Magyar változások

Előszó

A jelen kötetben feldolgozásra került három évtized eseményeinek színtere a 93.030 km2-t kitevő Magyarország. A cselekmény hazai szereplői és statisztái 1949-ben 9.204.799-en voltak; számuk 1978-ban 10.670.802 személyt tett ki. A népsűrűség ebben az időszakban 98,9-ről 114,7-re emelkedett. Az 1947. február 10-én Párizsban aláirt békeszerződés Magyarországot mint vesztes hadviselő felet ugyan jónéhány lényeges kérdésben (pl. az 1938 előtti országhatárok visszaállításán túl további területveszteség Csehszlovákia javára, jóvátételi kötelezettségek, a fegyveres erők létszámának korlátozása stb.) elmarasztalta, ellenben nemzetközileg elismerte az ország teljes függetlenségét és egyben demokratikus államformát írt elő. A "Magyar történelmi kronológia" megfogalmazásában Magyarország nemzetközi helyzete mégis csak a Magyar Dolgozók Pártjának és a Szociáldemokrata Párt balszárnyának egyesülése (1948. jűn. 12.) körüli időben szilárdult meg: barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződések megkötése a Szovjetunióval. Romániával, Lengyelországgal, Bulgáriával és Csehszlovákiával. Ezek a megállapodások alátámasztják azt a döntő tényt, hogy Közép-Kelet-Európa „rendezéséről" nem Párizsban, hanem - az érintett népek megkérdezése nélkül - Jaltában (1945. febr. 14-15.) és Potsdamban (1945. júl. 17- aug. 2.) történi döntés. A Szovjetunió által "felszabadított" országok a Vörös Hadsereg aktív jelenlétének következtében a fasiszta uralom után a szovjet nagyhatalmi politika függvényeivé váltak. Ebben a vonatkozásban végül is nincs különbség a Hitler oldalán a Szovjetunió ellen hadbaszállt államok (Bulgária, Magyarország. Románia) és a III birodalom által meghódított országok (Lengyelország, Csehszlovákia) háború utáni besorolását illetőleg. Amit az előzőek büntetésként kaptak, azt az utóbbiak jutalomként könyvelhették el. Mint ismeretes, a párizsi békeszerződés kimondta a megszálló szovjet csapatok kivonását Magyarországról, kizárólag az Ausztriában állomásozó haditestekkei való összeköttetés biztosítása céljából engedte meg kisebb különitmények ideiglenes tartózkodását az ország területén Az 1955-ös osztrák államszerződés következményeként a szovjet katonáknak Magyarországot is el kellett volna hagyniuk. Ezzel egyidejűleg (máj. 15.) azonban megszületett a Varsói Szerződés, amelynek értelmében a Szovjetunió és csatlós államai között védelmi rendszer jött létre. Ennek egyik titkos záradéka lehetővé tette nemcsak a már az országban tartózkodó szovjet csapatok további maradását, hanem létszámuk felemelését is. Az ország függetlenségének gyakorlati elismertetése érdekében az 1956 októberi követelések egyik legfontosabb pontja a szovjet csapatoknak Magyarországról történő kivonását tartalmazta. A túlhajtott feszültség légkoráben az akkori miniszterelnök, Nagy Imre, november 1-én bejelentette kormánya részéről a Varsói Szerződés felmondását és ezzel egyidejűleg Magyarországot Svájchoz.

Vissza