Bevezetés | 11 |
A KÁRPÁT-MEDENCE NÖVÉNYEI, ÁLLATAI, ÉLŐHELYEI | 17 |
A biodiverzitás és jelentősége | 1 |
A hazai biodiverzitás | 21 |
A faji sokféleség | 24 |
A fajgazdagság területi eloszlása | 24 |
Ritkaság, veszélyeztetettség, kipusztulás a hazai flórában | 25 |
Sokféleség a vegetáció egységeiben | 28 |
Füves társulások | 29 |
Erdőink | 30 |
Élőhely-diverzitás és fajgazdagság három nemzeti parkunk példáján | 34 |
Az élőhely-diverzitás dinamikája | 35 |
A biodiverzitás monitorozása | 36 |
A Kárpát-medence növényzetének kialakulása | 39 |
A jégkorszakról általában | 41 |
A jégkorszak változatossága | 43 |
A múlt kutatásának főbb módszerei | 43 |
Növényvilág az alsó és középső pleisztocénben | 44 |
Alsó pleisztocén | 44 |
Középső pleisztocén | 45 |
A Kárpát-medence növényzete a felső pleisztocénben | 47 |
Az utolsó interglaciális növényzete | 47 |
Az utolsó eljegesedés növényzete | 47 |
Növényzet az utolsó tízezer évben | 56 |
Preboreális, fenyő-nyír korszak | 58 |
Boreális, mogyoró korszak | 58 |
Atlantikus, tölgy korszak | 61 |
Szubboreális, bükk 1 korszak | 62 |
Szubatlantikus, bükk 2 korszak | 62 |
Az ember megjelenése és hatása a természetes környezetre | 63 |
Magyarország növényföldrajzi képe | 66 |
A magyar flóra származása és elemei | 66 |
Magyarország növényföldrajzi felosztása | 72 |
Az Alföld flóravidéke (Eupannonicum) | 72 |
Az Észak-magyarországi-középhegység flóravidéke (Matricum) | 76 |
A Dunántúli-középhegység flóravidéke (Bakonyicum) | 79 |
A Dél-Dunántúl flóravidéke (Praeillyricum) | 80 |
Nyugat-Dunántúl vagy magyar alpokalji flóravidék (Praenoricum) | 82 |
Életformák, biológiai típusok a magyar flórában | 83 |
Szociális magatartási típusok | 86 |
A Kárpát-medence állatföldrajza | 89 |
A Kárpát-medence életföldrajzi helyzete | 89 |
Faunatípusok és faunaelemek a Kárpát-medencében | 89 |
Bennszülött fajok (endemizmusok) | 96 |
Reliktumfajok | 99 |
A Kárpát-medence faunájának életföldrajzi alkotóelemei | 101 |
Policentrikus elterjedésű palaearktikus és holarktikus fajok | 101 |
Szibériai (boreo-kontinentális) fajok | 101 |
Holomediterrán fajok | 103 |
Atlantomediterrán fajok | 105 |
Pontomediterrán fajok | 106 |
Pontokaszpi fajok | 107 |
Déli-kontinentális (dél-szibériai, mandzsúriai) fajok | 109 |
Nyugat-balkáni (illír) fajok | 110 |
Kelet-balkáni (moesiai) fajok | 111 |
Alpin (arktikus-alpin) fajok | 111 |
Kárpáti fajok | 111 |
Dacikus fajok | 111 |
Xeromontán fajok | 113 |
Eremiális fajok | 114 |
Kozmopolita és adventív fajok | 115 |
A Kárpát-medence posztglaciális benépesedése és a genetikai változatosság | 115 |
A Kárpát-medence területi állatföldrajzi tagolódása | 119 |
A Kárpát-medence emlősfaunájának kialakulása | 120 |
Földrajzi-ősföldrajzi háttér | 120 |
A Kárpát-medence - állatföldrajzi zsákutca | 122 |
Diverzitásváltozás az emlősfaunában | 123 |
A jelenlegi, vadon élő emlősfauna eredete | 124 |
Élőhelytípusok Magyarországon | 128 |
Természetes, illetve természetközeli szárazföldi élőhelyek | 130 |
Erdők | 130 |
Fátlan élőhelyek | 161 |
Féltermészetes, mérsékelt emberi hatás alatt álló fás élőhelyek | 197 |
Hagyományos ártéri gyümölcsösök | 197 |
Dombvidéki szórvány-, illetve felhagyott gyümölcsösök | 197 |
Fás legelők | 198 |
Mesterségesen létrehozott élőhelyek | 200 |
Fás élőhelyek | 200 |
Agrár-élőhelyeink | 203 |
Romtalaj-élőhelyek | 204 |
Vízi élőhelyek | 205 |
Állóvizek | 205 |
Áramló vizek | 209 |
Vízi élőhelyek állattársulásai | 212 |
Városok állatvilága | 223 |
Gerinctelen fajok | 223 |
Kultúrakövető, lakásokban élő ízeltlábúak | 223 |
Parkok ízeltlábúfajai | 227 |
Az élelmiszerekben élő ízeltlábúak | 229 |
Gerinces állatok | 230 |
Kétéltűek és hüllők | 230 |
Utcák lakói: a madarak | 231 |
Emlősök a városokban | 236 |
A nagygombák világa | 239 |
Tudománytörténeti áttekintés | 239 |
Rendszertani jellemzés | 241 |
A nagygombák elterjedése | 242 |
Életmódtípusok | 243 |
Társulástani jellemzés | 245 |
Az élőhelytípusok néhány jellemző nagygombája | 246 |
A nagygombák természetvédelme | 248 |
Természetvédelem Magyarországon | 249 |
Természetmegőrzés - természetvédelem | 249 |
A természetvédelem alapelvei | 251 |
Holisztikus elv | 251 |
A globális szemlélet elve | 252 |
Folyamat-elv | 252 |
Az "elegendő méret" elve | 252 |
A fenntartható természet és a racionális tájhasználat elve | 252 |
Az elővigyázatosság elve | 253 |
A "használó fizet" elv | 254 |
Komplementer-elv | 254 |
A mai természeti kép kialakulásának okai és korszakai | 255 |
Az élővilág közösségeinek (élőhelyek) és fajainak veszélyeztetettsége | 256 |
Földhasználat és természetvédelem | 258 |
A magyar természetvédelem és a természetvédelmi jogalkotás rövid történeti áttekintése | 260 |
Szervezeti felépítés - védetté nyilvánítások | 264 |
Az európai uniós csatlakozás kapujában | 266 |
Natura 2000 | 266 |
A biológiai sokféleségről szóló egyezmény ("biodiverzitás-egyezmény") | 267 |
Ramsari egyezmény | 270 |
Washingtoni egyezmény (CITES) | 270 |
Bonni egyezmény | 271 |
Berni egyezmény | 271 |
Emerald Hálózat: a különleges természetvédelmi jelentőségű területek hálózata | 272 |
CORINE program | 272 |
UNESCO MAB (Ember és bioszféra) program | 273 |
Az UNESCO világörökség-egyezménye a világ természeti és kulturális örökségének védelméről | 273 |
Európa Diploma | 274 |
Határon átnyúló védett területek rendszere | 274 |
Magyarország nemzeti parkjai | 275 |
Aggteleki Nemzeti Park | 275 |
Balaton-felvidéki Nemzeti Park | 276 |
Bükki Nemzeti Park | 278 |
Duna-Dráva Nemzeti Park | 281 |
Duna-Ipoly Nemzeti Park | 282 |
Fertő-Hanság Nemzeti Park | 284 |
Hortobágyi Nemzeti Park | 285 |
Kiskunsági Nemzeti Park | 288 |
Körös-Maros Nemzeti Park | 289 |
Őrségi Nemzeti Park | 290 |
Barlangjaink élővilága | 292 |
TERMŐTALAJ, KULTÚRNÖVÉNYEK, HÁZIÁLLATOK ÉS GAZDÁLKODÁS | 295 |
Magyarország talajai | 297 |
A talaj változó szerepe a társadalmi fejlődésben | 297 |
A talajképződés tényezői és folyamatai Magyarországon | 298 |
Talajtípusok, talajtulajdonságok | 300 |
Változatos talajtakaró | 301 |
Talajtermelékenységet gátló tényezők, talajdegradációs folyamatok | 313 |
Szántóföldi növények | 316 |
Búza | 318 |
Árpa | 321 |
Rozs és triticale | 322 |
Zab | 323 |
Rizs | 323 |
Szemescirok és szudánifű | 324 |
Kukorica | 324 |
Napraforgó, csicsóka | 326 |
Repce, olajretek, mustár | 328 |
Borsó, lencse és bab | 328 |
Szója és más hüvelyesek | 330 |
Pillangós szálastakarmánynövények | 331 |
Burgona | 333 |
Cukorrépa | 334 |
Dohány | 335 |
Mák és komló | 335 |
Kender, len, pohánka és tatárka | 336 |
Kertészeti növények | 336 |
Zöldségfélék és zöldségtermelés | 336 |
A burgonyafélék | 338 |
A kabakosok | 345 |
Káposztafélék | 350 |
Gyökérzöldségek | 354 |
Hagymafélék | 354 |
A hüvelyesek | 358 |
Levélzöldségek | 359 |
Évelő zöldségfélék | 359 |
Csemegekukorica | 363 |
Gombafélék | 363 |
Gyűjtött és termelt gyógynövények | 370 |
Hagyományok | 370 |
Gyógynövénytermelő körzetek | 371 |
Gyógynövénygyűjtés | 373 |
Gyógynövénytermelés | 374 |
Dísznövények | 375 |
A dísznövényekről általában | 375 |
A hazai dísznövények | 376 |
Gyümölcsök | 379 |
A gyümölcstermelés múltja, jelene és jövője | 379 |
A hazai gyümölcsfajták szerepe | 382 |
Szőlő és bor | 386 |
A szőlőtermelés jelentősége | 387 |
Termőhelyi feltételek | 389 |
Szőlőfajták | 390 |
Hazai borászat | 391 |
Borvidékek | 392 |
Kis magyar bortörténelem | 395 |
A rendszerváltozástól napjainkig | 396 |
Rét- és legelőgazdálkodás | 397 |
A gyepek sokfélesége | 397 |
Fontosabb növények, fajgazdagság | 398 |
Rétek és legelők a földhasználatban | 402 |
Nemzetgazdasági szerep | 403 |
Gyepek a természetvédelemben | 404 |
Ökológiai adottságok | 405 |
A rét- és legelőgazdálkodás gyakorlatának jellemzői | 408 |
A gyepek és az állattartás kapcsolata | 409 |
Társadalmi-gazdasági összefüggések | 410 |
A közeljövő kilátásai | 411 |
Erdők és erdőgazdálkodás | 412 |
Ökológiai adottságok | 412 |
Az erdőterület alakulása, a telepítések | 417 |
Fakitermelés és -hasznosítás | 415 |
Fafeldolgozás és -kereskedelem | 416 |
Nem anyagi jellegű haszon és jóléti szolgáltatások | 427 |
Feladatok és pénzügyi kérdések | 429 |
Vadgazdálkodás, vadászat | 431 |
Haszonállatok tenyésztése | 433 |
Szarvasmarha-tenyésztés | 434 |
Sertéstenyésztés | 437 |
Baromfitenyésztés | 440 |
Juh- és kecsketenyésztés | 444 |
Lótenyésztés | 445 |
Nyúltenyésztés | 446 |
Prémesállat-tenyésztés | 447 |
Méhészet | 447 |
Haltenyésztés | 447 |
Egyéb haszonállatok | 448 |
Ipari mikrobiológia | 449 |
Mikroorganizmusok és termékeik | 449 |
Biokémiai és genetikai háttér | 450 |
Élelmiszer-ipari mikrobiológia | 450 |
Tejipar | 451 |
