Magyar tudománytár 6. (dedikált példány)

Tartalom

Előszó helyett 11
Bevezetés 13
Korunk kulturális körképéről
(Naplójegyzetek, megjegyzések) 19
A magyar kultúra a globális kulturális térben 21
A kultúra társadalmi funkcióiról 21
Magyarország (1840-1990) 22
A rendszerváltozásban (1990-1998) 25
Helykeresés a világban 26
A közműveltség a figyelem központjában 27
Kultúra, tudomány a világ és hidegháborúk korában (1914-1992) 27
Az általános műveltség közhaszna 29
Globális kultúrpolitikai akciók (1996-1999) 30
Az euroatlanti térségen kívüli népek
megjelenése a kultúrában 31
Politikai, gazdasági és kulturális emancipáció 31
Kultúrák kölcsönös egymáshoz igazodása 33
„Összeütközés" helyett „együttműködés" 34
Informatikai forradalom, információs
(tudásalapú) társadalom 36
Az emberi érintkezés forradalmának
technikai alapjai 37
A számítógép: ismeretközvetítő eszközök
szintetizálója 38
A „digitális világ" társadalmi hatása 39
Képi, zenei, mozdulatnyelvre épülő kifejezési
formák erősödéséről 40
A beszélt nyelv és a betűírás előnye
és hátránya 40
Hangsúlyváltások az érintkezések
jelrendszerei között 40
Új műnemek 41
A világnézeti forrongás kora 42
Új Föld-szemlélet 42
Új ökologizmus 43
Új életfilozófia? 44
Régi és új vallások 45
Új individualizmus 46
A tudomány a „húzóágazat" 46
Az unió közös kultúrpolitikáját várva 47
Gazdasági, politikai és kulturális
közösség? 47
Az unió irányváltása: Bologna, Lisszabon.
Realitás? 48
Új európai értelmiség? 51
A nemzetállami kultúrpolitikák
és az „európai kulturális tér" 52
A kis nemzeti kultúrák sorsa. Biodiverzitás
és kulturális diverzitás 53
A kulturális diverzitás közhaszna 54
Kis kultúrák finanszírozása 56
Új identitáspluralizmus 56
A kultúrnemzetek Európája.
Elavult kultúrpolitikai dogmák 57
A jövő kérdései 57
Közművelődés, közműveltség
Magyarországon 59
Közművelődés az ezredfordulón 61
Globalizáció és nemzet 62
Rendszerváltozás és művelődés 64
Egyetemes kultúraváltás 67
A piacgazdaság érvényesülése 69
Kulturális rétegeződés, szabadidőszokások
és életviteli modellek 70
Szabadidő és kultúra 72
Rétegkultúrák 77
A hagyományos és tömegkommunikációs
kultúra intézményrendszere 79
Civil szerveződések 83
Egyházak 84
A tömegkommunikációs kultúra
előretörése 86
A hagyományos intézményrendszer
változásai 89
Könyv, színház, film 92
Az ifjúság kulturális fogyasztásának
új irányai 95
A közművelődés alapintézményei 95
A kultúra „közbeszéde" 97
és közízlés felől 98
Tudományellenes tendenciák 98
A „ magas"-tömegkultúra 100
A múlt tematikái 102
A jelen kihívásai 103
A kultúra finanszírozása 106
Művelődésfelfogások és kultúrpolitikák 112
Kultúrpolitikai stratégia 114
A magyarországi nemzeti és etnikai
kisebbségek művelődése 115
Nemzetiségi közművelődés 118
A roma kisebbség kulturális helyzete 119
A határon túli magyar művelődés régiói
és legfontosabb műhelyei 122
Változások a rendszerváltások után 125
A határon túli magyarság kultúrájának
területi intézményei és jellemzői 128
Analóg és digitális elektronikus
kultúraközvetítők 135
A technikai médium 136
Komputer 136
Televízió 138
Telefon 139
Digitális fotózás 140
Elektronikus kommunikáció 140
Médiaművészet, új kommunikációs
technikák 141
Testkultúra és sport 143
Testnevelés és sport a rendszerváltozás után 143
