Előszó
A római katolikusok székelyudvarhelyi gimnáziuma fennállásának 400. évfordulójához érkezett. Megalapítása nem volt előzmények nélküli. A székelység itteni megtelepedésével és a r.katolikus plébániák kiépülésével az első iskolák ezeknek a keretében jöttek létre. így volt ez Udvarhelyen is, amelynek plébániája szerepel az 1334-es pápai tizedjegyzékben. Udvarhelyen valószínűleg iskolája volt a Domonkos szerzetnek is, amelynek itteni zárdáját 1490 táján várrá alakította át az erdélyi vajda.
A reformáció elterjedése után a protestáns egyházak folytatják és fejlesztik tovább a megkezdett iskoláztatási gyakorlatot. A katolikus-protestáns versengés - amely a régmúltban sajnálatosan megosztotta a magyarságot - valami jót is eredményezett: előbbre vitte a művelődés és azon belül az iskoláztatás ügyét szűkebb pátriánkban.
A tridenti zsinat szellemében megújult katolikus egyház - amelynek élharcosai a jezsuiták voltak - minden téren felvette a harcot a reformációval. Báthori István erdélyi fejedelem támogatásával a rend missziót létesített Erdélyben és iskolákat alapított Kolozsvárott, Nagyváradon, Gyulafehérváron. Feltűnő sikereiket a jezsuiták az európai pedagógia minden tapasztalatát felhasználó, korszerű nevelési rendszerüknek köszönhették. Ez a rendszer világosan felismerte a tudományok növekvő szerepét és nagy súlyt helyezett az egyéniség, a lelkierő kiművelésére. Tevékenységüket ugyanakkor rengeteg ellenségeskedés kísérte. A többségükben protestáns rendek 1588-ban kiutasították Erdélyből a jezsuitákat, de már 1591-ben visszajöhetnek és tovább bővítik az erdélyi missziót A rend egyik legképzettebb magyar tagját, VÁSÁRHELYI GERGELYT küldik Székelyudvarhelyre, aki 1593-ban létrehozza itt a gimnáziumot A jezsuita rend-tartomány Rómába küldött jelentésében arról számol be, hogy Udvarhelyen szépen halad a rekatolizálás és az iskolának száz tanulója van. Vásárhelyi Gergely a Báthori István által alapított vilnai egyetemen végezte el a teológiát, és 32 éves korában rendelték az udvarhelyi rezidenciába. Egyházi témájú elmélkedő munkái szép magyar nyelvismeretéről tanúskodnak. Magyarra fordította Canisius Péter katekizmusát, Kempis Tamásnak Krisztus követéséről szóló munkáját, amivel Pázmány Pétert harminc évvel előzte meg. Vásárhelyi páter és társai 1595 elején a szépen újjáéledt udvarhelyi katolikus hitéletet világi papoknak adják át, összpontosítva erőiket a két jelentős erdélyi központban: Kolozsvárott és Gyulafehérvárt.
A XVI. század utolsó éveiben bizonytalanná vált erdélyi körülmények Székelyudvarhelyen is véget vetettek az ígéretesen indult iskolának. 1599-ben a Báthoriak uralmával elégedetlen székelyek az itteni várat is feldúlják, elégetik. Kiújulnak a katolikus-protestáns viták, amelyekben alulmaradnak a katolikusok. Templomukat és a plébániát 1612-től a reformátusok veszik birtokukba, és csak 1633-ban adják vissza.
A jezsuiták 1616-tól felújítják az erdélyi missziót. Feltűnés nélkül, igen nehéz körülmények között újra működtetik kolozsmonostori és gyulafehérvári iskoláikat, térítenek, segítik a papok nélkül maradt katolikus gyülekezeteket. A székelyudvarhelyi katolikus iskola az újjászervezett plébánián folytatódott szerény keretek között mindaddig, amíg 1651-től a jezsuita rendnek sikerült újjászervezni a székelyudvarhelyi rendházat.
Vissza