1.062.052

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar történeti életrajzok I-III.

Forgách Zsuzsánna 1582-1632/Pázmány Péter 1570-1637/Kun László 1272-1290/Felső-vadászi Rákóczy Zsigmond 1622-1652/Kornyáti Békés Gáspár 1520-1579/Uzoni Béldi Pál 1621-1679/Bedegi Nyáry Krisztina 1604-1641/Mária Magyarország királynéja 1370-1395/Csömöri Zay Ferencz 1505-1570/Széchy Mária 1610-1679

Szerző
,
Kiadó:
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 1.907 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Aranyozott gerincű könyvkötői vászonkötésben. 10 különböző mű 3 kötetben. A művek kiadási évei: I., VIII-X.: 1885., II-IV.: 1886., V-VII.: 1887. Számos szövegbe nyomott képpel, 110 egészoldalas képmelléklettel, melyekből 16 színnyomat és néhány kihajtható. Franklin-Társulat Könyvnyomdája nyomása, Budapest. A lapélek mintázottak.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

BEVEZETÉS.

A FENYVES Kárpátok illatos bérczei közt, kies halmon emelkednek Szklabinya várának festői romjai, mintegy kiegészítő részét alkotván a kisselmeczi kastély regényes kertjének. A mit a... Tovább

Előszó

BEVEZETÉS.

A FENYVES Kárpátok illatos bérczei közt, kies halmon emelkednek Szklabinya várának festői romjai, mintegy kiegészítő részét alkotván a kisselmeczi kastély regényes kertjének. A mit a szem itt lát, az mind a báró Révay családé, az erdők, a mezők, a hegyek, a völgyek, az omladozó várak, a viruló kastélyok, a halakkal gazdag tavak, a malmokat hajtó patakok, a cultura magas fokán álló mezei gazdaság s a boltozott kamrákban álló gazdag levéltár mind, mind az övék, még a szép Túróczvármegye főispánsága is övék volt hosszú századokon át.
A Bosniából beszármazott család csaknem oly régi, mint a magyar királyság s e hosszú élet folytán sok derék hazafit adott az országnak. Az 1163 körül élt Jakabtól kezdve az 1495 körül szerepelt Lászlóig s a család második megalapítója, a XVI. század első felében élő Révay Ferencz nádori helytartótól kezdve Révay Péter, a híres koronaőrig, vagy a másik Révay Péter, az első gróftól kezdve, a napjainkban elhunyt nemes lelkű s felejthetetlen emlékű báró Révay Simonig, egy nemzedéke se volt a családnak, mely a haza és közérdekek szolgálatára ne adott volna tudós püspököket, hős katonákat s derék hivatalnokokat.
Vissza

Tartalom

I. kötet

Forgách Zsuzsánna

Bevezetés 3
Első fejezet.
A gyermekkor.
Forgách Zsuzsánna szülei s neveltetése.
Nevelő anyja Poltári Soos Klára. A régi
várak és várélet a XVI. században. A Forgách leányok férjhez menetele. Leányné-
zők : Révay Péter és Révay Ferencz s
az eljegyzések. A lakodalom Komjátiban.
Apai jó tanácsok az új házasoknak (9-32. lap).
Második fejezet.
Az ifjú asszonyság.
Forgách Zsuzsanna a szklabinyai várban. Révay Gáborné Thurzó Katalin temetése. Bakics Péter első látogatása. A
Szklabinyán töltött napok. A Révayak elköltözése Szklabinyáról. A Bocskay moz-
galom kezdete s annak hatása. Első perlekedések Forgách Zs. s férje közt. A csa-
lád élete Szent-Jánoson. Révay Ferencz
térítvénye. Bakics látogatása Szent-Jánoson (33-39. lap).
Harmadik fejezet.
A fogság.
Fordulat Forgách Zs. életében. Révay
Ferencz kegyetlenkedései. Látogatása Holicsban. Családi tanács. Ferencz úr nejét
Holicsba viszi. Révay Péterné szigorú magatartása. A holicsi regényes kalandok.
Thurzó Holicsba érkezése. Forgách Zs.
sanyargatása, levelezése Bakicscsal. A válóper titkos megindítása. István deák fogsága s kiszabadulása. Forgách Zsuzsánna szökése (40-53. lap).
Negyedik fejezet.
A menekülés.
A szökés részletei: Kutsera előadása.
A menekülök szenvedései, eltévedés a ködös éjben. Megállapodás a malomban.
Ralovics Juro, Malinovszki János, Butás
János előadásai. Megérkezés Detrekőbe. (54-63. lap).
Ötödik fejezet.
Erős itéletek.
Révay első tettei neje szökése után. A
közvélemény Forgách Zs. ellen fordúl.
Forgách Mária magatartása. Az első intézkedések. Bizonyságok összeszedése. Má-
tyás főherczeg kemény parancsa. A rokonság magatartása. Az 1608-ik évi XXVI. t
cz. megalkotása és annak hatása (64-73. lap).
Hatodik fejezet.
A közvélemény fordulata.
Törvényszéki tárgyalások. A tanuk erkölcsi értéke. Révay vádirata. Forgách Zs.
és Bakics elmarasztalása. Ujabb határidő.
A szentszék előtt kezdett válóper áttétetik
világi törvényszékhez. Forgách Zs. panasz-
levele. A törvényszék ítélete. A közvélemény fordulata. A tanuk elé terjesztendő
kérdő pontok. Tanuk szerzése. Verebélyszék. A tanuk kihallgatása Pozsonyban.
A tisztító eskü letétele (74-92. lap)
Hetedik fejezet.
Az utolsó emlékek.
Forgách Ferencz és Forgách Zs. magatartása.
Révay 1618-diki folyamodása. Az
1623. XLIX-iki t. cz. A Bakics-család. Ba-
kics Margit. A detrekői társaság. Bakics
és Forgách Zs. utolsó napjai. Forgách Zs.
végrendelete (93-104).

Képek.
Önálló képek:
Forgách Zsuzsanna levele Poltári Soos
Klárához a csavnicskai levéltárban
levő eredetiről 1600 jul. 15. ___
Thurzó György nádor. Meissner Dán.
metsz vénye után fára metszette Morelli ___ ___41
Rudolf császár és magyar király. Or-
telius 1603-ki kiadásából __ ,___ __ 77
Pozsony látképe. Merian felvétele után 80
Forgách Zsigmond ország kapitánya s
utóbb nádor. Solder Egid 1615-rajza után ___ ___ 94
A szövegbe nyomott képek:
Révay és Forgách czimer a szklabinyai .
várban. Dörre rajza.__ ___ . ___ . 1
Párnahaj-vég színes selyemmel hímezve.
Huszka rajza 3
Kendősarok-hímzés. Huszka rajza 8
Szklabinya vára Kis-Selmeczből tekintve. Dörre eredeti fölvétele 9
Komjáti. A régi kastély. Dörre eredeti
fölvétele ___ --- --- ---9
Malaczka, sz. ferencziek zárdája. Dörre
eredeti fölvétele _ --- - --- 33
Csavnicska (Kis-Selmecz) Révay várkastélya. Dörre rajza. -- - - 39
Szklabinya vára még fenlévő része.
Dörre eredeti fölvétele.- - -- 40
Detrekő északnyugoti oldalról. Dörre
eredeti fölvétele- --- --- --- - 33
Detrekő keleti oldalról. Dörre eredeti
rajza_ --- --- --- --- 54
Detrekő belsejéből. Dörre eredeti fölvétele __ --- -- --- - --- Q3
Bitse vára. Fénykép után Dörre rajzolta. ___ --- -- --- - --- 64
Mátyás föherczeg képe 1603-ból. Orteliusból __ ___ - --- --- 69
Szklabinya észak-keleti oldalról tekintve. Dörre eredeti rajza_._ ___ 72
Verebély vára Birken «Handgriff»-jéböl. Dörre rajza ___ ___ ___ ___ 73
Bakics-család czímere a pozsonyi fögymnasiumi templomból ___ 92
A pozsonyi székesegyház. Dörre rajza 93
A sz. ferencziek nagyszombati zárdája. Dörre rajza ____ ___ 104


Pázmány Péter

ELSŐ FEJEZET
(1570-1597)
Pázmány Péter származása. Ősei. Szülei. Születése. Várad jelentősége. Pázmány Péter mostoha anyja. Szántó István jezsuita atya működése Váradon. Polemiái. Pázmány Péter megtérése. A születési hely befolyása szellemi fejlődésére. - Pázmány a kolosvári collegiumban. Belépése a jezsuita-rendbe. - Tanulmányai Bécsben és Rómában. Bellarmin befolyása. A kor-események hatása 1-24
MÁSODIK FEJEZET
(1597-1615)
Pázmány a dráczi egyetem philosophiai tanára. Tankönyve. Magyarországba küldetése. A kath. egyház állása Magyarországban. Pázmány hittérítői működése Kassán. Forgách Ferencz. Pázmány első irodalmi munkája. Pázmány a gráczi egyetem theologiai tanára. Tankönyve. Két polemikus munkája. Pázmány Forgách prímás udvarában. Föllépése az 1608-ik évi országgyűlésen. Polemikus munkái 1609-1616. A Kalauz. Balásfy Tamás mint Pázmány munkatársa. Pázmány mint egyházi szónok 25-71
HARMADIK FEJEZET
(1616)
Forgách Ferencz tervei Pázmány iránt. Forgách halála. Tárgyalások Pázmánynak esztergomi érsekké kineveztetése iránt. Túróczi préposttá neveztetése. Esztergomi érsekké neveztetése. Küldetése Felső-Magyarországba a Homonnai György által keltett mozgalmak lecsendesítése végett. A nádori méltóság betöltésének kérdése. A nagyszombati alkudozások Bethlen Gábor biztosaival 72-98
NEGYEDIK FEJEZET
(1618-1622)
Pázmány tevékenysége II. Ferdinánd magyar királylyá választatása érdekében. Az 1618-ik évi pozsonyi országgyűlés. A nádor-választás, király-választás és koronázás. Az 1619-ik évi országgyülés Bethlen Gábor támadása. Pázmány menekülése Bécsbe. Két röpirata Bethlen ellen. Békealkudozások Bethlennel. A bikolsburgi békekötés 99-135
ÖTÖDIK FEJEZET
(1622-1629)
Az 162-ik évi sopronyi országgyűlés. Pázmány összeütközése Thurzó Szaniszló nádorral. Bethlen Gábor házassági és szövetségi ajánlatai. Bethlen második támadása. Pázmány álláspontja. A bécsi békealkudozások Bethlen biztosaival. Békekötés. Az 1623-ik évi sopronyi országgyűlés. A nádor-választás, király-választás és koronázás. Pázmány spanyol évdíja. Bethlen harmadik támadása. Pázmány tevékenysége a béke helyreállítása érdekében. A pozsonyi békekötés. Bethlen végső évei és halála 136-179
HATODIK FEJEZET
(1622-1629)
A kath. egyház állapota Magyarországon 1616-ban. Pázmány tevékenysége az egyház fölvirágoztatása ügyében. A bécsi és nagyszombati papnöveldék alapítása. A római német-magyar collégium. A nagyszombati convictusok alapítása. A pozsonyi jezsuita-collegium alapítása. A jezsuiták tevékenysége. Az újvári szentferencz-rendű zárda alapítása. A pozsonyi apáczák. Pázmány egyházi látogatásai és zsinatai. Pázmány püspök társai. A főpapok végrendelkezési jogának biztosítása. Az elidegenített egyházi birtokok visszaváltása. Pázmány bíbornokká neveztetése 180-210
HETEDIK FEJEZET
(1630-1637)
Erdély Bethlen halála után. Pázmány állása Brandenburgi Katalin fejedelemsége irányában. Bethlen István és Rákóczi György versengése a fejedelemségért. Pázmány állása Rákóczi György fejedelem irányában. Tevékenysége a béke fönntartása érdekében. Az eperjesi alkudozások Rákóczi biztosaival. Bethlen István föllépése Rákóczi ellen. Pázmány jóakarata Rákóczi iránt. Levelezésök 211-236
NYOLCZADIK FEJEZET
(1632)
Pázmány küldetése II. Ferdinánd által Rómába. Útja. A római cúria állása. Pázmány bevonulása az örök városba. Fogadtatása. Első audientiája. Pázmány követi czíme tárgyában fölmerült nehézségek. Pázmány tárgyalásai II. Ferdinánd kivánatai ügyében. Igyekezeteinek meghiúsulása. Búcsú-audientiája. Elutazása. Tárgyalások Pázmánynak a császár rendes római követévé kineveztetése iránt 237-256
KILENCZEDIK FEJEZET
(1627-1636)
Pázmány viszonya Esterházy Miklóssal. Esterházy vallásos buzgósága. A nádor és a prímás között támadott viszály. Eltérő álláspontjuk az erdélyi politika tárgyában. Pázmány viszonya a többi kath. főurakkal. Homonnai János. A Thurzók. Pálffy István. A Zrínyiek. Pázmány befolyása Zrínyi a költőre 257-272
TIZEDIK FEJEZET
(1635-1637)
A nagyszombati egyetem alapítása. A szatmári jezsuita-collégium alapítása. Pázmány alapítványainak átnézete. Pázmány gondolkodása családjáról. Testvére és unokaöcscse. Magyarországi uradalmak vásárlása. Végrendelete. Pázmány udvartartása és gazdálkodása. Irodalmi munkássága élete végső éveiben. Prédikáczióinak kiadása. Egészségének hanyatlása. Életének végső hónapjai. Halála. Temetése. Az emlékét megörökítő képek és szobrok 273-320

