Magyar vállalkozói inkubátorok kézikönyve

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Dr. Fónagy János: Magyar vállalkozói inkubátorok kézikönyve ' összes példány

Kiadó:	SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1994
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	117 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 20 cm
ISBN:	963-04-4734-7
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A vállalkozói inkubátorház a kezdő (kis)vállalkozások lábra állításának és szárnyra bocsátásának Angliából és az Egyesült Államokból származó, de ma már széles körben - és hazánkban is egyre inkább - ismert és gyakorolt módszere. Két fő alkalmazási területe van a gazdaság fejlesztése terén:
a, segíti a kisvállalkozások fejlődését egy recesszióval küzdő gazdaságban,
b, bizonyos iparágak, területek vagy vállalkozók támogatása
Ez utóbbi megfogalmazása azért fontos, mert a fejlett országokban elterjedt a különböző, hátrányos helyzetű vállalkozások hangsúlyozott segítése (pl. nőké, színesbőrűeké, bevándorlóké stb.)
Az első csoportba tartozó inkubátorházakban nagyobb hangsúlyt kapnak az olyan vállalkozások, amelyek remélhetőleg növekedésorientáltak, nagy számú munkahelyet teremtenek és amelyek valamilyen újításon alapszanak. A második csoporthoz tartozókat valamilyen újítás, üzlet, találmány piacra jutásán fáradozó vállalkozások töltik meg, vagyis az úgynevezett innovatív vállalkozások.
Ezt, a már Magyarországon is ismert vállalkozásfejlesztési eszközt kívánjuk bemutatni a gyakorlati és az elméleti tapasztalatok összegzésével.
Az inkubátorház elképzelés magja annak a mindenki által ismert potenciális üzleti lehetőségnek a tudatos gazdasági-üzleti vizsgálata, hogy a kisvállalkozások közül melyek azok, amelyek szerepüket tekintve jelentős, létszámukat tekintve néhány fős vállalkozásból országos, esetleg multinacionális céggé nőhetik ki magukat. E kisvállalkozások munkahelyet teremtenek, adót fizetnek, fellendülésük egyben az adott gazdaság élénkülését előmozdítja.
A fejlett országokban az inkubátorházak létrejöttének első nagy hulláma szerkezetváltó, gazdaságfejlesztő eszközként jelent meg. Ezeket városi (regionális) önkormányzatok, non-profit szervezetek szervezték más állami és privát szervezetekkel közösen, hogy elejét vegyék a városi, kisvárosi régiók hanyatlásának olyan helyeken, ahol magas volt a munkanélküliség. Induláskor általában valamilyen használt helyiséget, ingatlant kaptak és némi állami segítséggel helyrehozták azokat.
A második hullám idején a gazdaság felfedezte az innováció és a kisvállalkozások kapcsolatát. Az ilyen típusú kapcsolatra építő inkubátorházak egyetemek mellett kaptak helyet, kapcsolódva azok belső vállalkozásaihoz. A sikeren felbuzdulva ma már számtalan egyetem, főiskola hozta létre inkubátorházát, amely sokszor kötődik az igénybe vehető ingyenes kutatói, kutatási kapacitáshoz. Vissza

Tartalom

Bevezető (Fazekas Richárd) 7
Első rész: A vállalkozói inkubáció Magyarországon (Fónagy János) 11
1.1. Előzmények - mai szemmel 13
1.2. Országos körkép 16
1.2.1. A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége 17
1.2.2. A vállalkozói inkubáció jelenlegi helyzete 18
1.2.2.1. A működtetés jogi formái 20
1.2.2.2. Az inkubátorházak mérete 20
1.2.2.3. Energiaellátás és kommunikációs infrastruktúra 21
1.2.2.4. Szolgáltatások 22
1.2.2.5. Az inkubátorház bérlőinek kiválasztása 23
1.2.2.6. Irányító-és működtető létszám 23
1.2.2.7. Munkahelyteremtés 24
1.2.2.8. Menedzsment-kontroll 25
1.3. Magyarországi inkubátor esettanulmányok 26
1.3.1. Primom Vállalkozói és Inkubációs Központ, Nyíregyháza 26
1.3.1.1. Előzmények 26
1.3.1.2. Források biztosítása, építési, átalakítási munkálatok és azok költségei 26
1.3.1.3. Az épületek hasznosítása 26
1.3.1.4. Szolgáltatások 27
1.3.1.5. Gazdálkodás 27
1.3.1.6. Személyzet 27
1.3.1.7. Tervek 28
1.3.2. Székesfehérvári Vállalkozói Központ 28
1.3.2.1. A működés előkészítése 29
1.3.2.2. A ház induló lehetőségei 29
1.3.2.3. Mit nyújt az inkubátorház? 30
1.3.2.4. Kedvezmények 30
1.3.2.5. Külső kapcsolatok 30
1.3.2.6. Az inkubátorház menedzsmentje 31
1.3.2.7. Pályázati rendszer 31
1.3.2.8. Az induló év tapasztalatai 31
Második rész: Amit egy inkubátorház menedzsernek tudnia kell (Nagy Péter) 33
2.1. Az alapelvek átismétlése 35
2.2. Az inkubátor projekt 39
2.2.1. A projekt fázisai és közreműködői. A koncentrikus körök koncepciója 39
2.2.2. A megvalósíthatósági tanulmány 44
2.2.2.1. Iparági információkés adatok gyűjtése 44
2.2.2.2. Az inkubátor piacának elemzése 47
2.2.2.3. Az épület típusa és elhelyezkedése 48
2.2.3. Az üzleti terv 49
2.2.3.1. Az üzleti terv és a megvalósíthatósági tanulmány kapcsolata 51
2.2.3.2. A marketing terv és a működési terv kapcsolata 52
2.2.3.3. Mellékletek az üzleti tervhez 54
2.3. A vállalkozási inkubátor kulcselemei 55
2.3.1. A bérlők 55
2.3.1.1. A bérlők kiválasztása 55
2.3.1.2. A bérlők segítése. Az inkubátor szolgáltatásai 55
2.3.1.3. Távozási (diploma ) politika 66
2.3.2. Az inkubátorház menedzsmentje és munkatársai 66
2.3.2.1. Az inkubátor menedzser (igazgató) 68
2.3.2.2. A szervezeti forma 69
2.3.3. A finanszírozás kérdései 70
Függelék (összeállította: Nagy Péter) 73
Kitekintés a nagyvilágba 75
Az inkubátorházak világtörténetéből 77
Felmérés az inkubátorházak céljáról 79
Európai inkubátormutációk és -elnevezéseik 80
Üzleti Innovációs Központ (BIC) Modell és Balti államokra és Kelet-Európára 82
Két amerikai csúcstechnológiai inkubátor 86
Vállalkozói inkubátorhoz csatlakozó befektetési tőkehálózat, Austin, Texas 90
Hazai dokumentumok 97
Összefoglaló táblázat 99
Magyarországi inkubátorbérlő vállalkozások 101
Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége taglista 104
A SEED Alapítvány és az inkubáció 106
Primon Pályázati tájékoztató és a sátoraljaújhelyi inkubátor projekt bemutatása 107
Irodalomjegyzék 115