A kreativitáskutatás új útjai

Fülszöveg

Századunk második felében, a harmadik évezredtől alig egy karnyújtásnyira, immár a fejlett országok kulcsfogalmai közé tartozik a kreativitás és az innováció. Aligha véletlenül. Az iparitól az információs társadalom felé haladva a súlypont mindinkább az egyéni és közös információgazdálkodásra, a rutin munkáról az intelligens alkotómunkára helyeződik. A „gépesíthető" agymunka segítségévei az alkotó elme felszabadítása realitássá válhat. A döntő forrás az egyén, a csoport, a társadalom alkotóképessége, kreativitása.
A kreativitás komplex problémakörét Guilford óta sokan és sokféle megközelítésben vizsgálták. E voltaképpen párhuzamos kutatások keretében a tudománytörténész a science of science titkait kereste, a matematikuspedagógus a heurisztika problémaköréhez érkezett, a rendszerszervező mérnök pedig az innováció kérdéseinek multidiszciplináris vizsgálatát építette ki. Vajon találkozni fognak-e a párhuzamosok?
Jelen tanulmánykötet igyekszik a kreativitáskutatás tudományos és... Tovább

Fülszöveg

Századunk második felében, a harmadik évezredtől alig egy karnyújtásnyira, immár a fejlett országok kulcsfogalmai közé tartozik a kreativitás és az innováció. Aligha véletlenül. Az iparitól az információs társadalom felé haladva a súlypont mindinkább az egyéni és közös információgazdálkodásra, a rutin munkáról az intelligens alkotómunkára helyeződik. A „gépesíthető" agymunka segítségévei az alkotó elme felszabadítása realitássá válhat. A döntő forrás az egyén, a csoport, a társadalom alkotóképessége, kreativitása.
A kreativitás komplex problémakörét Guilford óta sokan és sokféle megközelítésben vizsgálták. E voltaképpen párhuzamos kutatások keretében a tudománytörténész a science of science titkait kereste, a matematikuspedagógus a heurisztika problémaköréhez érkezett, a rendszerszervező mérnök pedig az innováció kérdéseinek multidiszciplináris vizsgálatát építette ki. Vajon találkozni fognak-e a párhuzamosok?
Jelen tanulmánykötet igyekszik a kreativitáskutatás tudományos és gyakorlati értelemben vett hivatásának a szavak tiszta értelme szerint megfelelni. A kötet szerkesztője az utóbbi fél évtized alatt megjárta a kreativitáskutatás világközpontjait, Aberdeen-től Chicagóig, s felkérésére több amerikai kutató írt tanulmányt magyarországi közlésre. Mások (pl. az angol Boyle) kéziratokat bocsátottak rendelkezésre a magyar kiadás engedélyével. A kötetben zömmel külhoni, továbbá magyar származású külföldi és két hazai szerző tanulmányai szerepelnek. Szándékunk szerint így sikerült a kreativitáskutatás ma érvényes világtendenciáit érzékeltető művet összeállítani, természetesen aligha befejezetten.
A Magyar Tudományos Akadémia Kutatás- és Szervezetelemző Intézete tisztelettel ajánlja kötetét a szakmailag igényes olvasó figyelmébe, remélve, hogy nem pusztán a szemlélődő ítélkezés, hanem a munka és az együttműködés kiindulópontjának tekinti e tanulmányokat. Vissza