajdasági magyarság politikai és kulturális törekvéseiről457
Bled, 1937. augusztus 15. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek a magyar nyelvű könyvek és folyóiratok Jugoszláviába történő beengedéséről459
Budapest, 1939. július. A Miniszterelnökség állásfoglalása a magyar-jugoszláv határszéli igazolványok engedélyezéséről461
(Budapest), 1939. Bizalmas jelentés a belügyminiszternek az ún. baranyai háromszögben tartózkodó jugoszláv katonaságról és a magyarok elleni fellépésekről462
(Budapest, 1940. május 3. A Magyar Honvéd Vezérkar főnökének jelentése a miniszterelnöknek Jugoszlávia belpolitikai helyzetéről468
(Budapest), 1941. január 14. bizalmas jelentés a jugoszláviai magyarság kisebbségi jogokat követelő törekvéseiről471
Budapest, 1941. május 24. Jelentés a miniszterelnöknek a délvidéki iskolák helyzetéről, a magyar tagozatok bővítésének lehetőségeiről473
Újvidék, 1941 szeptember 11. A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség kérelme a miniszterelnökhöz a szerémségi tanulók újvidéki iskolákba történő beíratásáról481
Budapest, 1941. Jelentések a Bánság (Bánát) és a bánsági (bánáti) magyar kisebbség helyzetéről482
Budapest., 1941. A magyar kormány nemzetiségi és valláspolitikájának alapelvei a visszacsatolt Délvidéken491
Budapest, 1942. március 21. A Miniszterelnökség átirata a belügyminiszternek a szabadkai köztisztviselői kar magatartásáról és tevékenységéről493
Belgrád, 1941. július 5. Bolla Lajos főkonzul jelentése a külügyminiszterneka bánáti magyar közművelődési egyesületek bezárásáról494
(?) 1942. november 28. A horvátországi magyarság kérelme a magyar kormányhoz helyzetének sürgős javításáért495
Újvidék, 1943. április 27. A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség kérelme a miniszterelnökhöz egy szórványkutató iroda felállítására498
Budapest, 1943. október 22. A belügyminiszter leirata a visszacsatolt délvidéki területek főispánjainak a közigazgatási tisztviselők "kishitű" magatartásáról500
Zágráb, 1944. június 16. A zágrábi követség jelentése a horvátországi magyarok sérelmeiről501
(Budapest), 1944. Adatok Bácska és a 4 bácskai törvényhatósági jogú város lakosságának nemzetiségi összetételéről502
Nyugati magyarság
Bevezetés (Fejős Zoltán)513
Bécs, 1919. augusztus 28. Hoffmann Géza konzul jelentése a Magyarországi Református Egyház felügyelete alatt álló amerikai magyar egyházak ügyében518
New York, 1919. szeptember 12. Kuthy Zoltánnak, az amerikai magyar református keleti egyházmegye esperesének kérelme az amerikai magyar akció jövőjének rendezése ügyében522
Hága, 1920. január 1. Gróf Bánffy Miklós jelentése a párizsi békedelegációt vezető Bethlen Istvánnak az amerikai magyar református egyházak szervezeti problémájáról524
Pittsburgh, Pennsylvania, 1920. június 1. Jegyzőkönyv az Amerikai Magyar lelkészesegyesület megalakulásáról és céljairól528
Budapest, 1920, július 24. Az Egyesült Államok Református Egyháza, a Presbyteriánus Egyház és a Magyarországi Református Egyház megegyezése az amerikai magyar egyházközségek fennhatóságának tárgyában532
New York, 1921. január 20. Pelényi János követségi tanácsos jelentése az amerikai magyar reformátusok egyházi szervezkedéséről (részlet)535
Budapest, 1921. május 30. A belügyminiszter körrendelete a Magyar Kivándorlókat és Visszavándorlókat Védő Iroda felállítása tárgyában539
Budapest, 1925. december 15. A Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály átirata a külügyminiszternek a kanadai magyarok iskoláztatása ügyében548
(Bécs), 1926. január 31. A Bécsi Magyar Szövetség 1925. évi jelentése558
Montreal, 1926. április 6. A montreali konzul jelentése a Külügyminisztériumnak a nyugat-kanadai bevándorlás problémáiról és az ottani magyarok helyzetéről562
München, 1926. november 3. A müncheni konzul kérvénye a Külügyminisztériumnak anyagi okok miatt hazatérni nem tudó magyar állampolgárok hazaszállítását biztosító segélyekre vonatkozóan572
Montreal, 1926. december 28. A montreali főkonzul kérvénye a KÜlügyminisztériumnak a kanadai magyar egyházak számára küldendő tankönyvek és tanszerek tárgyában574
New York, 1927. február 14. A new York-i főkonzul jelentése a washingtoni magyar nagykövetségnek az Egyesült Államok keleti parti államaiban élő magyarok helyzetéről577
Budapest, 1927. október 8. A belügyminiszter jelentése a miniszterelnöknek a brazíliai magyarok helyzetéről590
Hénin - Liétard, Franciaország, 1929. március 12. Bodnár Ödön tanító jelentése a Julián Egesületnek az észak-franciaországi bányavidéken lakó magyarok helyzetéről és iskoláztatásáról592
Budapest, 1929. augusztus 1. A Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály átirata a külügyminiszternek a franciaországi magyar gyerekek magyarországi nyaraltatása ügyében595
München, 1930. május 29. A müncheni konzul jelentése a Külügyminisztériumnak a mücnheni magyar iskola tevékenységéről596
