1.062.389

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyarok és szlovének I-II.

Együttélésük és együttműködésük a jugoszláv-magyar határ mentén

Szerkesztő
Grafikus
Lektor
Budapest
Kiadó: Állami Gorkij Könyvtár
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 739 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 28 cm x 20 cm
ISBN: 963-721-401-1
Megjegyzés: A könyvek 1000 példányban jelentek meg. Fekete-fehér térképekkel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó4
Bevezető: Joó Rudolf,. Silvo Devetak11
Felsőszülnök/Gorkij senik - Dobronak/Dobrovnik17
Magyarok a Muravidéken (Jugoszlávia)21
A magyar nemzetség alkotmányjogi helyzete a jugoszláv nemzetiségi politika tükrében22
A nemzetiségek jogai és kötelességei24
A nemzetiségek egyenjogúságának alkotmányos garanciái
A nyelv és az írás egyenjogú használata26
Nevelés és oktatás a nemzetiségek nyelvén28
A nemzetiség által lakott terület etnikai jellege28
A nemzetiség tevékenységeinek és fejlesztési igényeinek finanszírozása31
A nemzetiségek és a társadalmi-politikai rendszer működése33
Az egyenjogúság politikai feltételei34
Jugoszláv viszonyok34
A Dolgozó Nép Szocialista Szövetségének szerepe35
Megjegyzések37
A magyar nemzetiség által lakott vegyes nemzetiségű terület bemutatása a szlovén SZK társadalmi-gazdasági fejlesztési politikája és a regionális feltételek tükrében43
A Muravidék fő jellemzői a Szlovén Szocialista Köztársaság társadalmi-gazdasági politikájának tükrében46
A Muravidék gazdasági fejlődése az 1961. évet követő időszakban46
A Muravidék a szlovén SZK összehangoltabb regionális fejlesztési rendszerének és politikájának tükrében50
A Szlovén SZK összehangoltabb regionális fejlesztést ösztönzési rendszerének és politikájának néhány jellemvonása51
A vegyes nemzetiségű terület kevésbé fejlett részei51
A vegyes nemzetiségű terület földrajzi, társadalmi-gazdasági és demográfiai bemutatása52
Földrajzi sajátosságok52
A vegyes nemzetiségű terület társadalmi-gazdasági jellemzői54
Lendva/Lendava/ község55
A vegyes nemzetiségű terület társadalmi-gazdasági és demográfiai fejlődése58
A vegyes nemzetiségű terület demográfiai és foglalkoztatási szerkezete59
A lakosság fejlődése59
A lakosság korfája63
A lakosság nemzetiség szerinti megoszlása64
A lakosság képzettség szerinti megoszlása68
A lakosság foglalkozás szerinti megoszlása68
Táblázatok72
Melléklet102
Irodalom és források106
Megjegyzések109
Dobronak (Dobrovnik) település térbeli-urbanisztikai, demográfiai bemutatása, társadalmi-gazdasági problematikája116
A település térbeli-urbanisztikai bemutatása
A természeti viszonyok és a talaj hasznosítása
Dobrovnik (dobronak) település funkciója és helyzete a közlekedés szempontjából117
A település morfológiája, és az utóbbi időben bekövetkezett változások118
A házak típusa, funkciója és kora119
A háztartások felszereltsége127
A háztartások felszereltsége háztartástípusok szerint129
Mezőgazdasági tevékenység130
A földtulajdon nagysága a talajfelhasználás szempontjából130
Állattenyésztés132
A parasztgazdaságok felszereltsége134
A mezőgazdasági földtulajdon nagysága és a parasztgazdaság felszereltsége, háztartástípusok szerint134
Változások a földtulajdonban és a mezőgazdasági termelésre vonatkozó jövőbeni tervek135
Falusi turizmus és házipar137
A lakosság ellátása és a szolgáltatások137
Közlekedési hálózat, hírközlés és telekommunikáció, pénzintézetek139
A lakosság demográfiai szerkezete140
A lakosság létszáma140
A lakosság korfája140
Nemzetiség szerinti megoszlása141
A 15 évesnél idősebb lakosság képzettség szerinti megoszlása141
A lakosság társadalmi-gazdasági szerkezete144
A lakosság aktivitása144
A foglalkoztatottak gazdasági tevékenység szerint145
A mezőgazdasági lakosság aktivitás szerint146
Lakossági migrációk146
Naponta ingázók147
Ideiglenesen külföldön dolgozók148
A háztartási mintában foglalt Dobrovnik (dobronaki) lakosság társadalmi-gazdasági szerkezete148
A foglalkoztatottak munkahelyük szerint, az 1984-es háztartási minta alapján149
A munkából való hazatérés gyakorisága és módja az 1984-es háztartási mintában149
A szabad idő eltöltése149
A település fejlődése a község társadalmi fejlesztési tervében150
A település funkciója az ellátó-szolgáltató tevékenységek szempontjából150
Település funkciók a termelő tevékenységek szempontjából151
Megjegyzések157
Irodalom és források159
Melléklet: Táblázatok és grafikonok160
A nyelv helyzete, továbbá a kétnyelvűség a közéletben. A nevelés, oktatás205
Dobronak (Dobrovnik) lakosságának nyelvtudása205
Beszédhelyzetek a faluban és környékén211
A két nyelv intézményesített használatához szükséges társadalmi-politikai és gazdasági feltételek218
A nyelvi egyenjogúság alkotmányos és politikai fejlődése218
A nemzetiségek nyelvi egyenjogúsága a Szlovén SZK-ban223
A nyelvi egyenjogúság a küldött-testületek munkájában226
A magyar nyelv egyenjogúsága az igazgatásban228
A birsági eljárások során használt nyelv230
A magyar nyelv egyenjogúsága a topográfiai és egyéb nyilvános feliratok és hirdetmények terén234
Nyelvi egyenjogúság a területi védelem egységeiben236
Nyelvi egyenjogúság a társult munkában238
Nyelvi egyenjogúság a helyi közösségben240
A nyelv a hitéletben242
Kétnyelvű nevelés és oktatás a Muravidéken246
A kisebbségi iskolaügy fejlődésének áttekintése a Muravidéken246
Az iskolaügy háború utáni fejlődése a Muravidék nemzetiségileg vegyes lakosságú területén250
A kétnyelvű nevelés és oktatás koncepciójának kiegészítése és továbbfejlesztése257
Új jogszabályok257
Más területeken végbement változások259
A kétnyelvű nevelő-oktató szervezetek működésének anyagi alapja262
Kétnyelvű nevelő-oktató szervezetek263
Tankönyvek és taneszközök267
Tanulmányi eredmények268
Tanulólétszám a kétnyelvű nevelő-oktató szervezetekben269
Nevelés és oktatás Dobronakon (Dobrovnik)271
Az iskolaügy fejlődésének történeti bemutatása a dobronaki (Dobrovnik) iskolakörzetben271
A kétnyelvű oktatás didaktikai végrehajtása Dobronakon (Dobrovnik)275
Nyitott kérdések278
Az oktatás eredményessége279
Melléklet287
Megjegyzések297
Irodalom304
A nemzetiség kulturális tevékenysége307
A művelődéspolitika alakítása307
A kulturális tevékenység hordozói309
A nemzetiség kulturális tevékenységének finanszírozása312
Könyvtárak és olvasótermek312
Kiadói tevékenység313
Kulturális egyesületek tevékenysége313
Kulturális kapcsolatok a Vajdaság Autonóm Tartománnyal314
Kulturális kapcsolatok az anyanemzettel315
Egyéb tevékenységek316
Amatőr együttesek működése317
Könyvtárügy és kiadói tevékenység319
Film- és képzőművészeti tevékenység320
Kapcsolatok az anyanemzettel320
A megkérdezések321
Irodalom és források327
Tömegtájékoztatási eszközök és társadalmi tájékoztatás - tömegkommunikáció328
Intézményi háttér330
Az anyanemzet tömegtájékoztatási eszközei331
A Jugoszlávia más részein, elsősorban a Vajdaságban élő magyar nemzetiség tömegkommunikációs eszközei331
A nemzetiségi problematika jelenléte a többségi nép tömegkommunikációs eszközeiben332
A többségi nép tömegtájékoztatási eszközei332
A megkérdezettek válaszai332
Társadalmi tájékoztatás337
A helyi önigazgatás, a társadalmi-politikai szervezetek és egyesületek működése, az interetnikai kapcsolatok338
Dobronak (Dobrovnik) helyi közösség338
Fejlesztési programok340
A működés módja342
Társadalmi-politikai szervezetek344
Az egyesületek és tevékenységük351
A helyi közösség küldöttségeinek tevékenysége353
Két példa a küldöttségek tevékenységének szemléltetésére356
A megkérdezések eredményei362
Az emberek véleménye némely problémákról364
Pillantás az etnikumok közötti kapcsolatokra366
Befejezés helyett375
Együttműködés az anyanemzettel - a nemzetiség fejlődésének feltétele378
Az együttműködés nemzetközi jogi vonatkozásai381
A Szlovén Szocialista Köztársaság együttműködése Vas és Zala megyével385
Gazdasági együttműködés386
Térbeli összeköttetés387
Személyes kapcsolatok388
Együttműködés a tudomány és a kultúra terén389
A magyar nemzetiség együttműködése az "anyanemzettel"390
Államközi egyezmény390
A nemzetiség - önálló szubjektum az együttműködésben392
A hatalmi szervek és a társadalmi-politikai szervezetek határon túli együttműködése396
Az aránytalanság megszüntetése397
Dobronak (Dobrovnik) lakói és a kapcsolatok az "anyanemzettel"399
A megkérdezések eredményei400
Befejezés helyett406
Megjegyzések406
A kutatócsoport néhány javaslata a nemzetiség további fejlődésére vonatkozóan 411
Társadalompolitikai és alkotmányjogi feltételek411
A társadalmi-gazdasági és a területi-regionális fejlődés problémái414
A muravidék határmenti helységeinek gazdasági fejlődése4104
Dobronak (Dobrovnik) gazdasági fejlődésének kilátásai415
Nevelés és oktatás420
A nemzetiség kulturális tevékenysége425
Tömegtájékoztatási eszközök4217
A nemzeti egyenjogúság megszilárdulása a helyi önigazgatásban428
A nemzetiség együttműködése az "anyanemzettel"428
Szlovének a Rába vidéken (Magyarország)
A nemzetiségi politika és a nemzetiségi jogok rendszerének néhány fontosabb vonása Magyarországon433
Nemzetiségi jogok Magyarországon436
A nemzetiségi egyenjogúság intézményes biztosítékai438
A magyarországi nemzetiségi politika elvi-eszmei alapjai: az állami szakirányítás szerkezete442
Jegyzetek445
Földrajzi, gazdasági, társadalmi és demográfiai viszonyok a Rába-vidéken447
A terület földrajzi fekvése447
A regionális központok448
Közlekedési viszonyok450
Energiaellátás450
Demográfiai helyzet, nemzetiségi megoszlás452
A népesség gazdasági aktivitásának alakulása454
A mezőgazdasági termelés körülményei455
A Vend-vidék Szakszövetkezet456
A munkavállalók munkapiaci helyzete460
A kistáj perspektivái463
A megyei fejlesztési tervek463
A Szentgotthárd (Monostor) városkörnyéki fejlesztési tervek466
Jegyzetek468
Felsőszölnök (Gornij Senik) település gazdasági, társadalmi, demográfiai viszonyai 469
A község infrastruktúrája469
A lakásellátottság471
Felsőszölnök (Gornij Senik) demográfiai helyzete474
A lakosság iskolai végzettsége476
A gazdasági aktivitás alakulása477
Az egyéni gazdaságok termékszerkezete, felszereltsége480
A háztartások felszereltsége485
Összefoglalás488
Jegyzetek491
Táblázatok, mellékletek493
Oktatás, kultúra, közművelődés és tömegkommunikáció a magyarországi szlovén nemzetiség körében500
Oktatás500
Az oktatás mint az azonosságtudat fejlesztésének egyik alappillére500
Anyanyelvi képzés, iskolai végzettség a jelenben502
Óvodák504
Általános iskolák505
Középiskolák510
Felsőfokú képzés512
A kétnyelvű oktatás lehetséges távlata: kétnyelvűség a közéletben513
A vallás és az egyház kultúraszervező tevékenysége a múltban és a jelenben516
Kultúra, közművelődés519
A kultúra, mint közösségszervező erő519
Tárgyi, személyi feltételek és befogadás - művelődési házak, klubok, rendezvények521
Művelődési egyesületek, öntevékeny művészeti csoportok523
Tárgyi, szellemi néprajz - gyűjtés és bemutatás525
Sport - üdülés, turizmus 526
Tömegkommunikáció529
Irodalom, olvasáskultúra529
Újságok, kalendáriumok és olvasottságuk534
A modern elektronikus tömegközlési eszközök és igénybevételük536
Jegyzetek540
Kétnyelvűség dinamika Felsőszölnökön (Gornji Senik)543
A kérdőív544
Megfigyelések549
Kétnyelvű készségdinamikai vizsgálat az iskolában558
Irodalom, jegyzetek569
A nemzetiség politikai és társadalmi szervezettsége a községben571
A nemzetiségileg vegyes lakosságú Rábavidék népképviseleti - közigazgatási tagoltsága; Felsőszölnök (Gornji Senik) helyzete571
Politikai és társadalmi intézmények a községben574
A Vas megyei Nemzetiségi Bizottság működése575
Politikai-társadalmi szervezettség és nemzetiségi tudat Felsőszölnökön (Gornji Senik) a felmérés alapján577
Jegyzetek581
A magyarországi szlovén nemzetiség Magyarország és Jugoszlávia (A Szlovén SZSZK) együttműködésében582
A nemzetiségi kérdés államközi kapcsolatokban való jelentkezésének néhány általános problémája582
A magyarországi szlovén nemzetiség kapcsolata anyanemzetével585
Jegyzetek597
A kutatócsoport néhány, a nemzetiség fejlődését elősegítő ajánlása599
Mellékletek607
Kérdőív686
Idegen nyelvű összefoglalók724
Tartalomjegyzék730
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem