1.066.237

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar történeti szöveggyűjtemény 1000-1526

Szerkesztő
Lektor
Kapcsolódó személy
Budapest
Kiadó: Osiris Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 478 oldal
Sorozatcím: Osiris Tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-379-549-4
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Immár egy évszázada bízta meg a vallás- és közoktatási miniszter Marczali Henriket, a budapesti egyetemen a hazai történelem nyilvános rendes tanárát, hogy középiskolai tanárjelölteket és tanárokat... Tovább

Előszó

Immár egy évszázada bízta meg a vallás- és közoktatási miniszter Marczali Henriket, a budapesti egyetemen a hazai történelem nyilvános rendes tanárát, hogy középiskolai tanárjelölteket és tanárokat szolgáló, a magyar történet legfontosabb kútfőit ismertető kézikönyvet szerkesszen. Az Angyal Dávid és Mika Sándor közreműködésével összeállított, 1901-ben napvilágot látott Enchiridion megnyitotta azoknak a gyűjteményes forráspublikációknak a sorát, amelyek a történelemoktatásban a tudományos igények kielégítése szempontjából nélkülözhetetlen (forrásismeretekhez, forráselemzésekhez szükséges) történeti kútfőket egy nagyobb korszakra visszatekintve összegyűjtik, s egyazon kötetben az érdeklődők rendelkezésére bocsátják.
Marczali Henrik vállalkozását azóta jónéhány, főként a középiskolai történelemoktatást segítő, illetve a történelmet kedvelő nagyközönség igényeit kielégíteni hivatott, nemzeti történelmünk kezdeteit felölelő forráskiadvány követte. Ezek mellett születtek egy-egy település, tájegység, valamely fontosabb korszak, esemény, nemzeti ereklye (például a Szent Korona), jelesebb személyiség múltját bemutató történeti forráskiadványok is.
Az egyetemi oktatás jellegéből következik, hogy az az „ideális" állapot, ha a hallgató - tanári irányítással - maga gyűjti össze egy-egy történelmi téma forrásait, irodalmát. Száz évvel ezelőtt ezt a forráspublikációk szegényes volta akadályozta, s elsősorban e nehézséget enyhítette Marczali munkája. Az akkori nyolcévfolyamos intenzív gimnáziumi latintanítás és a német nyelv általános ismeretének következtében a szerző természetesnek tekinthette, hogy a latin nyelvű kútfőkből közölt részleteket és a néhány német forrást csak az eredeti nyelven publikálta, a más nyelveken írott szövegek esetén azonban a magyar nyelv javára ő is engedményt tett. A modern korban, amikor a latin nyelvtudás a klasszika filológia művelőinek és a középkorral hivatásszerűen foglalkozó szaktudósoknak a körére szűkült le, a történelem szakos tanárjelöltek csak „ízelítőt" kapnak a latin nyelvből. Így már a jelen munka elődjeként 35 évvel ezelőtt napvilágot látott, Lederer Emma szerkesztésében megjelent szöveggyűjtemény is alkalmazkodni kényszerült a számba jöhető olvasók nyelvi korlátaihoz, s a latinul írt forrásokat - miként a német és más nyelvűeket is - kizárólag magyarul tette közzé. Vissza