(Budapest, 1930.) A Vallás- és Közoktatási Minisztérium népművelési ügyosztályának tervezete a külföldi magyarság kulturális gondozása tágyában600
(Buenos Aires, 1930.) Scossa Gyula nyugalmazott huszárszázados tájékoztatója az Országos Gazdasági Munkaközvetítő Iroda vezetőjéhez a brazíliai magyarok helyzetéről602
Budapest, 1930. február 12. A Julián Egyesület elnökének felterjesztése a külügyminiszterhez a hollandiai magyar bányászok helyzetéről603
Budapest, 1934. január 24. A Julán Egyesület elnökének tájékoztatója a miniszterelnökhöz az isztambuli magyar gyerekek helyzetéről604
Budapest, 1934. február 21. A külügyminiszter szigorúan bizalmas jelentése a miniszterelnöknek a háború előtti Magyaroroszág határain kívül élő magyarok helyzetéről és megszervezéséről605
Budapest, 1934. április. Csathó Andor miniszteri osztálytanácsos beszámolója a Julián Egyesület elnökének a bécsi magyar tanfolyamokról613
Budapest, 1934. május. Beszámoló a Magyarok Világkongresszusának Állandó Szervezeti Irodája ötévi működéséről615
Milánó, 1934. október 14. Jegyzőkönyv a Milánói Magyar Egyesület magyar tanfolyamának első szülői értekezletéről618
(Szófia, 1935. január) Nagy József tanító jelentése a szófiai magyar iskola 1934. második félévi működéséről621
Budapest, 1935 május. Jelentés a Magyarok Világkongresszusának Állandó Szervezeti Irodája 1934. évi működéséről623
Trieszt, 1935. június 5. A trieszti konzul jelentése a külügyminiszternek a fiumei Magyar Kaszinó tevékenységéről626
Budapest, 1936. április. Jelentés a Magyarok Világkongresszusának Állandó Szervezeti Irodája 1935. évi működéséről627
Sao Paulo, 1937. március 22. A Sao Pauló-i konzulátus jelentése a Buenos Aires-i követségnek a Sao Pulo-i magyarok március 15-ikei ünnepélyeiről633
Budapest, 1937. július 2. A Külügyminisztérium átirata a belügyminiszternek a külföldi magyarok gondozása és a Magyarok Világkongresszusának Állandó Szervezeti Irodája anyagi támogatása ügyében643
Sao Paulo, 1938. február 1. Kordás Ferenc tanító beszámolója a Julián Egyesület elnökségének az ypirangai magyar iskola működéséről és saját tevékenységéről645
Sao Paulo, 1938. február 8. Gálos Resző Julián-tanító beszámolója a Villa Pompeia-i magyar iskola 1937. évi munkájáról656
New York, 1938. május 24. Kovach Gyula levele a magyar miniszterelnökneka New York-i magyar információs könyvtár feltételezett szerepéről661
Sao Paulo, 1938. augusztus 6. Szentpétery Klára Julián-tanító jelentése az anastációi, ill. más Sao Paulo környéki magyar iskolákról 1938. április 1-től augusztus 1-ig663
Jeruzsálem, 1938. augusztus 29. A jeruzsálemi konzulátus jelentése a Külügyminisztériumnak a tartózkodási engedély nélkül Palesztinában élő magyar zsidók helyzetéről665
(Budapest, 1938. december) Bizalmi egyén információja a miniszterelnöknek a magyaroroszági zsidó kivándorlási tanács Eviánhoz intézett jelentéséről669
(Budapest, 1939. január) Bizalmi egyén jelentése a miniszterelnöknek a magyarországi zsidók Szovjetunióba való kivándorlási tervéről670
(Budapest, 1939. február) Bizalmi egyén jelentése a miniszterelnöknek franciaországi magyarok baloldali szervezeteinek tevékenységéről671
Santiago, 1940. december 31. A chilei konzulátus jelentése a magyar kolónai 1940. évi tevékenységéről674
Budapest, 1941. janurá 16. A magyarországi református egyetemes konvent elnökségének levele a külügyminiszterhez az észak-franciaországi magyar reformátusok utolsó csoportjának hazatelepítése ügyében676
Nizza, 1941. február 1. A Cote d'Azur-i Francia-Magyar Művészkör kérvénye a miniszterelnökhöz hazai élelmiszersegély juttatásáért a magyarok nagy nyomorára való tekintettel677
Budapest, 1941. március. Összefoglaló jelentés a Magyarok Világszövetségének 1940. évi működéséről679
Sao Paulo, 1941. március 6. A Sao Paulo-i konzul jelentése a rio de Janeiro-i követségnek egy Magyar Ház létesítése ügyében682
Cleveland, 1941. március 28. A clevelandi konzul jelentése a washingtoni követségnek az Amerikai Magyar Szövetség politikai tevékenységéről685
(Budapest, 1941. augusztus) Bizalmi egyéntől származó jelentés a miniszterelnöknek az amerikai oktobrista emigráció tevékenységéről688
Budapest, 1941. november 2. Egy magyar egyetemi hallgató jelentése a Külügyminisztériumnak a burgenlandi magyarság helyzetéről689
Berlin, 1942. február 17. Szentirmay István tanító jelentése a Julián Egesületnek a berlini magyar iskoláról és az ottani magyarok helyzetéről694
Budapest, 1942. mrácius. Összefoglaló jelentés a Magyarok Világszvöetségének 1941. évi működéséről697
Bécs, 1943. október. A bécsi főkonzulátus jelentése a miniszterelnöknek a felsőpulyai magyarok iskolai viszonyairól700
Bécs, 1944. augusztus 9. A bécsi főkonzulátus jelentése a Külügyminisztériumnak a németországi (burgenlandi) magyar kisebbség helyzetéről701
Névmutató (Varannai Zoltán)705
Helynévmutató (Varannai Zoltán)715
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem