Magyar történeti tárgyú szépirodalom

Hazai elbeszélő források

Szerző

Dézsi Lajos

Szerkesztő

Hóman Bálint

Budapest

'Dézsi Lajos: Magyar történeti tárgyú szépirodalom ' összes példány

Kiadó:	Magyar Történelmi Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1927
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	162 oldal
Sorozatcím:	A Magyar Történettudomány Kézikönyve
Kötetszám:	4/B
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nyomása, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

A MAGYAR EPIKAI KÖLTÉSZET EREDETE.

1. Mint más népeknél, úgy nálunk is, a lírával egyidőben, ha nem előbb, már az őskorban megvolt az elbeszélő költészet. De ennek emlékei nem maradtak ránk s csak analógia révén sejthetjük, hogy annak tárgya mythikus lehetett, mint a rokonnépeknél. Az osztják költészet például beszél Num-Tóremről, az atya Égistenről, ki beleavatkozik a hősök dolgaiba s a vogul-osztják hagyomány regél annak legidősebb fiáról, Polem-Töremről, a Viharistenről, ki haragjában vihart támaszt, míg legifjabb fia, az Arany fejedelem, a világfigyelő férfi, arany paripán vagy szánkán járja be a világot s arany fürtjenek erejével idézi elő a nyarat, telet s ha lova orrát a kórságos laka felé fordítja, már avval megszünteti a kórt; beszél a Hadisten ifjúkori tetteiről is.
2. A magyar ősi ének is így zengedezhetett a magyarok istenéről s ily mythikus hit nyomait őrizhetik az „égi háború", „hadak úta", „isten nyila" stb. kifejezések. Habár vannak tudósaink, akik -ezeket bibliai vagy újabb eredetű szólásmódoknak tartják, de a folklore tanúsága szerint hasonló regemozzanatok vagy ezek emlékét őrző szólások egymástól függetlenül keletkezhettek. Bizonyára nálunk is megénekelték a hős vitézek nevezetes tetteit s mint az osztják ének, regélhettek olyan legényről, aki ötödfélszáz versztre elment feleséget hozni magának s mikor kedvére valót talált s mint vő a nászadományra nézve az ipával meg nem egyezhetett, elrabolta kedvesét s azután az emiatt kitört háborúban ezer ellenfelét ölte meg. Bizonyára nekünk is voltak olyan hősi, félisteni vagy vészes énekeink, melyek vidékek pusztulásáról szóltak; mikor egyik törzs haddal támadja meg s leöli a másikat s olyanok lehettek, mint az osztják „nadym-melléki nép éneke", melynek kalandos leányszerzés a tárgya s főhőse a „Fehér-hó-deres páncél" nevű hős, aki ezüstmarkolatú híres kardját vállára vetve, sereggel megy menyasszonyáért (meú-né), a kis fejedelemleányért és sok viszontagság és szenvedés árán csakugyan elveszi. Vissza

Tartalom

I. A magyar epikai költészet eredete 1
II. A magyar húnmonda 2
III. A honfoglalás mondái. Regösök 5
IV. Királymondák. Énekmondók 7
V. A históriás ének Zrínyi Miklósig 9
VI. A magyar mondai költészet. 1. A Pannóniai ének. 25. 1. 2. Béla király és Bankó leánya. 26. 1. 3. A Bánk bán-monda. 27. 1. 4. A Toldimonda. 28. 1. 5. Tar Lőrinc és Zsigmond mondája. 30. 1. 6. Szilágyi és Hajmási. 31. 1 25
VII. Zrínyi és Gyöngyösi 32
VIII. A Rákóczi-kor történeti elbeszélései és krónikái 42
IX. Történeti verses krónikák a szatmári béke után. A Cziráky-eposz .. 46
X. A Balassi-komédia 53
XI. A történeti tárgyú iskoladráma és a műdráma kezdete 54
XII. A történeti regény kezdete 61
XIII. A magyar történeti tárgyú latin és más költészet 62
XIV. Kisfaludy Sándor 72
XV. Katona József „Bánk bán"-ja 76
XVI. Kisfaludy Károly és az Aurora költői 78
XVII. Vörösmarty és követői 82
XVIII. Báró Jósika Miklós 92
XIX. Báró Kemény Zsigmond 96
XX. Báró Eötvös József 99
XXI. Petőfi és Tompa Mihály 101
XXII. Arany János 105
XXIII. Szigligeti és a történeti dráma a forradalomig 109
XXIV. Jókai történeti regényei és drámái 118
XXV. Vas Gereben, P. Szathmáry Károly és kisebb történeti regények 129
XXVI. Mikszáth, Gárdonyi é6 az újabb magyar regény 133
XXVII. Szász Károly és az újabb történeti elbeszélés 142
XXVIII. Szigeti József, Rákosi Jenő és a történeti dráma a forradalom után 151
XXIX. Herczeg Ferenc történeti drámái és regényei 160