Tartalom

Bevezetés
I. rész
ELBESZÉLŐ FORRÁSOK
Anonymus (R mester): Gesta Hunga[ro]rum 17
Kézai Simon: Gesta Hungarorum 20
A Képes Krónika (Részletek) 24
Küküllei János krónikája Nagy Lajos királyról (Részletek) 74
Thuróczy János: A magyarok krónikája (Részletek) 90
A Névtelen Minorita krónika töredéke (Részletek) 146
Brodarics István históriája a mohácsi vészről (Részletek) 151
Szerémi György: Levél Magyarország romlásáról (Részletek) 156
Merseburgi Thietmar krónikája a szász dinasztia történetéről (Részlet) 163
Az Altaichi Évkönyvek (Részletek) 164
Freisingi Ottó: I. Frigyes császár tettei (Részlet) 167
Abu-Hamid al-Garnáti: Nyugat országai néhány csodájáról szóló világos
beszámoló (Részlet) 169
(Ankhialosi) Mikhaél pátriárka dicsőítő beszéde a bizánci császárhoz 173
Riccardus barát jelentése Julianus első útjáról 178
Rogerius mester siralmas éneke (Részletek) 182
Egy Délkelet-Európát leíró földrajzi munka a XIV század elejéről (Részlet) 191
Bertrandon de la Brocquiére utazása Magyarországon át (Részletek) 195
Antonio Bonfini: Tíz könyv a magyar történetből (Részletek) 198
Szent István király nagy legendája (Részlet) 202
Szent István király legendája Hartvik püspöktől (Részletek) 203
Szent István király intelmei Imre herceghez (Részletek) 208
Szent Gellért nagyobb legendája (Részletek) 213
II. rész
TÖRVÉNYEK
Szent István törvényei 223
Szent László törvényei 233
Kálmán törvényei (Részletek) 249
Az 1222. évi Aranybulla 268
Az Aranybulla 1231. évi megújítása (Részletek) 274
Az 1267. évi törvény 278
IV. László király úgynevezett kun törvényei (Részletek) 281
III. András törvényei 283
Az 1351. évi törvény 303
Az 1405. évi városi törvények 311
Zsigmond 1405. évi úgynevezett III. dekrétuma 322
Az 1435. évi törvények (Részletek) 328
Az 1446. évi országgyűlés határozata (Részletek) 334
I. Mátyás király 1486. évi, úgynevezett nagyobb dekrétuma (Részletek) 337
II. Ulászló választási feltételei 343
II. Ulászló 1492. évi, úgynevezett nagyobb dekrétuma (I. dekrétum) (Részletek) 347
II. Ulászló 1495. évi II. dekrétuma (Részletek) 350
II. Ulászló 1498. évi úgynevezett kisebb dekrétuma - III. dekrétum (Részletek) 352
II. Ulászló 1504. évi V. dekrétuma (Részletek) 356
II. Ulászló 1514. évi VII. dekrétuma (Részletek) 365
Werbőczy István: Nemes Magyarország szokásjogának Hármaskönyve (Részletek) 365
III. rész
OKLEVELEK
1080 körül Guden paloznaki birtokát a veszprémi egyháznak adományozza 380
1138. szeptember 3. A dömösi prépostság birtokai és szolganépei 381
1146 Színes úrnő végrendelete 390
1181 III. Béla király - hangsúlyozva a király előtt történt jogügyletek írásba
foglalásának szükségességét - egy birtokeladást jóváhagy 392
1208-1235 Szemelvények a Váradi Reeestrumból 394
1226 (?) Miklós nádor oklevele 397
1232 A Zala megyei királyi serviensek ítéletlevele 400
1233 A beregi egyezmény (Szemelvények) 402
1263 IV. Béla király kiváltságlevele a komári királyi hospeseknek 406
1288. április 18. IV László király összefoglalóan megállapítja az esztergomi
káptalan javára fizetendő vám tételeit 408
13181. Károly király a Becsegergely nembeli Leel mesternek visszaadja
Zaránd megyei birtokait Dénesmonostora kegyesuraságával együtt 411
1324 I. Károly király meghagyja az erdélyi káptalannak, küldje ki emberét, hogy
kíséretében Pál fia István Opor fia Sandurt és testvérét: István fia Egyedet
a Lokkászon nevű birtokokba beiktassa 412
1331 I. Károly király kiváltságlevele a komáromi polgároknak 413
1333 A pozsonyi káptalan jelenti I. Károly királynak, hogy bizonyságának
a kíséretében Béli Domonkos kivizsgálta, miként osztozott meg Sebes mester
testvérével: Péterrel a Csütörtökhely nevű falun 414
1336 I. Károly király Endre mesternek 1000 márkáért ezer évre bérbe adja
az erdélyi kamarát, annak ispánjává nevezi ki, és forintok, garasok és kis dénárok
verésével bízza meg 415
1338 Magyarországi főpapok XII. Benedek (1334-1342) pápához 419
1343 I. Lajos király 1346-ig elengedi a kőszegi polgárok censusát és zsoldos serege
fenntartásának a biztosítására 1343-ban kivetett királyi adónak a reájuk eső részét;
ennek fejében ők városukat fallal tartoznak megerősíteni 421
1347 A soproni keresztes konvent előtt Gunczlinus fia István örökségét:
Klingenbach falu nyolcadrészét nagybátyjának, Lukács fia Lukács soproni
polgárnak eladja 422
1347 Köncsög ispán, a Csertánnembeli kunok kapitánya 12 kunnak megengedi
Töttös birtokaira az átköltözést 423
1358 Kont Miklós nádor és testvére Lőkös, királyi asztalnok- és főpohárnokmester,
urbáriumukban szabályozzák a Lendva várukhoz tartozó birtokaikon és
falvaikban elő jobbágyaik helyzetét és kötelezettségeit 424
1358 Szabolcs megye közgyűlése Bátori Lőkös fia Péternek, a jobbágyai
megkárosítása miatt előterjesztett panaszára Biri Tamás fia Lászlót tisztító
eskü letételére utasítja 426
1364 Kont Miklós nádor Bodrog megye közgyűlésén ítélkezik 427
1373 I. Lajos király utasítása a Miháld vára környékén élő románok ügyében 429
1433 A pozsonyi pékek szabályzata 430
Részletek a Budai Jogkönyvből 432
1437. július 6. A kolozsmonostori konvent előtt az erdélyi magyar és román felkelő
parasztok - 1437. július elején Dés mellett aratott győzelmük után - a nemességgel
békeegyezségre lépnek 435
1437. október 10. A kolozsmonostori konvent átírja az erdélyi felkelő parasztok és a
nemesség képviselői által - 1437. október 6-án és a következő napokon - Apátiban
kötött ideiglenes békeegyezségről szóló s az alvajda és a székely ispánok pecsétjeivel
lezárt regisztrumot 440
1440 A magyar rendek I. Ulászló koronázásáról 443
1446 Pozsony város követeinek jelentése az 1446. évi országgyűlésről 445
XV. század közepe táján A pesti kovácsok és fegyvercsiszárok céhlevele 447
1470-1471 Jegyzetek Kisvárda és tartozékainak jövedelmeiről és kiadásairól 450
1510 körül Sempte vár adójának és jövedelmének összeírása 456
1514 II. Ulászló király követe útján tájékoztatja a német császárt a magyarországi
parasztfelkelés 1514. július 15. és július 24. közötti eseményeiről 461
(1009-1028) Fulbert chartres-i püspök Bonipert pécsi püspökhöz 463
1192 (?) (1177-1192 között) István, a párizsi Szent Genovéva apátja III. Béla királyhoz 464
1185 után? A III. Béla-kori jövedelem-összeírás 465
Az 1332 és 1337 közt Magyarországon működő pápai tizedszedők bevételei
(Részletek) 466
Burgio pápai követ jelentései (Részletek) 469
1525. július 22. Buda Burgio nuncius Sodoletónak részletesen leírja az 1525. nyári
országgyűlés lefolyását: a „kormányváltozást", Báthory nádor bukását és Werbőczy
nádorrá választását 474
Rövidítések 477
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem