kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 191 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Tankönyvi szám: 4165. |
Bevezetés | 3 |
A magyar történeti mondattan tárgya | 3 |
A mondattan kutatásának története | 5 |
A mondatmeghatározások | 5 |
A magyar mondattan kezdetei és továbbfejlődése | 8 |
A magyar történeti mondattan főbb művelői | 9 |
A mondat keletkezése és tagolódása | 10 |
A viszonyító eszközök | 12 |
A viszonyító eszközökről általában | 12 |
A mondatalaktan tárgya | 12 |
A viszonyító eszközök nyelvtani jellege | 13 |
A viszonyító eszközök kialakításában résztvevő szófajok és szórészek | 16 |
Névszójelek | 18 |
Finnugor eredetű névszójelek | 18 |
A magyar nyelv külön életében keletkezett névszójelek | 19 |
Igejelek | 20 |
Igemód-jelek | 21 |
Igeidő-jelek | 23 |
A névszóragok | 25 |
A tárgyrag | 25 |
A határozóragok | 26 |
A birtokos jelző ragja | 43 |
A birtokos személyragok | 43 |
Az igenevek személyragjai | 46 |
Az igeragozás | 48 |
Az alanyra utaló ragok | 49 |
A tárgyra utaló elemek | 54 |
Az ikes ragozás eredete | 57 |
A névutók | 58 |
A névutók eredete | 59 |
Névutók keletkezése és pusztulása | 61 |
A névutók jelentésváltozása | 62 |
A kötőszók | 62 |
A kötőszók eredete | 63 |
A kötőszóvá fejlődés egyes mozzanatai | 66 |
A kötőszók továbbfejlődése | 67 |
A segédigék | 67 |
A valóságra vonatkoztatást jelölő szók | 68 |
A szószerkezetek | 71 |
Az alanyos szerkezetek | 71 |
Az alanytalan mondatok | 72 |
Az alany | 73 |
Az állítmány | 75 |
Az alany és az állítmány egyezése | 83 |
Nem állítmányi alaptagú alanyos szerkezetek | 84 |
A tárgyas szerkezetek | 85 |
A tárgy | 86 |
Az igei állítmányú alaptag | 89 |
Igenévi és névszói alaptag | 91 |
A határozós szerkezetek | 92 |
A határozók | 92 |
A határozós szerkezetek alaptagja | 115 |
Egyeztetés a határozós szerkezetekben | 116 |
A minősítő és kijelölő jelzős szerkezetek | 117 |
A minősítő jelzők | 117 |
A kijelölő jelzők | 121 |
Az értelmezők | 124 |
A jelzett (értelmezett) szó szófaja | 126 |
Többszörös jelzők és értelmezők | 127 |
A birtokos szerkezetek | 127 |
A birtokos jelző | 128 |
A birtokszó | 130 |
A birtokos szerkezet egyeztetése | 130 |
A birtokos szerkezet jelentése | 131 |
Többszörös birtokviszony | 132 |
A mondatok | 133 |
A mondatok tartalma | 133 |
A mondatok osztályozása tartalmuk szerint | 133 |
A kijelentő mondatok | 134 |
A felkiáltó mondatok | 135 |
Az óhajtó mondatok | 135 |
A felszólító mondatok | 137 |
A tagadó és tiltó mondatok | 137 |
A kérdő mondatok | 139 |
A felelős módjai | 140 |
A feltételes mondatok | 140 |
A mondatok szerkezete | 141 |
A mondattípusok kialakulása | 141 |
A mondatok összekapcsolásának kifejező eszközei | 142 |
A mellérendelt mondatok | 143 |
Az alárendelt mondatok | 149 |
A magyar mondat fejlődési szakaszai | 174 |
Történelem előtti kor | 174 |
A nyelvhasonlítással felderíthető kor | 175 |
Nyelvemlékes kor | 176 |
Ómagyar kor | 176 |
Középmagyar és újmagyar kor | 177 |
Rövidítések jegyzéke | 184 |