Savanyítóipar | 452 |
Húsipar | 452 |
Sütőipar | 452 |
Söripar | 452 |
Borászat | 452 |
Erjedésipari mikrobiológia | 454 |
Izocukorgyártás | 454 |
Lizingyártás | 454 |
Egyéb erjedésipari termékek | 454 |
Vitaminok | 455 |
Poliszacharidok | 455 |
Enzimek | 455 |
Gyógyszeripari mikrobiológia | 456 |
Antibiotikumok | 456 |
Szteroidok | 458 |
Mezőgazdasági mikrobiológia | 458 |
Silózás | 458 |
Komposztálás | 458 |
Agrobiotechnológia | 458 |
Biomassza-hasznosítás | 459 |
Környezetvédelem | 460 |
Biodiverzitás | 461 |
MAGYARORSZÁGI TÁJAK MEZŐGAZDASÁGI SZEMPONTBÓL | 463 |
Nagytájak és a mezőgazdaság | 465 |
Tájak, nagytájak | 465 |
Mi is a táj és a termőhely? | 465 |
A hazai nagytájak | 466 |
Mezőgazdasági jellemzők | 467 |
Növény- és állatvilág | 467 |
Területhasználat | 468 |
Felszíni viszonyok | 469 |
A vetésszerkezet sajátosságai | 470 |
Haszonállatok | 472 |
Erdősültség | 473 |
Nagytájak - más megközelítésben | 475 |
Mezőgazdasági tájak | 475 |
Tervezési-statisztikai régiók | 478 |
A nagytájak zöldfelülete | 480 |
A középtájak természeti adottságai és a mezőgazdaság | 482 |
A fontosabb természeti adottságok megjelenése | 483 |
Mezőgazdasági arculat és gazdálkodás | 485 |
Mezőgazdasági nézőpontú jellemzés | 486 |
A Dunai-Alföld középtájai | 486 |
A Tiszai-Alföld középtájai | 487 |
A Kisalföld középtájai | 489 |
A Nyugat-magyarországi peremvidék középtájai | 490 |
A Dunántúli-dombvidék középtájai | 491 |
A Dunántúli-középhegység középtájai | 492 |
Az Észak-magyarországi-középhegység tájai | 493 |
A középtájak jövőképe | 495 |
A szántóterületek agroökológiai prognózisa | 495 |
A szántóföldi potenciál összehasonlító sorrendje | 497 |
A gyepterület agroökológiai prognózisa | 499 |
Zöldségnövények | 500 |
Gyümölcsök és gyümölcsösök | 503 |
Szőlős tájak, borvidékek | 504 |
Gyógy- és illóolajos növények | 506 |
Kistájak és a mezőgazdaság | 507 |
A kistájak jellemzése | 507 |
Növények | 507 |
Talajjellemzők | 508 |
Adottságok és mezőgazdasági tevékenységek | 508 |
Termőtáj, tájfajták | 510 |
Tájtermelés | 510 |
Termőhely | 510 |
Mikrotermőhely és precíziós gazdálkodás | 510 |
Állattartás és a kistájak | 512 |
Tájtermékek, hungaricumok | 512 |
Kistérségek | 513 |
A fenntartható fejlődés, a biodiverzitás és a tájak kölcsönhatásai | 515 |
A fenntartható szemlélet térnyerése | 515 |
A fenntartható fejlődés/fejlesztés értelmezése | 516 |
Biodiverzitás | 517 |
Mezőgazdasági szerkezetátalakítás | 518 |
A biológiai sokféleséget és a fenntartható fejlesztést segítő földhasználat | 519 |
Gazdálkodási rendszerek | 520 |
A fenntarthatóság és a biodiverzitás esélyeit segítő megoldások | 521 |
FÜGGELÉK | 525 |
Személynévmutató | 527 |
Helységnévmutató | 529 |
Tárgymutató | 534 |
Ábrajegyzék | 561 |
Képjegyzék | 564 |
Táblázatjegyzék | 573 |
Irodalom | 575 |
A kötet szerzői | 583 |
Flora, fauna, biotope | 587 |
Contents | 589 |