KÉPEK
ÖNÁLLÓ KÉPEK:
Pázmány Péter arczképe. 1632-ben készült olajfestmény után. Rézkarcz Dörre Tivadartól 1
Beregszászi Apologiája czímlapjának hasonmása 14
Kolozsvár 1617-ben. Merian után 16
Pázmány levele Thurzó Györgygöz 1616 aug. 20. 17
Pázmány Physikájának első lapja 27
Forgách Ferencz bíbornok. Rugendas után 31
Magyari «Az ország romlása» czímlapjának hasonmása 32
Pázmány «Felelete» czímlapjának hasonmása 32
Rudolf római császár és magyar király 40
Thurzó György nádor 85
Bethlen levele Pázmányhoz 1617 decz. 17. 97
Bethlen Gábor és Pozsony városa. Egykorú metszet után 121
III. Ferdinánd arczképe Van Dicktól 160
Nagy-Szombat Bruin és Hoggenberg után 198
Pázmány bíbornoki diplomája 210
Rákóczi György arczképe ismeretlen mestertől 216
Pázmány titkos irással írt levele Rákóczyhoz 1636 nov. 20. 230
Rákóczi titkos irással írt levele Pázmányhoz 1636 márcz. 257
Esterházy levele Pázmányhoz 1630 sept. 4. 257
Zrínyi Miklós arczképe 272
Pázmány Péter arczképe Rugendastól 281
Pázmány Péter keresztje. Színnyomat 287
Pázmány P. casulája. Színnyomat 289
Pázmány Péter tentatartója. Színnyomat 291
Pázmány Péter ereklyetartó keresztje. Színnyomat 311
A SZÖVEGBE NYOMOTT KÉPEK:
Az Igazságra vezérlő Kalauz czímlapja 1
Nagy-Várad látképe 3
A kezdő betű: Pázmány családi czímere 3
Nagyváradi épületdíszlet Izabella palotájáról 6
Bellarmin bíbornok 19
A collegium romanum. Mirkovszky rajza 21
Báthory István érme Mirkovszky által rajzolt keretben 24
Radosnyai kastély. Dörre rajza 25
Kezdőbetű: Jezsuiták jelvénye. Dörre rajza 25
Grácz a XVIII. században 26
A gráczi egyetem a XVII. században 27
A vág-sellyei kastély. Dörre rajza 31
Nyitra a XVII. században 38
Mátyás főherczeg, egykorú rézmetszet után 42
Rudolf érme Mirkovszky által rajzolt keretben 71
A znói-váraljai apátsági kolostor. Dörre rajza után 72
Kezdőbetű: a turóczi prépostság czímere. Dörre rajza 72
Földszinti szoba a znói-váraljai apátsági épületben 78
Első emeleti szoba ugyanott 79
II. Mátyás érme Mirkovszky által rajzolt keretben 98
Nagy-Szombat 1666-ban 99
Kezdőbetű: Pázmány czímere 99
II. Ferdinánd, egykorú rézmetszet után 102
Forgách Zsigmond nádor arczképe a gácsi várban levő olajfestményről 110
Jászó vára a XVII. században 115
Jezsuiták kivonulása Magyarországból 117
A Querela czímlapja 118
Pázmány válaszának czímlapja 119
A Vindiciae czímlapja 129
II. Ferdinánd érme Mirkovszky által rajzolt keretben 135
Sopron a XVII. században, egykorú rézmetszet után 136
Kezdőbetű: XVII. századi fegyverek. Dörre rajza 136
III. Ferdinánd megkoronáztatása Pázmány által Khevenhiller Annalisaiból 161
Pázmány nagyszombati palotája. Dörre rajza 165
Bethlen Gábor érme Mirkovszky által rajzolt keretben 179
A nagyszombati egyetem. Dörre rajza 180
Kezdőbetű: Pázmány keresztje. Dörre rajza 180
A Pazmanaeum Bécsben. Dörre rajza 184
Pázmánynak Szelepcsényi által metszett arczképe. Ő Felsége hitbizományi
gyűjteményéből 186
A jezsuiták collegiuma Pozsonyban. Dörre rajza 190
A clarissák pozsonyi collegiumának kapuja. Könyöki rajza 191
A clarissák pozsonyi kolostora. Dörre rajza 194
A nagyszombati székesegyház. Dörre rajza 196
A nagyszombati zsinati végzések czímlapja 198
Pázmány bíbornoki bullájának pecsétje. Nagy Lázár rajza 210
A sárospataki vár. Dörre rajza 211
Kezdőbetű: Rákóczi György fejedelem czímere. Dörre rajza 211
Rákóczi érme. Mirkovszky által rajzolt keretben 236
A piazza de popolo Rómában. Dörre rajza 237
Kezdőbetű: pápai tiara. Dörre rajza 237
A porta del popolo Rómában. Nagy Lázár rajza 244
Orbán pápa érme. Mirkovszky által rajzolt keretben 256
Fraknó vára. Dörre rajza 257
Kezdőbetű: Esterházy czímere. Dörre rajza 257
Esterházy Miklós nádor egykorú metszet után 265
Esterházy Miklós nádor pecsétje. Mirkovszky rajza 272
Bars-Szentkereszt. Dörre rajza 273
Kezdőbetű Dörretől 273
A nagyszombati egyetem Albumának czímlapja 276
A nagyszombati egyetem pecsétje 277
Az egyetem Albumának czímlapja 280
Pázmány Péter tentatartója. Mirkovszky rajza 291
Káldi György arczképe 297
A «Setét hajnalcsillag» czímlapja 299
Pázmány «Szent irásról» írt művének czímlapja 301
Pécsváradi czáfolatának czímlapja 302
Sallai István művének czímlapja 304
A «Bizonyos Okok» czímlapja 305
Pázmány Praedicatióinak czímlapja 308
Pázmány sétabotja 311
Pázmány szobája Bars-Szentkereszten 312
Lépcső a barsszentkereszti palotában 313
Pázmány szobra Esztergomban 318
Pázmány Péter érme 320


Kun László

Első könyv.
V. István halála (1272. aug. 1.)-- Lázadás az özvegy királyné és pártja ellen.
A levert lázadók Ottokár cseh királyhoz
menekülnek, a menekült Egyed pozsonyi
ispán Pozsony várát Ottokárnak adja
át. - A 10 éves László koronáztatása
(1272 szept. elején). - Az V. István trónraléptekor Ottokárhoz szökött Németujvári Henrik visszatér, IV. Béla unokáját,
Béla macsói herczeget, a Nyúlak szigetén összevagdalja. - Ottokár az ország
széleit dulatja. - X. Gergely pápa közbenjárása a béke érdekében sikeretlen. -
A magyarok betörnek Morvába és Stiriába (1273 febr.). - Ottokár Győrt el-
foglalja, Nyitrát földúlja. - Győr visszafoglalása a gyermek király szeme láttára.
Németujvári Henrik győzedelme Laa vára
alatt. - Ottokár újabb betörése, Pozsony, Nagy-Szombat, Mozsony, Óvár,
Szombathely, Sopron elfoglalása, Detrekő
vívása. - A magyar hadak győzedelmei
Sopron vármegyében. - Habsburgi Rudolf római királylyá választatása (1273
szept. 30.). - Ottokár hadait Magyarországról visszavonja. - Belzavarok és
kormány változások. - A gyermek király
és anyja párthívei meghasonlása, a kú-
nok fölkelése a király ellen, Erzsébet
anyakirályné fogsága Turócz várában. -
A pártok kibékülése (1273 végén). -
IV. László súlyos betegen fekszik a Nyúlak szigetén, Gellért orvos meggyógyítja
(1274 jun.). - A király Zólyomban va- .
dászik (1274 aug.). - Joakhim tárnokmester s Németujvári Henrik lázadása a
király öcscse Endre érdekében. - A fövenyi és bökén-somlyai ütközet, melyben
Henrik bán elesik (1274 szept. végén). -
A király hadjárata a hűtlenek ellen, Szalonak ostroma (1274 decz.). - Hadjárat
Veszprémben, Zalában (1275). - II. Károly siciliai király beavatkozása a dalmát
zavarokba. - Ottokár törekvése IV. Lászlóval szövetkezni ; ideiglenes békekötés
(1275). - Mois mester, Ugrin s társaik lázadása Fövénynél (1275 aug.). -
IV. László hadjárata a Dunántúl a hűtlenek ellen {1276 jan.-mart.). - A veszprémi székesegyházat Péter nádor földúlja. - Az egyezkedés Ottokár és IV.
László közt meghiusúl. - Habsburgi
Rudolf egyessége IV. Lászlóval, leányának eljegyeztetése a király öcscsével
Endrével (1276). - A szászok a gyulafehérvári egyházat fölégetik (1277 febr.). -
Trau viszálya Spalatóval és Sebenigóval. - Habsburgi Rudolf és IV. László
egyessége (1277 jul.). - Személyes összejövetelök Haimburgban (1277 nov.). -
IV. László Németujvári Henrik hűtlen
fiai ellen táborozik ; ezeket kegyelmébe
fogadja (1277 decz.). - Miklós választott
esztergomi érsek választását a pápa megsemmisíti (1278). - Endre tótországi berezeg halála után a tótországi herczegséget rövid ideig Velenczei Endre bírja
(1278 máj.). - Az ország belzavarai. -
A horvátok lázadása, Joakhim bán halála (1278). - Rudolf IV. László segélyével Ottokárt a Morva mezején legyőzi
és elejti (1278 aug. 26.). 3. lap.
Második könyv.
Az ország belzavarai (1278). - III. Miklós pápa Filep fermoi püspököt teljes hatalmú követévé nevezi ki Magyarországra
(1278 szept. 22.). - A legátus intézkedései a kunok megtérítése s az eretnekek
kiirtása ügyében. - A király esküje. -
A tétényi országgyűlés (1279 julius). -
A kúnok viszonyait szabályozó kiváltságlevél (1279 aug. 10.). - A budai zsinat végzései (1279 szept. 14.). - László
a zsinatot szétkergeti, nejét oda hagyva
a kánokhoz csatlakozik, a legátus átok
alá veti. - III. Miklós pápa dorgáló levele Lászlóhoz (1279 decz. 9.). - Miklós
választott esztergomi érsek és Gergely
esztergomi prépost a királyt a kunok
közzé követik ; Miklós holttestét a legátus megkövezteti (1280). - A legátust
a király elfogatja, az urak viszont a királyt vetik fogságba; a pápa Lászlót, ha
jobbulást fogad, az átok alól fölmenti. -
A király a legatusnak engedelmességet
fogad (1280 aug.). - A kunok lázadás
s leveretése a Hód mezején (1280 aug.). -
A Németujvári testvérek kicsapongásai ;
Finta nádor lázadása; László felföldi
hadjárata Finta ellen (1281). - Filep
legátus távozása (1281 okt.). - IV. Már, tón pápa viszonya Lászlóhoz (1282). -
Az ország czélba vett reformja (1283). -
A király hadjárata a Németujváriak ellen,
Borostyánkő sikeretlen ostroma (1284
jan. febr.). - László adományai az egyházak részére, anyjához intézett intő levele (1284). - A dalmát városok belháborúja, az ország belzavarai (1284).---
A tatárok betörése, rablása s kiveretése
(1285)- László a föllázadt szepesieket
Szepes vára alatt legyőzi ; a kúnok és
tatárok a szepesi káptalant kirabolják
(1285). - A Magyarországra menekült
Leskó krakkai és sandomiri herczeg magyar és kun hadak segélyévél trónját
visszafoglalja (1285 aug.). 71. lap.
Harmadik könyv.
A rákosmezei 1286-diki országgyűlés.
Németujvári Iván . győzedelme Albert
osztrák herczeg hadai fölött Borostyánkő
alatt 1286-ban. - Egyezség Iván és Albert herczeg közt. - László király Szent-Videt, Iván várát, megvívatja. - A Németujváriak lázadása, Pozsony elfoglalása s visszavétele 1287 januárban. -
A tatárok dúlása Krakkó és Szandecz
vidékén ; Sóvári György győzedelme 1287
elején. - Izabella királyné fogsága a
Nyulak szigetén. - IV. Honorius pápa
s a bíbornokok intézkedése a fogoly királyné érdekében. - A budai országgyűlés-1287 decz. s a királyné kiszabadulása. - A király nénje Erzsébet apácza fejedelemasszony férjhez menetele Rosenberg Zavis cseh lovaghoz 1287. -
László megjobbulása s adományai az
egyház részére. - IV. Miklós pápa föllépése-László király ellen 1288. aug. -
Keresztes hadjárat. - Velenczei Endre
mint trónkövetelő föllépése, bukása s
bécsi fogsága. - A fövenyi országgyűlés
1289 julius végén. - Albert osztrák berezeg hadjárata Németujvári Iván ellen,
az ország területi épségének megcsonkítása 1289. - Ujabb lázadás a király
ellen. - László dunántúli sikeretlen hadjárata 1289 végén. - Tiszántúli táborozása 1290. - Rosenberg Zavis prágai
fogsága s László terve Venczel cseh király megbuktatására. - IV. Miklós pápa
Benvenuto püspököt nevezi ki követéül
Magyarországra, hogy László ellen ujabb
keresztes háborút -hirdessen 1290 május
20.. - László király meggyilkoltatása
Körösszeg vára alatt 1290 julius 10.,-
Mizse nádor véres bosszúja a király gyilkosain. - A szent szék vizsgálatot rendelő parancsa a király halála ügyében. -
László király anyjának Erzsébetnek, özvegyének Izabellának, s nénjének, Erzsébetnek, Zavis özvegyének sorsa. 126. lap.

Képek
Önálló képek:
Ottokár, II. és III. Venczel királyok,
Kunigunda, Guta és Erzsébet királynék képei __ ___65
Habsburgi Rudolf arczképe ___68
IV. László király oklevele, melylyel
a leleszi monostor kegyuraságát
István és Pál mestereknek adja 95
Erzsébet királyné Budán 1280. kelt
oklevele, melylyel a margitszigeti
egyház számára jobbágyokat adományoz ___ 131
Erzsébet királyné, Kun László anyja
pecsétje. ___ ___ ___ ___ 131
Körösszeg látképe. Természet után
rajzolta Kimnach László___ 178
A szövegbe nyomott képek:
margitszigeti kolostor romjaiból
(czímkép) Dörre rajza___ ___ ___ 1
V. István király okl. elősorai (1270.) 3
V. István pecsétjének előlapja __ ___ 4
V. István pecsétjének hátlapja 5
V. István király oklevele elősorai
(1265-ből) - ___ --- 6
V. István király oklevele elősorai
(1270-ből) ___ ___ 7
Detrekő vára, (Dörre rajza természet
után)_ ___ ___ ___ ___ ___ 17
Szalonak vára, (Dörre rajza természet után) ___ ___ 29
IV. László király oklevelének elősorai 1278-ból ___ ___ --- --- 33
Adorján vára, rajz Kimnach L----60. 61
Ottokár halála - 67
Sándor judex curiae pecsétje 1272. __ 70
IV. László 1274 jul. 18-iki oklevelének kezdő sorai --- --- --- 71
Filep fermói püspök ___ 78
IV. László kettős pecsétjének előlapja 96
IV. László kettős pecsétjének hátlapja 97
Szaláncz vára (gr. Forgách István
fénykép fölvétele után rajzolta
Dörre Tivadar) ___ ___ 108
Csák Máté 1283-iki végrendelete 111
A tatárok betörése ___ ___ 116
Szepes vára (természet után rajzolta
Dörre) __ ___ ___ ___ 122
IV. László egyik oklevelének kezdő
betűje (Orsz. Ltr.)__ 125
Miklós nádor 1285 jun. 16. oklevelének kezdő sorai- ___ ___ 126
Margitsziget romjai (Haske eredeti
fölvétele után) _ ___ ___ ___ ___ 136
László király.._ ___ ___ ___ 137
Nagymarton (fénykép fölvétel után) 161
Magyar-Óvár ___ ___ ___ 164
Körösszeg vártornya (Kimnach
László eredeti fölvétele) „__ 178
Kún László megöletése ___ 181
Iván bán függő pecsétje Miklós nádor 1285-iki oklevelén _ ___ ___ 186


II. kötet

Felső-Vadászi Rákóczy Zsigmond

Bevezetés
I. A Rákóczy család eredete, két ága.
Rákóczy György és családja Sáros-Patakon : neje, gyermekei. Főúri élet Patakon. A gyermekek első iskoláztatása.
A pataki iskola szervezete. Rákóczy
György gondoskodása az iskoláról. Prónay Mátyás a gyermekek első tanítója.
II. Rákóczy György fejedelemmé választatása s küzdelmei Bethlen Istvánnal a fejedelemség felett. Bevonulása Gyula-Fejérvárra, ennek leírása. Rákóczy udvartartása. Két fia György és Zsigmond. 1636-ban látogatást tesznek a táborba. Neveltetésük. A schola aulica szervezete. Keresztury Pál és Ratichius Farkas tanmódszere. Párhuzam a kettő
közt. Zsigmond első levele atyjához. Az udvari iskola szervezete. A gyermekek
confirmatiója s a Csecsemő keresztyén. A schola triumphans eléadása a fejedelmi
udvarban. György kilépése az iskolából. 13-29. I.
III. Zsigmond folytatja a tanulást. Herczeg Zsigmond halála. A szombatosok
üldöztetése s az unitáriusokkal folytatott hitviták. Bisterfeld munkája: Az egy
Istenről, melyet a Rákóczy fiuknak ajánlott. Zsigmondnak mint ifjúnak jellemzése. Távozása az iskolából : az ünnepélyes vizsga. Előadás az udvarnál. A Pallas Dacica. Rákóczy György utasítása Zsigmondnak. 29-40. I.
IV. Zsigmond kilépése az életbe. Az akkori vallásviták jellemzése. Medgyesy
és Vásárhelyi Dániel összetűzése Monostoron, s a fejedelemasszony beelegyedése a vitába. Zsigmond utazása Magyarországon. A «Kitett Czégér». Zsigmond az udvarnál. A ((Felserdült Keresztyén". Lorántfy Zsuzsánna beelegyedése a polémiába. A viták Rajkyval. «Talio» és «Nova Transsylvanica». Rákóczy György házassága. A menyegző. Zsigmond herczeg mint főrend az országgyűlésen. Őrzi Fejérvárt. Lakoma Zsigmondnál. Zsigmond beiktatása a székely ispánságba. 40-56. I.
V. A harmincz éves háború. Alkudozások György fejedelemmel hogy szövetségre lépjenek vele a svédek és francziák. Nolde Fej érvárt. Rákóczy fellépése. Zsigmond egyik hadtest parancsnoka. Elindulás Fejérvárról. Az első szerencsés előnyomulások. Kassa meghódolása. A végek és bányavárosok megtámadása. Visszavonulás. A palánki csatavesztés. Zsigmond visszahívása a csatatérről. Ujabb támadás. Zsigmond Erdélybe küldetik hadakért. A hadak eloszlása téli szállásra (1644). 56 -67. I.
VI. Az 1645-iki táborozás. Croissy XIV. Lajos követe Munkácson. Szövetség a francziákkal. Zsigmond Erdélybe megy hadakért. A fejedelem előnyomulása Morvába. Duglas Nagy-Tapolcsánban. Nagy-Szombat elfoglalása. Zsigmond egyesülése Wittemberggel. Nagy hadi tanács. Zsigmond főhadi szállása Aisgrubon. Az ostromműveletek megtekintése. Rákóczy György a svéd táborba érkezik. Találkozása Tontensonnal. Titkos alkudozások. A lampersdorfi tárgyalások. Zsigmond votuma a békéről. Viszszatérés Erdélybe. Fogaras s az ottani tárgyalások. A linzi béke. Radzivil Munkácson.
VII. Rákóczy Zsigmond a magyarországi részek kormányzójává neveztetik ki. Szemle a kassai administratio felett A fejedelem kijövése Magyarországra.
Kassa és a hét vármegye resignálása. Rákóczy György Erdélybe menetele. Zsigmond kormányzósága a hét vármegyében. Teendői, hatásköre. Érintkezések
Lengyelországgal s a kozákokkal. Chmelniczky. Rákóczy törekvése, hogy a lengyel koronát fiának megszerezze. Dalmady Svédországban. A vallás kérdése.
Radzivil. Lupul leánya kezét felajánlja
Zsigmond herczegnek. Tárgyalások. Rákóczy betegeskedése. Vadászat Görgényben. Halála. Végrendelete. Intézkedése eltemettetése ügyében. Dániel János bécsi követsége. Rákóczy temetése.
VIII. Rákóczy Zsigmond diplomacziai működése a kozák királyság elnyerése érdekében. A királyválasztás Lengyelországban. Rákóczy Zs. követei. Kozák követek Fejérvárt. Egy kozák követ elmátkásodása. Wielopolski Erdélyben.
Lupul szerepe e mozgalmakkal szemben. Zsigmond és anyja követeket küldenek Németországba leánynézésre. Dániel János. Zsigmond utasítása. A leánynézés eredménye. Családi viszályok a portai követelések miatt. Kemény János votuma a házasságkérdés ügyében. Mednyánszky követsége Németországba. Utazása. Ujabb- családi viszály : Bisterfeld magatartása. Kozákország. Követküldések Erdélybe, s Erdélyből. Nicolai. Tetera Pál Szamosújvárt. Tárgyalások Lengyelországgal : Klobusiczky követsége.
Zsigmond Makoviczán. A kozák követek elbucsuzása. Ujabb tárgyalások Lupullal Zsigmond házassága ügyében. A házassági tervezet felbomlása. Chmelniczky fia Timusz házassága Irénnel. 97-1/6. I.
IX. Zsigmond herczeg Patakon. Találkozása a nádorral Eperjesen. A családi viszály ismételt kitörése. Lemondása a székely generalisságról. Viszonya Bisterfelddel, levelezése, benső barátsága. A pataki udvar. Egyházi viszály : presbyterianusok, episcopalisok. Tolnai
János. Medgyesy Pál. A szathmári zsinaton függőben hagyott canonok. Zsigmond magatartása. Irodalmi viták. Medgyesy munkája, melyet Zsigmond nyomatott ki. Erős tusák és küzdelmek. A presbyterianismus terjedése. Zsigmond magatartása. A pataki iskola
újjászervezése. Comenius meghívása Patakra. A schola pansophica. Comen emlékiratai. Comen Patakra érkezése. Az «Agenda Patakina». Comen tanítása. Az iskola felállítása, berendezése, megnyitása. Comen a presbyteriek ellen. Medgyesy levele. Az Eruditio
scholastica három kötete. 118-142. I.
X. Zsigmond újabb törekvései, hogy egy német herczegasszonyt nöűl nyerhessen. Bisterfeld levelezése. Fogadtatása a pfalzi örgrófnál. Német herczegasszonyok. Horváth csacskasága. Bisterfeld levele. Kemény votuma. Mednyánszky követsége. Fogadtatása Crossenben. Fridrik volt cseh király leánya Pfalzi Henriette. Lorántfy Zsuzsánna
ajánlatai. Kniphausen Fejérvárt. Mednyánszky tárgyalásai. Oct. 16-án (1650)
megígérik a leányt. Házassági szerződés. Mednyánszky haza érkezése s újabb
követsége Bécsbe. A felső-magyarországiak Zsigmondot le akarják a házasságról verni. Előkészületek a menyegzőre. Jelképes házasság Krossenben. A menyasszony behozása Magyarországba. A lakadalom. György fejedelem, Kemény és Bisterfeld elmaradása. Az özvegy fejedelemasszony. Az ifjú pár boldogsága. Tervek Erdély meglátogatására. Henriette halála. Temetési előkészületek. Bisterfeld és Kemény vigasztaló levelei. Zsigmond igyekezete, hogy bánatát feledje. Henriette temetése Sáros-Patakon. Zsigmond utazása Erdélybe. Fogadtatása Rhédey Ferencznél. Beérkezése. Igyekezete, hogy Wesselényi Ferencz törekvéseit meghiúsíthassa. Megbetegedése. Halála. Eltemettetése. Medgyesy «Hármas jajja» Zsigmond fejérvári monumentuma.
Befejezés. 168-77
Hasonmások szövege. 175-175

KÉPEK
ÖNÁLLÓ képek:
Sáros-Patak, a vár és kastély, színnyomat. Dörre Tivadartól _ ___ 8
Rákóczy Zsigmond levele atyjához 1632. márcz. 15. ___ ___ ___ '24
A gyulafej érv ári templom , színnyomat. Dörre Tivadartól ___ ___ 60
Brünn ostroma a svédek által 1645-ben, egykorú metszet után ___ ___ 74
Fogaras vára látképe, színnyomat.
Dörre Tivadartól ___ ___ 80
Krisztina, svéd királyné, Bourdon Sebestyén festménye után ___ ___ 90
Rákóczy Zsigmond levele Klobusickihoz 1651. évi szeptember hó 25-én___ ___ -161


Uzoni Béldi Pál

I. A gyermek- és ifju-kor. Az erdélyi viszonyok általános jellemzése. Béldi Pál
szülei. Béldi Kelemen és Bánfy Zsuzsánna. Adatok Kékedi Zsigmond életéhez. Hogyan jut Béldi Pál Bethlenvára
birtokához. Béldi házassága stb. 1600-1648-ig. 1-17. lap.
II. Az első kirepülés alant végződik.
A bejáró hivatal ismertetése. Béldi emelkedése, Gyermekei. Táborba szállás Lengyelországba, mely csúfos fegyverletétellel végződik. 1649-1657-ig. 17-27. lap.
III. A tatár rabságban töltött négy
esztendő. Az erdélyi fejdelmi választások.
Barcsai halála. Kemény János pusztulása. Ali pasa Maros-Vásárhely mellett.
Apafi Mihály. Béldi szabadulása Krimből. 1658-1661. 27-41. lap.
IV. A vagyonszerzés korszaka. A német
katonák az erdélyi várakban és városokban, Béldi védi Bethlenvára birtokát,
úgy a német parancsnokok, mint a hazai
fejedelmek előtt. Ébeni István halála.
Szalánczy János halála. 1662-1668.
41-58- lap.
V. Egy pár szó Vitéz Zsuzsánnáról. 59-63. lap
VI. Hétköznapok. Béldi Pál Ripoczi
Pál nevű emberét érdekes utasítással
I. Rákóczi Ferenczhez küldi Sárospatakra.
Béldi fellép, mint békéltető. Teleki Mihály
és Bánffy Dénes közt. Fiához szigorú levelet intéz. Béldi Zsuzsa lakodalma Wes-
selényi Pállal. 1668-1671. 63-77. lap.
VII. Vázlatok Bánfy Dénes tragoediájából. Az Apafy kor áldozatai. A törvényeket tapodó liga. Bánfy féktelenkedései. A koppandi keresztelő. A fejdelem
csatlakozása a ligához. Bethlen Miklós
levele. Bánfy elfogatása, erőszakos halála
1671-1674. 77-103. lap.
VIII. Az erdélyi társasélet Bélái kovában. Erdélyország boldog kora. Ipar
(arany, aczél, stb. stb.). Mezei és állattenyésztési gazdaság. Lakodalmi szokások. Iskolázás. Vadászat. Kutyászat.
A nemesség zsarnoksága. Vallásosság,
protestáns prasdicatorok. Erdély par excellence magyarsága. 1621-1679. 103-119. lap.
IX. Bélái Pál rövid fénykora. Béldi
nagy embernek tartotta magát Bánffy
elnyomása következtében. Béldi, mint
háromszéki nemzetgazda, nagyon hatalmaskodik. A tudós politikusok. Haller
János, Bethlen János, Kapi György,
Csáky László stb. rövid jellemzése. 1675-1676. 120-134. lap.
X. A fogarasi vár és a fogság. Bethlen
Miklós elbeszélése. Béldi zsoltárokat énekel. Mindkettőt vasba verik 1676 juliusban; szeptemberben leveszik róluk a vasat. Béldi családja folyamodványai. Vitéz
Zsuzsánna panaszai. Tanuvallatások,
melyek a kivánt czélra semmit sem bizonyítanak. Naláczi, Székely László emelkedésének kezdete. Ezek levelei. Keresd
vára. A kiszabadulás. 1676-1677. 135-157. lap.
XI. Forradalmi mozgalmak catastropha
nélkül. Béldi fogságából szenvedélyes haraggal távozik. Mérges levelezéseket folytat, de semmit sem csinál... Keresztesi levele. A háromszéki maxai gyűlések
és körlevelek, a szövetség-levél. Teleki
levelei. Mikes, nagy cselszövő. Béldi elmenekül. 1677-1678. 157-184. lap.
XII. A török barátság. Béldi Konstan-
tinápolyba megy, jól fogadják. Bethlen
Farkas is megérkezik, mint Apafi követe,
még jobban fogadják, mert több pénzt
hoz. Béldi perli Apafit a diván előtt;
perét elveszti, a Jedikulába kerül s ott
meg is hal. 1678-1679. 184-191. lap.
XIII. Végeredmények. Béldi társai is a
Jedikulába kerülnek, Csáky még két évig
marad ott. Vitéz Zsuzsánnát fiaival együtt
Szamos-Újvárba zárják. Bodola várát és
Uzont a földdel egyenlővé rombolják.
Béldi vagyonát szétragadozzák. Visszapillantás. 191-202. lap.
Hasonmások szövege. 203-204. lap.

Képek.
Önálló képek:
Béldi Pál arczképe, színnyomat 1
II. Rákóczi György arczképe 5
A tatár khán ___ ___ ___28
Barcsay Ákos arczképe ___ ___35
Ali pasa arczképe ___36
Kemény János arczképe ___ .39
Kucsuk pasa arczképe___ ___41
Apafy Mihály arczképe __ ___55
Béldi Pál levele nejéhez, Vitéz Zsuzsánnához ___ ___ ___ 62
Vitéz Zs. levele férjéhez, Béldi Pálhoz___ ___ ___ ___ ___ ____ ___ 63
Szamosujvár. Martinuzzi-ház___ ___ 84
Haller János és neje Kornis Kata 128
Fogarasvár belseje ___ __. ___ 147
Konstantinápoly látképe ___ 187
A Jedikula Konstantinápolyban ___ 190
A szövegbe nyomott képek:
Brassó és a Jedikula Konstantinápolyban ___ ___ ___ ___ ___ ___1
A Béldi- és Vitéz-családok czimerei 3
Bethlen és a Bethleni Bethlenek czimere _ ___ ___ ___ ___ ___11
Gyulai Ferencz aláirása_ ___ ___16
Bodola. A Béldiek udvarháza __ ___22
Mikes Kelemen aláirása ___34
Barcsai Ákos aláirása ___ ___ ___35
Lázár György aláirása __ ___ ___36
Maros-Vásárhely _ ___ ___ ___ -38
Apafi Mihály aláirása ___ ___39
Kucsuk Memhet basa aláirása _ ___42
Kemény Simon aláirása_ ___43
Segesvár ___ ___ ___ ___ ___ ___43
Ébeni István aláirása ___ ___51
Bánfy Dénes aláirása, ___ ___ ___54
Haller Gábor aláirása 54
Kolosvár ___ ___ -_55
Rhédey Ferencz aláirása ___ ___55
Maros-Vásárhely. ___ -_57
Bethlen Miklós aláirása. ___59
Petki István aláirása. ---- --64
Rhédey Ferencz aláírása ___ - 64
Kapi György aláírása ___ - 64
Bethlen Farkas aláírása. -_ 75
Wesselényi Pál aláírása ___ ___ 75
Szamosujvári kapu s Martinuzzi-kápolna. ___ - - --- 78
Barcsai Mihály aláírása ___ ___ 79
Haller János aláírása ___ ___ - 79
Teleki Mihály aláírása __ ___ 79
Bornemisza Anna aláírása . __ 82
Bethlen János aláirása..__ ___ ___ 92
Főúri viselet a XVI. század második
felében _ ___ ___ ___ ___ 116
A «Hármas História» czímlapja 127
Keresd ___ ___ ___ __ ___ 140
Fogaras és a Bethlen ajtó ___ . 146
Kővár ___ ___ ___ ___ ___ ___ 154
Béldi Pál csatába készülése ___ ___ 170
Nagy-Szeben___ ___ ___ ___ ___176
Bodola, Béldi Pál kastélyának helye 192
Rákóczy ház Szamosújvárt __ 193
Csáky aláírása ___ ___ ___ ___ _ 200
Béldi Pál láncza fogarasi fogságában 202


Bedegi Nyáry Krisztina

Bevezetés
A Nyáry-család fényének megalapítója Nyáry Pál, Nyáry Lőrincz. Nyáry Pál
a Krisztina atyja, Nyáry Krisztina születése. Anyja Várday Kata. Ősei. Várday
Pál. A matriarchák. Czobor Erzsébet és férje Thurzó nádor. Thurzó Imre neveltetése. Összekelése Nyáry Krisztinával.
Alvinczy Péter. Fényes lakodalom Anser nuptialis. Apponyi János. Nyáry Krisztina crypto-catholicismusa. Thurzó Imre a közpályán. Az 1618-iki országgyűlés. Protestáns mozgalmak. Nyáry Krisztina és a hitviták. 5-26. lap.
Thurzó Imre a politikai pályán. Szövetkezés Bethlen Gáborral. Felső - Magyarországi támadás. Bethlen és Thurzó. Nyáry Krisztina önfeláldozása e mozgalmak közt. Levelei. Thurzó Imre hadvezéri szereplése. Bethlen diadalmas hadjáratai. Beszterczei országgyűlés. Thurzó nejét és anyját Lietavába viszi. Thurzó Imre haza jön nejéhez. Leánya Erzsébet
születése. A keresztelő. Bethlen Gábor mint keresztapa. Thurzó meghasonlása
Bethlennel. Bouquoi. Nagy-Szombat bevétele. Örzsike betegeskedése. Thurzó
Imre halála. Nyáry Krisztina elválása anyósától. 27-54 lap.
Esterházy Miklós. Az Esterházy család. A Trophaeum Esterházyanum. A Salamon ősnemzetség s elágazása. Illés és Péter: az Illésházyak és Esterházyak.
A család hanyatlása. A főnemesség alászállása s újabb emelkedései, s ennek
befolyása. Új oligarchák támadása. Az Illésházyak és Esterházyak emelkedése
a XVI. században. Esterházy Ferencz. Kubinyi László. A séllyei gymnasium.
Esterházy Tamás. Hunnius magyar kiadása. Illésházy István és Esterházy Miklós. Házassága Dersffy Orsolyával. Hajnal Mátyás 55-72. lap.
Esterházy Miklós házassága Nyáry Krisztinával, az akadályok elhárítása. Czobor Erzsébet magatartása. A menyegző A mézes heteket politikai küldetések szakasztják félbe. Viszályok a hozomány kiadása miatt. Thurzó gyermekek kiadása anyjuknak, törvény alapján. Kis-Marton a XVII. században. Hajnal Mátyás, Nyáry Krisztina áttérése a cath. vallásra. Hajnal
imakönyve. A középkori imakönyvek keletkezése. Magyar imakönyvek keletkezése. Pázmány Péter. Hajnal Mátyás imakönyve. Kopcsányi Pap Márton imakönyve. Tassi Gáspár lelki kalendáriuma. Káldy György. A jezsuiták. Dobronoki György. Forró György. Keresztes István. Kolosvári István. Budai és Szél Simon. Nádasi. A jobbágyok térítése a Thurzóféle uradalmakban. Hitvita Hodikkal a bittsei várban. Gróf Nádasdy Ferencz megtérése. A csepregi zsinat 73-115. lap.
Nyáry Krisztina gondja gyermekei hitoktatására. Az udvari nevelés. A vizsgák és vitatkozások. Az 1634-iki kettős ünnep: keresztelő és vizsga. Lassius vitája István gróffal. Soproni füzetek. A nádorné udvara és vendégei. Esterházy fiának házassága mostoha leányával. Lakodalom. Nyáry Krisztina halála. Temetése. Gyermekei. iió-125. lap.
Végszó 126. lap.
Hasonmások szövege 127-129. lap.

Képek
Nyáry Krisztina arczképe. Bittse vára, Dörre eredeti felvétele után 16
Thurzó Imre levele anyjához 1619 szept. 9. 22
Nyáry Krisztina levele férjéhezThurzó Imréhez 1620. 24
Bethlen Gábor arczképe 33
Trencsén vára, Dörre eredeti felvétele után 40
Czobor Erzsébet levele fiához,Thurzó Imréhez, Zólyomvára 1620. jun. 18 50
Esterházy Miklós nádor arczképe 72
A jezsuita-templom Nagy-Szombatban. Dörre eredeti felvétele. 123