A sport helye a társadalomban 145
A versenysport helyzete 146
Sportirányítás és -szövetségek 147
A sport „hírértéke" 148
Magyar nyelv és irodalom 151
A magyar nyelv helye és helyzete 153
A magyar nyelv és nyelvközösség 155
A magyar nyelv teljesítőképessége 158
Területi elterjedtség 158
Fogyó anyanyelvi népesség 159
Anyaországban, kisebbségben 161
A magyar nyelv mai változatai 161
Köznyelv 163
Társadalmi nyelvváltozatok 166
Területi nyelvváltozatok 167
Állami nyelvváltozatok 169
A nyelvváltozatok egymás közötti viszonya 174
A nyelvhasználat társadalmi rétegződéséről 175
Nyelvi tervezés és nyelvművelés 176
Nyelvhelyesség 177
Nyelvi sztereotípiák 179
Globalizáció és nyelvművelés 181
Az európai integráció várható nyelvi
következményei 183
Magyar irodalom az ezredfordulón 186
A magyar irodalom intézményrendszere 186
Könyv- és folyóirat-kiadás 186
Szervezetek, társaságok, rendezvények 192
Díjak 195
Állami és magánmecenatúra
a kortárs irodalomban 197
A magyar próza az ezredfordulón 193
A cenzúra megszűnése 198
írói nemzedékek 200
Az „elbeszélés nehézségei" 202
Novella helyett regény 205
Klasszikus modern epika 206
Posztmodern epikai nyelv 212
Történelem és „valóság" 213
A magyar líra az ezredfordulón 217
Vezető műnem? 217
Vallomásos élmény líra 218
Kevesek ügye 221
Idősebb generáció 222
Költészeti vonulatok 223
Avantgárd költészet 224
Nemzeti romantika 225
Egy különálló életmű 228
Modern, posztmodern 229
A „fiatalok" 233
A magyar dráma az ezredfordulón 236
„Mostoha műnem" 236
A rendszerváltozás hatása 238
Generációk együtt 240
Új jelenségek 241
Előadó-művészet, zene, film 243
A színpad művészetei az ezredfordulón 245
Színházművészet, 1956-2000 245
Bársonyos színházi forradalom,
1971-1978 246
Színházművészet az 1980-as években 255
Színházművészet a rendszerváltozás
után 260
Táncművészet az ezredfordulón 269
Tánckultúra és táncművészet 269
Megújulás a magyar
táncművészetben 272
Politikai rendszerváltozás 274
Körkép az ezredforduló után 276
Zeneművészet az ezredfordulón 287
Komolyzene 287
Társadalmi szervezetek 289
Támogatás, szponzorálás 291
Zeneszerzés 293
Egyházzene 295
Zenekritika, zenei szaksajtó 296
Komolyzene a közmédiumokban 298
Zenei könyv- és kottakiadás 298
Zenemű-kereskedelem 299
Hanglemezgyártás 300
Operajátszás 300
Hangversenyrendezés - hangversenyélet 302
Ifjúsági hangversenyek, ismeretterjesztés 306
Vidéki zenei élet 306
Zenekarok, énekkarok 306
Hangversenytermek 310
Zenepedagógia 312
Fesztiválok, zenei versenyek, külföldi
kapcsolatok 314
Populáris zenekultúra 316
A beatkorszaktól napjainkig 316
Hivatásos előadóművészek, zeneszerzők
és szövegírók 319
Amatőr és ifjúsági populáris zenekultúra 319
Az intézményrendszer változásai 320
Könnyűzenei hanglemezkiadás 324
Populáris zenei műfajok a hazai oktatási
rendszerben 326
A populáris zenés színház 326
Dzsessz 327
Népzene, táncházi muzsika, világzene 329
Filmművészet az ezredfordulón 331
A játékfilm 331
A filmgyártás válsága, 1989-1990 331
A Rossz mint kelet-európai bóvli 336
Bűn és bűnhődés 337
Élet és halál, transzcendencia és űr 341
Világunk abszurd részlege: Kelet-Európa 346
Redukció és rombolás 348
A történet mentsvára 353
Családsorsok és történelmi emlékezet 356
