Magyar Uriasszonyok Lapja 1929. szeptember 10.

Előszó

Részlet:
"A nemzetek nagy versenyében a kard és fegyver szerepét már régen kiszorította az ekevas és a kalapács, az irótoll és az ecset, a mérőón, és a véső. A harctereken való személyes bátorság fogalmát szinte kioltották a lángok és kénköves gyilkos gázakat árasztó gépszörnyetegek. Nemzetek s z o r g a l m a és erőkifejtése, erkölcsi és anyagi színvonala, munkateljesítménye és munkaértéke dönti el a nemzetek sorsát. Magyarország csak jó későn, az osztrákokkal való nehézkes, bonyolult és nem valami őszinte kiegyezés után kezdett a szó nyugati értelmében fejlődni. Mindössze ötven esztendős a magyar gyáripar, az európai stilusu kereskedelem, a vállalkozás, a módszeres mezőgazdaság és mindaz a Tudomány, amelynek a termelő munka veti meg az ágyát. Nemzeti irodalmunk jóval idősebb és terebélyesebb. Balassi Bálint és Csokonai Vitéz Mihály bármely művelt nemzet rajongott költői lehettek volna. Vörösmarty, Petőfi és Arany: a magyar költészetnek ez a szentháromsága pedig Isten különös kegyelméből jutott nekünk. Jókai a regényirodalomban, Madách és Katona a drámában alkottak halhatatlant. És mégis: világhírt csak ketten tudtak szerezni: Jókai és Petőfi. Inkább Jókai, mint a zsenik zsenije, Petőfi, mert tudvalevő, hogy a versben írt művek elvesztik közvetlen hatásukat, hamvasságukat, eredeti zamatukat az idegen nyelvre való átültetéssel. A lefordított költemény olyan, mint a lehámozott őszibarack: van ize, de mégis mennyivel édesebb és szemre is tetszetősebb a fáról leszedett pihés gyümölcs!... Jókait nemcsak lefordították a világ minden nyelvére, de olvassák is. Talán nem a nagy tömegek, de az értelmiségi osztály kiválóbbjai. akiknek kezében a társadalom szellemi szükségleteinek irányítása van. Hosszú évtizedek múltán Mikszáth volt az első magyar elbeszélő, akit ép oly szívesen olvastak Londonban, mint Konstantinápolyban, Newyorkban es Szófiában, Stockholmban és Kómában. Jö tt azután egy gyönyörű korszak, amely a magyar Írókat, szinte a fölfedezés lázával vitte a művelt külföldre. így lett ismertté Gárdonyi és Herczeg Ferenc neve. De ne ámítsuk magunkat. .." Vissza