Magyar történet VII.

Előszó

ELSŐ RÉSZ. A RENDI NACIONALIZMUS.
I. FEJEZET.
nemzeti és rendi politika.
A NACIONALIZMUS KIFEJLŐDÉSE: AZ ABSZOLUTIZMUS SZEREPE, AMERIKA ÉS A FRANCIA FORRADALOM. A MAGYAR FEJLŐDÉSBŐL KIMARADT FOKOZATOK; A NEMZETI NYELV MINT KIINDULÓ PONT; A PANNÓNIAI FÉNIKSZ PROGRAMMJA; KAZINCZY. — A NEMZETISÉG BAROKK ELEMEI, VIRÁG, BERZSENYI, CSOKONAI, VERBÖCZI URALMA A NEMZETI KONSTRUKCIÓBAN. NEMZET ÉS RENDISÉG ALACSONYABB FORMÁI. — A FELVILÁGOSODÁS MARADVÁNYAI: GAZDASÁGBAN, VALLÁSI ÉLETBEN. — A KÖZJOGI FEJLŐDÉS A RENDI DUALIZMUSON TÚL; KIRÁLY ÉS RENDEK ÉRDEKKÖZÖSSÉGE. FERENC KABINETI ABSZOLUTIZMUSA; KÖZPONTI HIVATALSZERVEZETE; A RENDŐRI KORMÁNYZÁS, MAGYARELLENESSÉGE, JÓZSEF NÁDOR. — AZ ÚJ OSZTRÁK CSÁSZÁRSÁG. ORSZÁGGYŰLÉSEK, HADSEREG ÉS HADIADÓ; A PAPÍRPÉNZ ÉS DEVALVÁCIÓ, AZ 1811—12. ORSZÁGGYŰLÉSI KÍSÉRLET AZ ALKOTMÁNY MEGDÖNTÉSÉRE; ORSZÁGGYŰLÉS NÉLKÜLI KORMÁNYZÁS; VÁRMEGYEI ELLENÁLLÁS; AZ 1825—27. ORSZÁGGYŰLÉS. A MAGYAR NYELV KÉRDÉSE. — A MAGYARSÁG RÉSZVÉTELE A FRANCIA HÁBORÚKBAN.
ÉG láttuk, s ha gyermekfővel is, de átéltük az elmúlt századvéget, melynek embere az európai történetnek legbüszkébb teremt-- menye volt. Ott állott, mint hitte, az Univerzum középpontjában, melynek titkait elleste és melynek a korábbi nemzedékekre nehezedő homályát diadalmas harcban sikerült eloszlatnia; a Földet hatalma alá hajtotta, s a világrészek benne, az európai emberben tisztelték nevelőjüket, el nem érhető mintaképüket, s azt a parancsolói, kinek uralma jótéteménynek látszott. Benn pedig, az európai hazában, gazdagság és jólét, élet-, vagyon- és jövőbiztonság soha el nem képzelt mértéke honolt, és a homo Europaeus elhitte magáról, hogy mindezt az ő XIX. százada, az ő alig százéves erőfeszítései hozták létre biztos alapelvek segítségével, melyek az ő bölcseségének köszönhetők. Ezek voltak a nacionalizmus, a liberalizmus, a politikai demokrácia, a ter-
5 Vissza