III. kötet

Mária Magyarország királynéja

I. Nagy Lajos király birodalma ugyanakkor érte el legnagyobb terjedelmét, midőn második leánya született. A születés évét a körülmények és adatok összevetése alapján 1370-re tehetjük. A kisdednek sorsát mintegy előre elhatározta a IV. Károly német császárral még 1333-ban kötött családi szerződés. A leánykát Budán a Nagyboldogasszony templomában keresztelték meg s nem a király első szerelméről, hanem az ország védő asszonyáról nevezték Máriának. A király s egyes főpapok a Mária-cultus emelése által ünnepelték meg
ez örvendetes eseményt; azonban nem szűntek meg fiu után epekedni, ki majdan Nagy Lajos trónjára üljön. Keményeiket és Erzsébet királyné női babonáját nem igazolta a sors; a harmadik gyermek is leány lett. Katalint, Máriát és Hedviget szüleik gondos nevelésben részesítették. Deméndi László orvos és a történetíró Kükülley János volt első tanítójuk. Lajos udvarának komolysága és fénye egyaránt nagy hatást gyakorolt Mária értelmének
és kedélyének fejlődésére. E nevelés alapja az Isten félelme s a szülők tisztelete volt. (1-16. lap.)
II. A Lajossal háborúskodó IV. Károly 1353- családi szerződés megvalósítására törekedett. Przmisl tescheni herczeg e czélból már 1371-ben értekezett László nádorral; s Lajos király 1372. febr. 20-án kijelentette, hogy hajlandó egyik leányát nőül adni Zsigmond herczeghez. János alexandriai patriarcha, a császár megbízottja, Budára utazott s Lajost késznek találta az eljegyzés végrehajtására, de nem arra, hogy az általa pártolt bajor berezegek ügyét elejtse, belső sorban Máriát ígérte oda a király és a királyné, kit a
patriareha Visegrádon keresett föl. Lajos Trencsénben találkozott a császárral, fegyverszünetet, majd békét kötött vele s késznek nyilatkozott eltűrni az egyházi átkot,
ha e házasságot akadályozná. Károlynak nagyon érdekében állott e családi összeköttetés. Alak szerint azonban nem ment végbe az eljegyzés Zsigmond és Mária közt; Lajos ugyanis arra törekedett, hogy Károlyt egyik leánya, esetleg Mária s annak leendő férje örökölje. Vőjül V. Károly franczia király ifjabb hát, Orleansi Lajost szemelte ki s az 1374-ben Párizsba küldött magyar követség ezt el is jegyezte Katalinnal, a pápát pedig azon igéretre bírta, hogy Johanna halála után az új párra szállítja át Nápoly koronáját. Franczia követség viszonozta Budán a látogatást s megújította az eljegyzést. Hedviget Vilmos osztrák berezegnek szánta a király, ki Mária és Zsigmond mátkaságát is sürgette. Katalin azonban 1375 elején majdnem a franczia követség szemeláttára húnyt el, mi Lajost habozóvá tette, ne inkább Orleansi Lajosnak adja-e Máriát? A Nápolyra féltékeny pápa iránt való tekintetből is a német szövetségnek nyújtott előnyt s ez összeköttetést most a háza gyarapodásán működő Károly is élénkebben óhajtotta. Utódjával, Venczellel s az özvegy császárnéval személyesen találkozott a király s 1379-ben Nagy-Szombatban ment végbe az eljegyzés. Lajos a lengyel urakkal és Kis Károlylyal is elösmertetvén leánya örökösödését, Zsigmondot a budai udvarba vitette s 1382-ben Zólyomban iránta és Mária iránt hódolatra bírván a
lengyel urak egy részét, a királyi várak birtokbavételére és a lazadó Ziemovit megfenyítésére sereggel küldte öt Lengyelországba. Maga a királyné azonban mindenképen akadályozta a házasságot. (16-30. lap.)
MÁSODIK FEJEZET.
MÁRIA TERÉZIA S ELJEGYZÉSE
(1382-1385)
I. Nagy Lajos elhúnyta után 1382 szept. 17-én a megjelent urak Máriának hódoltak, de nem örökösödés iránt 1307-ben és 1378-ban tett Ígéretek, hanem szabad választás alapján. «Ugy emelték öt trónra, mintha fiú volna.» A trónöröklésröl nálunk e korban még nem volt törvény s Mária megválasztatása szabad akaratból történt; 1723-ban azonban reá mint előzetes példára hivatkoztak. Királynak azért nevezték, hogy így is jelezzék fölségi jogait; Mária maga csak a «királyné» czímet használta. A választás oly drámai mozzanat lehetett, mint 1741-ben a Mária Teréziának való segélyajánlás. Gyámúl anyját, Erzsébetet rendelték mellé, de Zsigmond ügyében nem intézkedtek. A koronázás a választás napján ment végbe. A külfejedelmeket követségek értesítették Mária trónraléptéről, mit Velencze, Kis Károly és Zára szerencsekívánatok közt vett tudomásul. Horvát- és Dalmátország kormánybiztosává Bessenyeit nevezték ki a királynék. Ott, valamint Bosniában és Lengyelországban mindjárt kezdetben mutatkozott az elszakadás vágya; az utóbbi helyen öt vár jutott a litván Lubart kezére. A radomi gyűlésen a lengyel rendek kijelentették, hogy Nagy Lajosnak csak azon leányát fogadják el, ki állandóan köztük fog lakni; és Visliczán örömmel hallották, hogy Zsigmondot Erzsébet nem akarja királyukká tenni. 1383. márcz. 28-án az anyakirályné fölmentette őket a Máriának és Zsigmondnak tett hűségeskü alól, de
Hedvig és Vilmos elösmertetését követelte. Ezzel ki volt mondva Magyar- és Lengyelország teljes különválása. Mivel azonban a lengyelek így is súlyos föltételeket szabtak, Ziemovit masszóvi berezeg pedig Hedvig nöűl vételét tervezte, Erzsébet újra kegyeibe fogadta Zsigmondot, sereggel küldte rajok s fenn akarta tartani a két ország személyes egységét. (31-43. lap.)
II. Mária helyett, ki «örökös» királynőnek nevezte magát, anyja, Erzsébet uralkodott; ez pedig mindenben Garay Miklós nádor tanácsaival élt. Politikájában a nádort hazafias indokok vezérelték s ö mindenben Nagy Lajos terveit akarta megvalósítani; hanem az anyakirályné önfejűsége s az országtanács és a főurak akadékoskodásai következtében ezt alig tehette. Garay mellett más nagy urak is befolytak a közügyekre. A három Horváthy-testvérés Palisnay egyenesen a nöuralom megszüntetésére törekedett , de nem csupán
önzésből, uralomvágyból, vagy sértett hiúságból. Alkalmatlan időben, épen a lengyel követelőzések idejében állottak elő kívánataikkal. Az elsietett koronázásért igy utólag kellett bűnhődnie az országnak. Erzsébet most újabban is hűségre eskettette a dalmát városokat; a lázadás mindazonáltal egyre terjedt s az új bán, Apor Laczkfy István, még maga is szította azt. Velencze eleinte hajlandó volt ugyan a királynéval való szövetkezésre, utóbb azonban várakozó helyzetet foglalt s beérte általános biztatásokkal. A királynék megesküdtek a turini békére, Garay pedig kelleténél jobban bízott a velenczeiekben. A tanácsára Horvát- és Dalmátországban körútat tevő királynékat a nép mindenütt hódolattal fogadta, miért is Erzsébet királyné ridegen bánt a tőle Hedvig beküldését kérő lengyelekkel s ezek fejének, Szandigovnak, menekülése után a vele jött ifjakat letartóztatta. A radomi országgyűlés most fenyegetöleg lépett föl, mire Erzsébet a kormányzóvá kinevezett Zsigmond beküldésével felelt. A komoly ellenállás hírére azonban végre is átengedte Hedviget, kit a lengyelek 1385 okt. 15-én megkoronáztak s nemsokára nöűl adtak a litván
Jagelló Ulászlónak, mi által jelentékenyen növekedett országuk hatalma. Mária nem tudta egyéniségét úgy megtagadni, mint Hedvig. Nem szerette könnyelmű jegyesét, ki nagy oka volt Lengyelország elszakadásának ; s e hidegséget észrevéve, Zsigmond 1385-ben önként vonult bátyjához, Venczel cseh királyhoz. Ezzel egyidejűleg indúltak meg a párizsi udvarral való tárgyalások. Az Anjouk magyar és franczia ágának egyesülésével kell vala megszerezni
Nápolyt; s 1385 elején magyar követség ment Párizsba, hogy Orleansi Lajost vőlegényül nyerje meg Mária részére. Jelképileg csakugyan megkötötték a házasságot s a sok szép tulajdonnal, de sok árnyoldallal is bíró Orleansi Lajos már megindult Magyarországba, midőn a Velencze akadékoskodása folytán hosszasb várakozásra kényszerítve, Troyesban hírül vette, hogy Mária időközben Zsigmondhoz kényszerült nőül menni. (43-60. lap.)
HARMADIK FEJEZET
MÁRIA HÁZASSÁGA; KIS KÁROLY KIRÁLYSÁGA
(1385-1386)
I. Máriának állítólag négy jegyese is volt, a sors azonban Zsigmondnak kedvezett. Délen ugyanis mindegyre növekedett III. Károly nápolyi király pártja s az elégületlenség országszerte terjedt. Erzsébet a kedélyek megnyugtatására 1384-ben országgyűlést tartott s ezen Mária az aranybullát megerősítette ugyan, a nemesség fölkelését azonban mellőzve, a Nápoly felöl fenyegető veszély ellen inkább Velencze, Bosnia és Ausztria jóindulatában bizakodott. Ebben, főkép pedig a csak kereskedelmi érdekeket hajhászó Velenczében nagyon csalatkozott. Károly pártja egyre gyarapodott. E párt megbízásából Horváthy Pál zágrábi püspök, álürügyek alatt, Nápolyba ment s alak szerint meghítta Károlyt a magyar trónra. A király sokáig vonakodott, neje, Margit is mindenképen tartóztatta s Velencze maga sem volt tájékozva a király terveiről. Ő azonban elfogadta a meghívást; Zengbe, majd Zágrábba ment s onnan rendszeresen izgatott Mária ellen. Ezt e közben jegyese, Zsigmond is fegyveresen akarta kényszeríteni a házasság megkötésére. A fenyegető politikai viszonyok közt Erzsébet sem , ellenezte ezt többé s a házasság, melynek
előzményeiről a francziák kalandos híreket terjesztettek, az udvari pártok kiengesztelödése mellett 1385 mindszentek napján végre csakugyan megtörtént. A képviseleti rendszer egy nemének alapján összegyűlt országgyűlés hódolt az ifjú párnak, Mária pedig újabban biztosította az ország kiváltságait. Végzetes hiba volt, hogy a kormány nem követelte Zsigmond megkoronáztatását. Miközben Zsigmond rokonainál keresett segítséget Kis Károly ellen, ez deczember elején Budára indúlt és színes ürügyek által megnyugtatva a királynékat, ünnepélyesen vonúlt a fővárosba, hová országgyűlést hirdetett. Ez kormányzóvá választotta őt s az utczai népség elégedetlenségén fölbátorodva, küldöttség által lemondásra szólította föl Máriát. A királyné csupán egyéni szabadságának biztosítását
kérve, egy közte és anyja közt lefolyt érzékeny szóváltás után csakugyan lemondott, ha nem is önként, mint híresztelték. (61-78. lap.)
II. A rendek most, 1385 decz, 31-dikén, Károlyt választották királynak s őt a megjelenésre kényszerített királynék jelenlétében Székesfehérvárott január 1-jén meg is koronázták. A királynék gyásza és szenvedett méltatlanságuk már ekkor rosz hatást keltett, a nép pedig egyes jelenségekből jósolta Károly uralmának rosz végét. Olaszország nagy lelkesedéssel fogadta a koronáztatásról szóló hírt, míg itthon Károly mindent elkövetett a maga uralmának biztosítására. Különben egy fedél alatt lakott a királynékkal, kiket állítólag száműzni szándékozott. Erzsébet, hogy ezt megelőzze, Garay búcsúzásának és Zsigmond
egy fontos levelének ürügye alatt magához kérette s Forgách által, adott jelre, főbe sujttatta öt, mire hívei az örséget lefegyverezték. Ez esetet a nép másképen beszélte, mint a történelem. Károly súlyosan megsebesülve is képes volt szobájába viszszavánszorogni, ellenben várnagya, Alberico s főembere Horváthy János, csak erőszakosan törhetett magának útat a népen keresztül, mely most az olaszokat rabolta s ép úgy éltette Máriát, mint pár hét előtt Kis Károlyt. (79-86. lap.)
NEGYEDIK FEJEZET
MÁRIA HORVÁTORSZÁGI ÚTJA S FOGSÁGA ÉS ZSIGMOND MEGKORONÁZÁSA
(1386-1387)
I. Máriának nem volt köz vetetlen része a véres tettben; hanem azért mégis megjutalmazta annak elkövetőjét, Forgách Balázst. Károlyt, kinek érdekében Flórencz igen melegen, de elkésve szólalt fel, febr. 8-án Visegrádra vitték s 24-én, midőn sebei gyógyulni látszottak, kivégezték. Az átok alatt levő királyt csak négy év múlva temethették el egyházi szertartások szerint. Pártja még sokáig bizonytalanságban élt s fia, László, csak 1387 ápril 18-án kezdette magát magyar királynak nevezni. A zavart növelte, hogy Mária nem akart együtt élni Zsigmonddal, kinek érdekében most Venczel cseh király hadsereg élén nyomult az országba s 1386 május 12-én Győrött szinleg ki is békítette a feleket; Zsigmond azonban nem ment Budára, hanem Csehországba tért vissza. Erzsébet, Zsigmond boszújától tartva, vejével, Jagelló Ulászlóval lépett szorosabb szövetségre. A királynék, hogy az e közben egyre háborgó délvidéket lecsöndesítsék, most ismét Horvátországba indúltak, melynek bánjává Szentgyörgyi helyett Losonczy Lászlót nevezték ki. A horvátok fenyegető magatartása miatt azonban nem mertek tovább menni Kapronczánál s Garay várában, Garában akartak menedéket keresni. Tervöket nem valósíthatták. A vár közelében ugyanis, szeptember derekán, a lázadók megtámadták kíséret őket; Forgáchot, Garayt levágták s velők is méltatlanul bántak. Azután különböző várakban, végre Novigrádban őrizték őket, hol - talán Kis Károly özvegyének akaratához képest - az anyakirálynét
1387. januárja első felében megfojtották. (87-101 lap.)
II. A neje ellen használni kívánt sereget Zsigmond most Mária kiszabadítására, de
egyúttal saját hatalmának gyarapítására akarta fölhasználni. A Mária fogságának hírére alakúit ideiglenes kormány már 1387. januárjában helyet adott neki, mint az ország főkapitányának és urának. A lázadók ellen való harcz eszméje még a gyermekek játékaiban is jelentkezett s megnyerte Zsigmondnak Garay korábbi elleneit. Velencze szintén megigérvén közreműködését, Zsigmond a lázadók ellen indult; de nem merte őket ostromolni, hogy meg ne öljék nejét, kit - néphagyomány szerint - Stibor és Bebek Antónia csellel hiában akart kiszabadítani. Losonczyra bízván a a megfigyelő sereg vezetését, ő maga Magyarországba tért vissza s a más vidékekeken is mutatkozó forrongások ellensúlyozása végett márczius végén Budán királylyá választtatta s 31-én Székesfehérvárott meg is koronáztatta magát. A csonka országgyűlés, vagy - mint saját magát nevezte - liga, igen szigorú föltételekhez kötötte a választást. Zsigmond király most nagyobb erélylyel dolgozott nejének kiszabadításán s a tengeri segítség dolgában Velenczével kezdett alkudozni. Ez, a pápa által is buzdíttatva, Barbadicot küldte Novigrád alá ; mire s mivel a lázadóknak sehol sem kedvezett a szerencse, Horváthy János azon esküre kényszerítvén Máriát, hogy szenvedett sérelmeiért nem áll boszút, június 4-én csakugyan föladta Novigrádot és szabadon bocsátotta a királynét, ki háláját elsö sorban Velencze iránt mutatta ki. Ennek hajóján ment a dalmát városok, Velencze és a pápa által lelkesen
üdvözölt királyné, ki különösen kitüntette a költö és történetiró Monacit. Zágrábba, hol a főpapok, és főurak élén eléje siető Zsigmonddal július 4-én találkozott. Férjével, kit üdesége meglepett, az egész hónapot Zágrábban és annak vidékén töltötte s tapasztalnia kellett, hogy az őt megmentő Velencze helyette immár Zsigmondot ismeri királyul. Mindamellett megkönnyebbült szívvel sietett vissza Budára, vígasztaltatva azon lelkesedés által, melylyel a nép - útközben - mindenütt fogadta. (101-120. lap.)
ÖTÖDIK FEJEZET
MÁRIA ÉS ZSIGMOND MINT TÁRSKIRÁLYOK
(1387-1390)
Zsigmond király Váradra, szent László sírjához, nejével együtt tette meg a megkoronáztatás után szokásos utat s Debreczenen át Diósgyőrbe rándúlt, melynek kies vidékén, a máig is róla nevezett várban, Mária mindenkor örömest tartózkodott. Csak október végén mentek Budára s a telet, fölváltva, ott és Visegrádon tötötték. A lázadókon nyert győzelmek hírét ellensúlyozták a Tvartkó bosnyák király terjeszkedéséről kapott tudósítások. Zsigmond ezt annak tulajdonítván, hogy sokan inkább Máriát tekintik királynak, országgyűlést tartott, melyen őt Mária kétségtelen királyul ismerje el. A rendek 1387 augusztus 28-án (s nem pünkösdkor, mint a krónikások írják) Zsigmondot, kit - hagyomány szerint - érzékeny beszédben ösmert el királyul Mária, általános kegyelem igéretére s más fontos engedményekre bírták, mintegy törvényes alakot adván a márcziusi csonka országgyűlésen való megválasztatásának. Mária ezentúl, egyelőre, alig vett részt politikai dolgokban, hanem jobbadán Váradon és Diósgyőrött időzött; míg Zsigmond annál tevékenyebben működött a küldiplomatia terén. Seregei 1388 folytán újabb győzelmeket arattak s a lázadók erejét más körülmények is lankasztották. Az 1388-ról 1389-re menő télen azonban összeesküvést szőttek a király ellen, kit - a krónikaíróknak regényesen hangzó elbeszélése szerint - csak felesége mentett meg a haláltól. A veszély ismét közelebb hozta egymáshoz a házastársak szíveit. Ugyanezen időre esik Zsigmond törvényes királyságának újabb, tüntetésszerű emlegetése. 1388 nov. 25-ike óta Mária még inkább tartózkodott a kormányügyektől, Zsigmond pedig Tvartkóval bajoskodott, ki a tengermelléken mind nagyobb foglalásokat tett. A dalmát városok jobbadán híveknek bizonyultak. Zsigmond kisebb hadjáratot intézett a délvidékiek ellen s Temesvárott találkozott nejével. Az 1300, évi oláh hadjárat idején távollevő férje helyett Mária vezette a kormányt s folyton levelezett férjével, kivel együtt jelent meg Váradon szept. 8-dikán szent László lovagszobra fölavatásának ünnepére. (121-139 lap)
HATODIK FEJEZET
MÁRIA UTOLSÓ ÉVEI ÉS HALÁLA
(1390-1395)
Durazzói László, mint Károly fia és utóda, 1390 okt. 15-dike óta minderösebben izgatott Mária és Zsigmond ellen; Palisnay és Tvartkó halála után azonban keveset tehetett. Hervoja horvát bán s Dabissa bosnyák király meghódolt, Dobor elesett, Horváthy Jánost pedig és Kontot számos társával együtt kivégeztette Zsigmond (1392-1393). Mária nem vett részt
e véres eseményekben. Fölváltva kereste föl kedvelt mulatóhelyeit, közben azonban, főleg birtokügyekben, most is gyakorolta királyi hatalmát ; sőt helyettesítenie is kellett Zsigmondot, midőn azt 1393-ban és 1394-beh Csehországba szólították a Venczel király és a rendek közt fölmerült egyenetlenségek. 1394-töl fogva Zsigmondot mindinkább foglalkoztatta a török ellen indítandó háború ügye, Mária ellenben csak a tél kezdetén tért vissza Diósgyőrről Budára, hol Zsigmond most kiváló gyöngédséggel bánt vele. Kedveért még a tátáborba való indulását is elhalasztotta. Májusban azonban már Nikápoly alatt
állott s nem egy jelét adta személyes bátorságának, midőn hírét vette, hogy neje 1395 május 17-én szerencsétlen esés és szülés következtében kisdedével együtt életét vesztette. Zsigmond a táborból hazaküldött Kanizsay érsekkel Váradon szent László lábaihoz temettette el nejét, alapítványt tett emlékezetére, egyik legnagyobb ellenségével, a megkegyelmeztetése után váradi püspökségbe áthelyezett Horváthy Pállal miséket mondatott lelke üdveért s 39 év múlva maga is itt keresett örök nyugalmat. (140-152. lap.)
HETEDIK FEJEZET.
MAGYARORSZÁG SZELLEMI ÉS ANYAGI ÉLETE MÁRIA IDEJÉBEN; A KIRÁLYNÉ JELLEMZÉSE
(1382-1395)
1. Politikai tekintetben Mária uralmát a folytonos lázadások rosz emlékezetűvé teszik ugyan, öt magát és kormányát azonban nem lehet vádolni alkotmányellenes törekvésekről. Az általa tartott négy országgyűlés bővítette a nemesség jogait s korlátolta a királyét, az oligarchia! kormányzat s a pártok türelmetlensége azonban folytonos tápot adott az elégűletlenségnek. Ennek politikai tévedései mellett mindazáltal nem lehet feledni a más téren szerzetteket. Dömötör érsek például épen 1382-ben körvonalazta szabatosabban a magyar egyház alapelveit; tanulásra serkentette az alsó papságot s hitbuzgalma s az
irodalom és művészetek pártfogása által több főpap tűnt ki. Szívből vallásos volt maga a királyné is és tettleg mutatta ki az egyház iránt való áldozatkészségét. Az irodalom több derék műre hivatkozhatik; népballadák és költői elbeszélések szóltak Mária életének epizódjairól ; a történetíró Monaci Lőrincz, Paulo Pál és Kükülley János személyes ismerőse s pártfogoltja volt a királynénak ; a vallásos irodalom is virágzott és tért foglalt szent Ágoston bölcselete. Mária könyveket másoltatott ; barátja volt a magyar nyelvnek, mely alatta is az udvar nyelve maradt és saját példájával igyekezett előmozdítani a képzőművészeteket, miknek legnagyobb alkotása ez időben szent László váradi lovagszobra. - A kereskedést sokban akadályozta ugyan Velencze féltékenykedése, másrészt azonban nemcsak megtartotta az a régi piaczókat, hanem újakat is hódított magának és Szeben épen ez időben lett oly fontos pont a keleti kereskedelemben. Föl virágzását számos város köszöni Máriának. A földniűvelésben jó példával járt elő a királyné, ki maga is szívesen kertészkedett; az egészségesebb fejlődést nem gátolhatták egyes erőszakoskodó főurak, helyenként pedig még javult is a jobbágyok helyzete s jelentékeny volt a földbirtok értéke, bár nem vetekedhetett a városi telkekével. Az állattenyésztés nem hanyatlott, az ipar néhány új ága, pl. az érczöntés, ekkor honosúlt
meg s a közlekedés jóságának szükséges voltát maga Mária is hangsúlyozta. Az árúforgalmat teljes értékű pénzek veretése által igyekezett előmozdítani. Az igazságszolgáltatás terén több kitűnő férfiú működött s a királyné, ha nem állhatta is útját
egyes önkénykedéseknek, e részben sem vádolható inkább, mint korának sok más fejedelme. (153-172. lap.)
II. Máriának Budán, O-Budán és Visegrádon volt fényes palotája. Időnkint nagyobb utazásokat tett a hazában s kiváló örömmel időzött diósgyőri várában, vagy a váradi klarissáknál. Utazás közben ép úgy ragyogtatta gazdagságát, mint magában a királyi udvarban, hol főpapok és zászlósurak mindig számosan voltak jelen. Anyja, 1385-től fogva pedig Zsigmond is külön udvart tartott ; csak Budán egyesítették azt. Mária királyné udvari ifjai, apródjai, káplánjai stb. közül néhánynak nevét is ösmerjük. Az udvarban magyar
szellem uralkodott. A királyi kincstár gazdag volt és csak Zsigmond pazarlásai merítették azt ki; 13S8 óta Mária a folyó költségeket már nem egyszer fedezte kölcsönvett pénzzel. Nem volt hiú, de sokat adott külső megjelenésére. Jellemének és lelkének szép tulajdonságai nagyban enyhíthetik azon ítéletet, melyet a magánéletben is szerencsétlen királynéra politikai tévedései miatt mond a történetírás. (172-180. lap)
A pecsétek s pénzek köriratai. (182. l.)

KÉPEK
ÖNÁLLÓ KÉPEK
Nápolyi Johanna Giotto frescója után, mely a nápolyi Incoronata templomban van, Hahn Antal által vett másolatról 7
A brünni szerződés, a bécsi cs. és k. titkos levéltárban levő eredetiről 24
Durazzói Károly XVIII-ik századi rézmetszet után Summonteból 32
Zsigmond magyar királylyá koronáztatása. Az előtérben Valois Lajos herczeg kikosorazása. Miniatűré a Froissart krónika boroszlói példányából 100
Sigmond császár és király Dürer Albrecht festménye után, melynek eredetije a nürnbergi városházán van 121
Nápolyi László XVIII-ik századi rézmetszet után, Summonte munkájából 121
Zsigmond a franczia királytól s török háborúra segélyt kér. Miniatűré a boroszlói Froissart krónikából 146
Mária királyné három nyelvű zsoltáros könyvének egyik díszlapja, színnyomat a Szent Floriani Codexböl Tornai Gyula rajza után 161
Nagy Lajos birodalma 1382-ben térkép 29
Stepht Henrik Missalejánnk kezdőbetűje 1
Diósgyőr. Dörre rajza 3
Nagy Lajos ereklyemutatója 1370-ből. Dörre rajza 6
A Máriacelli csodatevő kép 8
Anjou-czímerek Aachenből 10 11 12
Contarini András doge 23
Mária Czell. Dörre rajza 30
Nagy Lajos arczképe a Bécsi Krónikából 31
Mária királyné arany s ezüst pénzei Ágota rajza 33
Hedvig királyné, krakói képe után 53
Nagy Lajos és Erzsébet a Máriaczelli templomban levő dombormű után 60
Visegrád s a visegrádi őrtorony. Dörre rajza 61
Mária királyné, Thuróczy Krónikájából 70
Sigmond császár és király, ugyanonnan 71
Mária királyné nagy pecsétje, első lap. Ágota Imre rajza 72
Mária királyné nagy pecsétje, hátlap. Ugyanattól 73
Erzsébet királyné pecsétje. Malachovszky rajza 83
Tata. Dörre rajza 86
Mária királyné függő titkos pecsétje. Kozeluch rajza 83
Mária királyné okiratra nyomott titkos pecsétje. Malachovszky rajza 93
Ivanics vára. Feszti Árpád rajza 98
Az ivanicsi templom. Ugyanattól 99
Sz. Grisogonius temploma Zárában 100
Venerio Antal doge 113
Székesfehérvár. Dörre rajza 120
Nagy-Várad s Sz. László hermája. Ugyanattól 121
Janus Pannonius, Corvin - Codexből. Dörre rajza 139
Bajazed szultán Fayerabend XVI-dik századi rajza után. Dörre rajza 140
Mária királyné váradi sirja Canon de Ville lovassági tábornok rajza 150
Mária királyné koronája, az ambrasi gyűjteményben levő eredetiről rajzolta
Fahrenbauer 151
Nikápoly, Dörre rajza 152
Mária királyné selmeczbányai két házának belseje, Dörre rajza 153
Buda legrégibb látképe Schedel krónikájából 173
Mária királyné körmöczbányai piaczi házának külseje. Dörre rajza 174
Mária királyné körmöczbányai háza a zólyomi kapunál. Dörre rajza 175
Stepht Henrik Missalejából egy díszlap alja 180
Mária királyné nagy pecsétjének töredéke a magyar királyi országos levéltárban levő példányról rajzolta Agota 181