Alternatív beszédmód 362
Szórakoztatófilm 365
Játékfilm ma és holnap 370
A dokumentumfilm 374
Az animációs művészet 379
Képzőművészet, építészet,
műemlékvédelem 387
Kultúra és művészet 389
A művészet mint a kultúra része 389
Posztmodern helyzet 390
A fejlődés tagadása 391
A nyilvánosság 391
Tudásalapú társadalom 392
A posztmodern Magyarországon 393
Magyar művészet az ezredfordulón 393
A művészet intézményrendszere 396
Múzeumok 396
Kiállítások - kiállítóhelyek 397
A művészek szervezetei 401
Állam és képzőművészet 403
Műgyűjtés 405
Műkereskedelem 405
Művészeti könyvkiadás 406
Művészeti folyóiratok 407
Kritika 408
.4 képzőművészet műhelyei és tendenciái 410
Hagyományos képzőművészet 411
Festészet és grafika 411
Szobrászat 412
A korszak elismert művészeinek
alkotásairól 414
Néhány Kossuth-díjas képzőművész
pályaképe 417
Új képzőművészeti jelenségek 426
Az „újfestészet" 426
Installáció, új konceptualizmus 429
Szociális érdeklődés 430
Környezetközpontú művészet 432
Street art, public art, populáris
grafikai műfajok 432
Nőművészet 433
Vallásos, spirituális törekvések 434
Happening, body-art és performance,
tánc és színház, látvány 435
Technológiai/technokrata érdeklődés 437
Intermédia 439
Fotó 440
Iparművészet és dizájn 441
Művészeti oktatás 445
Szakoktatás és képzés 445
Felsőoktatás 446
Szerep- és stílusváltások a magyar
építészetben 447
Lázadás a sematizmus ellen, 1970-es évek 447
A lázadás egyik formája:
szerves építészet 448
A lázadás másik formája:
strukturalizmus 450
Válságjelenségek 452
A modern halála, 1980-as évek 452
Változások az építészek
munkakörülményeiben
és feladataiban 452
Változások az építészeti szemléletben 453
Az organikus törekvések
mozgalommá szerveződése 454
Az építészet mint kritikai magatartás
illúziója 455
Kontextualizmus 456
Posztmodern 457
Változások, 1990-es évek 458
A szakmagyakorlás feltételei
1989 után 453
Építészeti szemlélet 460
Az organikus mozgalom
eredményei és kérdőjelei 461
High-tech és dekonstruktivizmus 463
Regionalizmus 464
Nyelvi redukció, hétköznapiság,
fenomenológia 465
Új nemzedék 468
Műemlékvédelem az ezredfordulón 469
Hagyományok 469
A székesfehérvári Romkert esete 472
Restaurálások, épületkutatások 475
Oktatás 477
A magyar oktatás az ezredfordulón 479
A közoktatás helyzete 481
Az állam szerepének változásai 482
A közoktatás rendszere 490
Tantervek 500
Idegen nyelv és informatika 503
Tankönyvek, taneszközök 504
Épületállomány 505
Fejlesztés, mérés 505
Tehetséggondozás 506
Kudarcok, sikerek 507
Egyenlőtlenségek, sajátos
oktatási igények 507
Változások a pedagógustársadalomban 510
A szomszédos országokban élő
magyarok közoktatása 514
A felsőoktatás helyzete 518
A nyitás, 1989-1990 518
Új utakon, 1990-1993 519
Az állami monopólium
felszámolása 523
A felsőoktatási autonómia jellemzői 525
Az irányítás külső tényezői
és az autonómia 527
Oktatók 528
Hallgatók 530
Nemzetközi kapcsolatok 536
Finanszírozás 537
Integráció 538
A felsőoktatás fejlesztése 539
A határon túli magyar nyelvű
felsőoktatás 542
Függelék 545
Személy névmutató 547
Tárgymutató 553
A képek készítői és jogtulajdonosai 571
Ajánlott és felhasznált irodalom 575
A kötet szerzői 591
The Hungárián Culture at the Turn
of the Millennium 593
Contents 596

Témakörök