Magyar zene 2001/4.

Előszó

Részlet:
"MILLENNIUMI ESZTENDŐ
Domokos Zsuzsanna
A CAPPELLA SISTINA TRADÍCIÓJÁNAK HATÁSA LISZT EGYHÁZZENEI MŰVEIRE*
Ujfalussy tanár úr előadásainak, óráinak élménye és tanulsága meghatározóan alakította ki bennünk, tanítványaiban azt a képességet, miként érezzünk rá egy-egy zenei probléma felvetésére, hogy fogalmazzuk meg annak lényegét, és milyen módon próbáljuk meg megtalálni a feltett kérdésekre a választ. Mivel kortól függetlenül, általánosan fejlesztette esztétikai látásmódunkat, tanításának eredménye mindannyiunk munkájában tükröződik, függetlenül attól, hogy a zenetörténet mely területén dolgozunk. Az alábbi dolgozat a Liszt-kutatás eddig még ismeretlen területére vezet, de már maga a témaválasztás sem született volna meg a nélkül a zenei útravaló nélkül, amelyet többek között Ujfalussy tanár úrtól kaptam.
Palestrina zenéjének Lisztre kifejtett hatásáról a Liszt-kutatás elsősorban a német hagyomány felől közelítve hozott sok értékes és fontos összefüggést napvilágra.1 Ezekben a munkákban általában a teljes Palestrina-életmű, illetve aló. századi vokális polifónia stílusjegyeinek összessége szembesül Liszt zeneszerzői törekvéseivel.
Jelen munka a 19. századi Palestrina-képből egy szűkebben meghatározott területet emel ki: nevezetesen a Sixtus-kápolna Palestrina-értelmezését és előadói hagyományát veszi kiindulásul Liszt egyházzenei műveinek megközelítéséhez. Életrajzi adatok és levélutalások indokolják, hogy a Cappella Sistina repertoárja és előadói hagyománya megkülönböztetett figyelmet kapjon Liszt egyházzenei reformtörekvéseinek minél pontosabb megértéséhez. Bár ez a hagyomány csak egyik részét alkotta annak az összetett Palestrina-értelmezésnek, amelynek hatása a német és francia egyházzenei tradíció mellett Lisztet érte, életének egy időszakában ez volt rá döntő befolyással, és ez hatott ki későbbi egyházzenei stílusára is. Ezért fontos megismer-
* Az Ujfalussy József 80. születésnapja tiszteletére rendezett zenetudományi konferencián (MTA Zenetudományi Intézete, 2000. április 29.) elhangzott előadás kibővített változata.
1 Charles Willis White: The Masses of Franz Liszt. Diss. Bryn Mawr College, 1973; Anselm Hartmann: Kunst und Kirche. Studien zum Messenschaffen von Franz Liszt. Regensburg: Gustav Bosse Verlag, 1991; Paul Merrick: Revolution and Religion in the Music of Liszt. Cambridge: Cambridge University Press, 1987; Peter Ackermann: „Ästhetische und Kompositionstechnische Aspekte der Palestrina-Rezeption bei Franz Liszt." In: Winfried Kirsch (hrsg.): Palestrina und die Kirchenmusik im 19. Jahrhundert. Band I. Regensburg: 1989; Elmar Seidel: „Über die Wirkung der Musik Palestrinas auf das Werk Liszts und Wagners." In: Serge Gut (hrsg.): Liszt Studien 3. Munich und Salzburg: Emil Katzbichler, 1986." Vissza