Bevezetés | 13 |
A magyar társadalom az ezredfordulón | 19 |
Társadalom és kutatása | 21 |
Magyarország népessége | 25 |
Népességtörténeti visszapillantás | 25 |
A népesség egészségi helyzete, halandósága | 37 |
A népesség nem és kor szerinti megoszlása | 38 |
Családok az 1990-es években | 43 |
A nemzetközi vándorlás | 49 |
A népesség nagysága és területi megoszlása | 58 |
Magyarok a nagyvilágban | 65 |
Társadalmi szerkezet és mobilitás | 71 |
Osztályformálódás | 71 |
Kitekintés a középosztályra | 76 |
Egy alternatíva: Életstíluscsoportok és miliők | 80 |
A jövedelmi egyenlőtlenségek alakulása | 85 |
Iskolázottság és továbbtanulási esélyegyenlőtlenségek | 90 |
A társadalmi mobilitás folyamatai | 94 |
Vállalkozók, gazdasági elitek, piaci átalakulás | 99 |
Vállalkozók, elitek | 99 |
Lokális piac - szocialista vegyesgazdaság | 100 |
Átalakulás, gazdasági elit, vállalkozók | 104 |
Vállalkozás, elitek, bizalom | 113 |
A munka világa | 115 |
A nemzetek leghatékonyabb tőkéje | 119 |
A sikermutató: a foglalkoztatottság mértéke | 123 |
A szabályozó társadalom | 138 |
A vidéki Magyarország az ezredfordulón | 141 |
A vidék társadalmi, demográfiai és gazdasági struktúrája | 143 |
A helyi hatalom új szereplői | 154 |
Hagyományvesztés és hagyományteremtés | 157 |
Szociálpolitika az ezredfordulón a törvények tükrében | 158 |
Szociálpolitikai rendszerek | 158 |
A szociálpolitikai törvények elemzése | 160 |
Szociálpolitikai szándékok a magyar törvényekben, 1990-2003 | 164 |
A törvényhozás mérlege | 173 |
Egészség és egészségügy az ezredfordulón | 177 |
Az egészségi állapot alakulása | 178 |
Reformok és reformtörekvések a kilencvenes évtizedben | 183 |
Az egészségügyi rendszer fő jellemzői a kilencvenes évek végén | 191 |
Az egészségügyi rendszer fő problémái | 202 |
Mérleg | 206 |
Vallásosság, egyházak és felekezetek | 211 |
Vallás és vallásosság | 213 |
Felekezetek - a múltban és a jelenben | 223 |
Rendszerváltás és egyházak | 227 |
Az egyházak finanszírozása | 232 |
Oktatás, vallásgyakorlás | 237 |
Ökumené | 242 |
Egyházak és politika | 243 |
Egyházak és felekezetek Magyarországon | 246 |
A római katolikus egyház | 246 |
Az ortodox keleti keresztény (görögkeleti) egyházak | 261 |
A református egyház | 266 |
Az evangélikus egyház | 268 |
Az unitárius egyház | 268 |
Az izraelita felekezet és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | 279 |
Kisegyházak, szabadegyházak | 288 |
Nem keresztény eredetű vallási közösségek | 295 |
A politikai rendszer átalakulása | 299 |
Politikai változások | 301 |
Rendszerváltozás - a parlamenti demokrácia kialakulásához vezető út | 304 |
Nemzetközi háttér | 307 |
A rendszerváltás magyarországi lefolyása | 309 |
Az alkotmányozási folyamat lezárása | 323 |
A demokratikus politikai rendszer főbb intézményei | 326 |
A törvényhozói hatalom: a parlament | 326 |
Az államfő és a végrehajtó hatalom | 342 |
Az Alkotmánybíróság | 369 |
A pártrendszer | 382 |
A többpártrendszer visszatérése | 382 |
A főbb hazai pártok létrehötte és politikai arculata | 383 |
A magyar pártrendszer főbb jellemzői | 397 |
Demokratikus intézményrendszer és parlamenti választások a rendszerváltás után | 401 |
A demokratikus alkotmányos keretek kialakulása és megszilárdulása | 401 |
A magyar választási rendszer kialakulása | 406 |
A magyar választási rendszer nemzetközi összehasonlításban | 413 |
Parlamenti választások a rendszerváltás után: tendenciák a választási rendszerben a választások eredményei alapján | 429 |
Települési önkormányzatok, érdekképviseletek, civil társadalom | 434 |
Települési önkormányzatok | 434 |
A civil társadalom szerveződése | 452 |
Magyarország az új nemzetközi erőtérben | 461 |
Magyarország külpolitikájának főbb vonásai a rendszerváltozástól az ezredfordulóig | 463 |
Sajátos helyünk a szovjet érdekszférában | 463 |
A szovjet birodalom összeomlásának külpolitikai következményei | 465 |
Az Antall- és a Boross-kormány külpolitikája | 466 |
A Horn-Kuncze-kormány külpolitikája | 469 |
Az Orbán-Torgyán-kormány külpolitikája | 471 |
Magyarország útja az Észak-atlanti Szövetségbe | 474 |
Orientációkeresés és a hármas prioritás | 474 |
Az első NATO-kapcsolatok | 476 |
Viták a NATO-ról | 479 |
A csatlakozási tárgyalások | 481 |
A NATO átalakulása a kilencvenes években | 482 |
Az új kihívások | 484 |
A prágai csúcstalálkozó (2002. november 21-22.) | 488 |
Mit jelent a NATO-tagság Magyarországnak? | 489 |
Magyarország és az Európai Unió kapcsolatai | 491 |
Az első lépések (1968-1971) | 491 |
Multilaterális kapcsolatok az Európai Közöséggel az 1970-es években | 493 |
Ágazati megállapodások (1978-1981) | 495 |
Az igazságszolgáltatás rendszere | 543 |
A magyar polgári jog | 549 |
A magyar polgári jog 1945 előtt | 549 |
A magyar polgári jog helyzetének változása 1945-11948 között | 549 |
A magyar polgári jog alakulása 1948-tól a rendszerváltozásig | 550 |
A magyar polgári jog a rendszerváltozás óta | 554 |
A rendszerváltás és a büntetőjog | 563 |
A kodifikáció és a büntetőjog továbbfejlesztése | 563 |
Jogharmonizáció a büntetőjogban | 569 |
A bűnözés alakulása és főbb jellemzői | 573 |
A magyar büntetőjog szankciórendszere | 586 |
A közigaz gatás átalakulása a rendszerváltástól napjainkig | 594 |
A közigazgatási rendszerváltás előzményei és céljai | 594 |
A közigazgatás átalakulásának tényei | 595 |
A közigazgatás működése | 601 |
A közigazgatás átalakulása | 604 |
Függelék | 609 |
A kötet szerzői | 611 |
A képek forrásai és alkotói | 613 |
Felhasznált irodalom | 615 |
Summary | 624 |