Magyar verstan

Előszó

A verstan tárgya és jelentősége.

Ebben a félévben azokat a versszerkezeteket fogjuk tanulmányozni, amelyeket a magyar költők évszázadok során felhasználtak, így sor kerül a magyaros, az antik és a nyugateurópai verselés megbeszélésére.
Miért kell jól ismernünk ezeket a versszerkezeteket?
Mert nélkülük, a versforma ismerete nélkül irodalomtörténész kritikus, vagy tanár nem tud igazán költeményt elemezni. Nem ismeri fel azokat a művészi eszközöket, többek között a versformát,mely ékkel a költő verse mondanivalójának, hangulatának kifejezését elősegítette. Bár a versforma akkor igazán jó, ha nem válik uralkodóvá a vers olvasása közben, hanem a tartalom legtermészetesebb kifejezője, mégis a verssel foglalkozóknak szép elemzésekkel, jó művészi mesterségbeli tudással, kell a helyesen, vagy esetleg helytelenül alkalmazott formát észrevenniök, elemezniük.
Tartalom és forma.
Vigyázni kell a vers elemzése során arra, hogy a formát ne tekintsük a tartalom elemeitől függetlenül. A jó versforma nem köti meg a költő kezét, ellenkezőleg, számtalan lehetőségével, alakítható és mégis szabályos formájával a vers mondanivalójának jobb megértését segíti elő. Költőink közül a legkiválóbbak azontúl,hogy helyesen alkalmazták a különböző versformákat és újakat is teremtettek, tudományosan is foglalkoztak a versformával. Pl. Csokonai verstani tanulmányt írt "A magyar verscsinálásról közönségesen" címmel, s a felvilágosodás irodalmának több költőjét említhetnénk, akik kemény harcot vívtak egymással ellentétes verstani vélemények miatt.
Petőfiről is feljegyezték, milyen gondosan törődött a ritmussal. Berecz Károly jegyezte fel Petőfire vonatkozó jegyzeteiben: "Versei írásakor is eredeti szokást vett fel. Dobsa Lajos, kivel Petőfi többízben együtt lakott, beszéli, hogy szájával, kezeivel a dobolást utánozva fel- s alá járt a szobában, a már kész strófákat fennhangon szavalgatta, s mindaddig dobolt, míg a verssorok tökéletes mértékkel, ritmussal, mintegy katonai díszben álltak elé."
Arany János verstani tanulmányai alapvetőek. /"A magyar nemzeti versidomról", "Valami az asszonáncról"./
De a XX. század költői közül is pl. József Attila azontúl, hogy sajátmaga igyekezett minél többféle versformát felhasználni, kialakítani - verstani cikket is irt Csokonai egyik verséről, s egy kéziratban maradt tanulmányt a tartalom és forma kérdéséről. "Zavaros művészi megcsináltságú dolgok, logikailag is zavarosak". - mondotta, ezzel is a művészi eszközöknek a tartalom érdekében való helyes felhasználását húzva alá. Vissza