Csömöri Zay Ferencz

BEVEZETÉS
Zay Ferencz jellemzése
A XVI-dik század vezérszereplői
ELSŐ FEJEZET
Az ifjú Zay 1-5
(1505-1526)
A régi Valkó-megy s birtokosai
Vitézi élet a végeken
A délvidéki társadalom
A Zay-család
A magyar anyák
II. Lajos udvara
Mohács
MÁSODIK FEJEZET
Mohács után 6-32
(1526-1542)
A mohácsi vész társadalmat bontó hatása
Ferdinánd pártja; Zay, a bécsi udvar bejárója
Országszervezés
A török haderő, janicsárok, szpáhik
A XVI. századbeli magyar huszárság
Zayék pusztulása, a délvidéki nemesség följebb vonúl
A szenyéri bitorlás
Zay vőlegény, elveszi Garay Borbálát
A XVI. század műveltjei, Zay képzettsége, viszonya a protestantismushoz
HARMADIK FEJEZET
Daliás idők 33-64
(1542-1553)
Nagyváradi béke
Buda a töröké lesz
A német birodalom hadi vállalata, Zay szereplése, huszáraink vitézsége
A schmalkaldi háború
Nyáry Ferencz, Bakics Péter és Zay csapatai
Mit míveltek huszáraink cseh és saxoniai földön
Adorfi ütközet
Az égeri hadi szemle
Zay a mühlbergi csatában
Ugróczot Ferdinánd Zaynak adományozza
Ugrócz leírása
Várépítés, milyen volt az ugróczi régi várkastély
Zay egri várnagygyá lesz
Egri várélet
Szolnok építése
Eger ostroma
Dobó s az idegen vezérek jellemzése
1551. hadjárat
Zay Külső-Szolnokmegye főispánja
Az ország helyzete 1553-ban
NEGYEDIK FEJEZET
Zay Ferencz a diplomata 65-106
(1553-1557)
Konstantinápoly 1553.
Szulejmán «elkanuni»
Fráter György politikája, vérmérséklete
A levantinus szellem a magyar diplomácziában
Verancsics Antal
Ferdinánd követségei
Milyen volt Zay Ferencz, a naszádos kapitány érzülete. Műve Landor-Fejérvár elvesztéséről
Az 1553. követjárás előzményei
Esztergom, Buda 1553-ban
Utazás a Dunán Belgrádig
Szerbiai út, átkelés a Balkánon
Alkudozások
1554- Busbecque Augier
Hogy éltek Konstantinápolyban
Szulejmán perzsa hadjárata
A követek Amasiába utaznak Utjok, az ancyrai emlék, fogadtatások a szultánnál
Török tábori élet
Nem sokat végeznek
Visszaérkeznek Konstantinápolybaq
Rusztem és Zay
Bécsi áramlatok, aggodalmak
Erdély elválik Ferdinándtól
A követjárás 1557-ben véget ér
Eredmény
ÖTÖDIK FEJEZET
A naszádos főkapitány 107-114
(1557-1560)
Családi élet
Naszádos ügyek
A szerző Zay
Ferencz úr otthon, az udvarnál nagy a becsülete. Kortársainál nagy tisztessége vagyon, Frangepán Anna lakodalma
1559-ben a rendek az országos biróságba választják
Zay a gazda, felesége, fiai
Erdélyben ismét mozognak
HATODIK FEJEZET
A moldvai kaland, kassai főkapitány 114-150
Új emberek
Ferdinánd és Miksa
Heraclides Jakab, a moldvai trónkereső élete folyása, Laszky Albert
Heraclides viszonya Miksához s a protestáns áramlathoz
Lengyel viszonyok
Zay kassai főkapitánynyá lesz
Kassa a XVI-ik században, fontossága
Heraclides Zayt megnyeri
Bécsben pártolják a praetendenst, Zay lelke az actiónak
Toborzás
A kassaiak elégületlenek Zayval
Huszár Gál predikátor esete
Zay, Verancsics embere
Huszár Gál megszökik
Heraclides vállalata sikerűl
Moldvai viszonyok
Balassa János és kortársai
János Zsigmond szerepe
Az erdélyi fejedelem, az ifjú fejedelem jelleme
Zay a harczias párt híve
1562-iki hadjárat, Hadad, fegyverszünet
A felvidéki társadalom
Zay báró
1563-iki országgyűlés
Miksa koronázása
Zay Anna násza
Zay moldvai vajdája megbukik, megölik Szucsavában
Ferdinánd halála
Az 1564-5-iki hadjárat
Schwendi Lázár fővezér jellemzése
Zay szereplése a tiszai harczokban
Zay vénül, haza vágyik
HETEDIK FEJEZET
Az utolsó évek 157-166
(1568-1570)
Zay belefárad a hosszas szolgálatba
Zay positiója az 1568-ki társadalomban
Viszonya Verancsicshoz
Ugróczi otthona; felmentése
Felesége betegeskedése, halála
Kassai dolgok
Másodszor nősül
Csöndélet, halála, temetése
Zay önmagáról
Utóhangok

KÉPEK
Önálló képek
Zay Ferencz arczképe 1
I. Ferdinánd magyar király. Pollák metszése 17
Egy lap Tinódi Sebestyén krónikája 1554-iki kiadásából 41
Verancsics Antal esztergomi érsek 68
Zay Ferecz Lándor-Fejérvár bukásáról írt munkájának első oldala 72
Esztergom a XVI.-ik században, az előtérben huszárokkal. Netsz. Pollák 78
Augier Busbecq portai kövrt. Pollák metszése 91
János Zsigmond választott király 139
Maximilián főherczeg magyar király 124
Zsigmond Ágost lengyel király 123
Magyar főuri viselet. Színnyomat 148
Schwndi Lázár cs. k. fővezér 153
A szövegbe nyomott képek
Czímlap Ortelius chronologiájának 1603-iki kiadásából 1
Zay Ferencz lobogója és fegyverei a zay-ugróczi muzeumben. Dörre rajza 3
A Zay-család czímere a zay-ugróczi kastélyban. Dörre rajza 5
Mária királyné, Lajos és ennek hadi öltönye. Dörre rajza 6
A mohácsi csatatér 14
A bécsi Burg a XVI-ik század elején s második felében. Dörre rajza 15
Jancsár aga, Ágotha rajza 19
Timár. Ágotha rajza 20
Hajdúk. Pollák metszése 24
Melanchton Fülöp imája 31
Női öltözet a XVI-ik században. Nagy rajza 32
Eger. Dörre rajza 33
Landsknecht. Jost Amman után 34
Zrínyi Miklós 35
Német hadak 42
Szolnok a XVI-ik századi rajz után 54
Zay Ferencz ágyúja. Dörre rajza 62
Fráter György. Pollák metszése 63
Mozsár a zay-ugróczi muzeumban. Pollák metszése 64
Szolimán szultán és a Héttorony Konstantinápolyban 65
Landor-Fejérvár ostroma 1521-ben. Orteliusból 73
Ancyrai emlék 94
Elfogadás a szultánnál 96
Szolimán thurgája 106
Komárom és török rab 107
XVI-ik századbeli naszád 114
Kapu és a tabernaculum 115
Heraclides emlékpénze 119
Szucsava és Heraclides bukása 151
Tokaj ostroma 1565-ben 155
Kassai dóm 156
Zay-Ugrócz 157
Szoba Zay Ugróczon, Podhrágy, a kápolna belseje 160
Szoba a várban 162
Az új kastély s a kápolna 164
Zay Lőricz láncza, melyet Konstantinápolyban viselt. Ez utóbbiak Dörre rajzai után 166


Széchy Mária

BEVEZETÉS.
Széchy Mária a költészetben és a történelemben. Jellemzése. (2-8. lap.)
ELSŐ FEJEZET.
A SZÜLŐI HÁZBAN.
(1610-1627)
I. A szülők.
II. Mária gyermekkora.
III. Férjhez menetele. (9-36. lap.)
MÁSODIK FEJEZET.
AZ ERDÉLYI ÉVEK.
(1627-1643)
I. Mária mint ifjabb Bethlen Istvánné.
II. Második házassága Kun Istvánnal.
III. Élete mint elvált asszonyé (39-76. lap.)
HARMADIK FEJEZET.
A MURÁNYI REGÉNY.
(1644.)
I. Mária Murányban.
II. Wesselényi Ferencz.
III. A találka.
IV. A vár megvétele.
V. Az esemény jelentősége. (79-136. lap.)
NEGYEDIK FEJEZET.
A NÁDORNÉ.
(1645-1667.)
I. A küzdelem a rokonsággal.
II. Mária családi élete.
III. Nyilvános szereplése.
IV. Részvétele az összeesküvésben.
V. Férje halála. (139-218. lap.)
ÖTÖDIK FEJEZET.
AZ ÖZVEGY ASSZONY.
(1667-1679)
I. Vagyoni bajai.
II. Érintkezése az összeesküvőkkel.
III. Murány capitulatiója.
IV. Mária Pozsonyban és Bécsben.
V. Kőszegen. Halála. (221-264. lap.)

KÉPEK.
ÖNÁLLÓ KÉPEK:
Murány a XVII-ik században. Fametszet 17
A Homonnay-család czímere. Színnyomat. 76
Gyöngyösi Murányi Venusa első 1664-diki kiadásának czímlapja 93
Murány vára romjai. Diwald fényképe után fára metszette Pollák 111
Wesselényi Ferencz ágya. Színnyomat 125.
Díszítések Wesselényi Ferencz ágyáról. Színnyomat 125
Eperjes városa. Fametszet 179
Felsőmagyarországi insurrectió 1664 207
Széchy Mária hitlevele. 212
Kőszeg városa. Fametszet 261
A SZÖVEGBE NYOMOTT KÉPEK:
Széchy Mária 1665-ben megjelent imádságos könyvének czímképe 1
A Wesselényi, Bethlen és rozsályi Kuncsaládok czímere 3
A Széchy-család címere 6
Széchy György sírköve 9
Gróf Széchy Dénes 24
Kéry János 33
Széchy György aláírása 36
Déva vára és kapuja 39
Gróf Forgách Ádám 71
Homonnay Mária-Széchy Györgyné aláirása 76
Murány - az udvar és a kápolna romja 79
Listius János 84
Lipcse vára 86
Wesselényi Ferencz 94
Wesselényi Ferencz emléktáblája 112
Széchy Mária emléktáblája 113
Széchy Mária ágya 124
Wesselényi Ferencz ágya 125
Iványi Fekete László 132
Vadászi Pál 133
Wesselényi Ferencz aláirása 136
Fülek vára 138
Mária királyné 148
Wesselényi Ádám 165
Sztrecsény vára 182
Teplicze várkastély 183
Gyöngyösi István 186
Communio 193
Lippay György 196
Szelepcsényi György 197
Gyöngyösi István aláirása 218
Murány capitulatiója 221
Gróf Zrínyi Péter 234
Gróf Nádasdy Ferencz 235
Széchy Mária aláirása 264
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem