Magyar Törvénytár 4.

Előszó

A Magyar Törvénytár - a Corpus Iuris Hungarici és más gyűjtemények évszázados hagyományának folytatójaként - a jogalkalmazók számára foglalja egybe a teljes magyar joganyagot.
Alapvető szerkesztési elvei tehát: a teljeskörűség és a könnyű használhatóság. Ezen elvek érvényesülését hivatott megkönnyíteni a Törvénytár köteteinek kapcsos volta, a lapok cserélhető jellege. Ez lehetővé teszi, hogy igénybe véve a kiadó kiegészítő szolgáltatását, a Törvénytár használója mindig hatályos - tehát a módosításokat és az új jogszabályokat is tartalmazó gyűjteménnyel is dolgozhasson.
A Törvénytár teljeskörűsége azt jelenti, hogy az tartalmazza a szerkesztés lezárásának napján - 1990. április 30-án - hatályban lévő valamennyi jogszabályt. Tartalmazza továbbá - bár formailag nem minősülnek jogszabálynak - a normatív tartalmú országgyűlési határozatokat, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának normatív jellegű határozatait és a Minisztertanács nyilvánosan közzétett, normatív jellegű határozatait, valamint a nemzetközi szerződéseket. Így a Törvénytár biztos eligazítást nyújt valamennyi olyan jogszabály tekintetében, amely alkalmazásra kerül vagy kerülhet, tehát tartalmazza az 1989-90-ben végrehajtott gazdasági deregulációs folyamat eredményeit is. Az alkalmazásra már nem kerülő (deklaratív jellegű, kizárólag egyszeri alkalomra szóló rendelkezést tartalmazó vagy más okból idejétmúlt) jogszabályok közül a jelentőseknek a számát és a címét közli a Törvénytár megfelelő kötete.
A Törvénytár a jogszabályokat általában számuk és címük feltüntetésével, teljes szövegükben, jogforrási szintenként csoportosítva, időrendi sorrendben tartalmazza. A jobb áttekinthetőség érdekében ettől eltérően:
- a nemzetközi szerződéseket a Törvénytár önálló kötetekben közli, az azokat kihirdető jogszabály jellege szerint csoportosítva, időrendben; ezért a többi kötetben a kihirdető jogszabályoknak csak a száma és címe került feltüntetésre;
- A módosító és kiegészítő jogszabályok rendelkezéseit egységes szerkezetbe foglaltuk az "alapjogszabállyal"; ezért a módosító és kiegészítő jogszabályok önállóan csak számuk és címük szerint jelennek meg a megfelelő kötetben;
- a jogszabály végrehajtásáról rendelkező alacsonyabb szintű jogszabályt általában a magasabb szintűt - többlépcsős szabályozás esetén a legmagasabb szintűt - követően közöljük; ebben az esetben a végrehajtási jogszabálynak más helyen csak a számát és a címét tüntetjük fel.
A jogszabályok közötti eligazodást a kötetek végén részletes tartalomjegyzék, a lapok alján bőséges jegyzetek, az utolsó kötetben pedig egyesített tárgymutató könnyíti meg.
A Magyar Törvénytár - bár nagy múltú elődök nyomdokain halad - mégis úttörő szerepet vállal. Nem hivatalos - de pontos - kiadványként szeretne hasznos segítője lenni a szakembereknek és a jogkereső közönségnek egyaránt. Vissza