Magyar történet V. (rossz állapotú)

Tartalom

HATODIK KÖNYV: a tizennyolcadik század.
Harmadik rész a felvilágosodás.
I. FEJEZET: A FELVILÁGOSODÁS TERJEDÉSE.
;A BAROKK-RENDI SZELLEM BOMLÁSA.
Európai és magyar felvilágosodás. Pietisták, Bél Mátyás, piaristák,
hírlapok; mezőgazdasági és egészségügyi ideák. Főurak, francia olvasmányok; protestáns közvetítés; a nemesség; az életforma lassú változása. Szabadkőművesség. Nemzeti felfogás, Bessenyei, a társadalmi fejlődés nehézségei. II. József, állami koncepció, közigazgatás, fiziokrata adórendszer, jobbágyság, vallás; nyelvi kérdés; hatásai, hívei.
Török háború, vármegyék szerepe, katasztrófa 9
II. FEJEZET: A FELVILÁGOSODÁS KRÍZISE. A NACIONALIZMUS.
Az 1790-i helyzet és irányok. Francia forradalmi hatás; nemesi, vármegyei hangulatok, közjogi programm, a rendi alkotmány modernizált formái, a szerződéses elmélet, nemzeti és barokk elemek. Társadalmi konzervativizmus, jobbágyság, szélső irányok. Az 1790-91-i
országgyűlés, vármegyék szerepe, II. Lipót, ráckérdés. Polgár- és parasztkérdés. Poroszkérdés, Reichenbach, király és rendek új kompromisszuma; jobbágy- és vallásrendezés. Rendszeres munkálatok: közjog, jobbágyság, kereskedelem, tanügy. Ferenc király, Martinovics-összeesküvés. Reakció, kabineti abszolutizmus megalapítása .. 53
III. FEJEZET: ERDÉLY ÉS A MELLÉKTARTOMÁNYOK.
Az erdélyi és horvát fejlődés függő volta a magyartól. Horvát terület és népesség változásai, rendi viszonyok, kormányzat, Alsó-Szlavónia, Fiume, határőr- és jobbágy-életmód, lázadások, az 1790-i összeütközés, Skerlecz Miklós, az új horvát ideológia. Erdély különállása a nemzeti fejedelemség óta; új alkotmány, az Unió és három nemzet;
hivatalszervezet, nemzetek és vallások harca. Főnemesség, adókérdés, hadsereg; jobbágyság rossz helyzete; a szászok, visszafejlődésük,'új német bevándorlás; a székelység visszafejlődése, a székely határőrség szervezése, kivándorlás Moldvába és Bukovinába. Az oláhság száma, folytonos beköltözése, kultúrája; európaiasodásának eszközei; az Unió. A katholikusok helyzete; a protestáns vallásgyakorlat új korlátai. Rendi gondolkozás, II. József reformjai, oláh mozgalmak, Hóra-lázadás, 1791-i országgyűlés, a rendiség új megszilárdulása; a supplex libellus valachorum 93
HETEDIK KÖNYV: Tizenkilencedik és huszadik század.
Első rész. a rendi nacionalizmus.
I. FEJEZET: NEMZET ÉS RENDI POLITIKA.
A nacionalizmus kifejlődése: az abszolútizmus szerepe, Amerika és a francia forradalom. A magyar fejlődésből kimaradt fokozatok; a nemzeti nyelv mint kiindulópont; a pannóniai féniksz programmja; Kazinczy. A nemzetiség barokk elemei. Virág, Berzsenyi, Csokonai,
Verbőczi uralma a nemzeti konstrukcióban. Nemzet és rendiség alacsonyabb formái. A felvilágosodás maradványai: gazdaságban, vallási életben. A közjogi fejlődés a rendi dualizmuson túl: király és rendek érdekközössége. Ferenc kabineti abszolutizmusa; központi hivatalszervezete; a rendőri kormányzás, magyarellenessége, József
nádor. Az új osztrák császárság. Országgyűlések, hadsereg és hadiadó; a papírpénz és devalváció, az 1811-12-i országgyűlési kísérlet az alkotmány megdöntésére; országgyűlés nélküli kormányzás; vármegyei ellenállás; az 1825-27-i országgyűlés. A magyar nyelv kérdése. A magyarság részvétele a francia háborúkban 145
II. FEJEZET: A TÁRSADALOM.
A népesség és benne a nemesség szaporodása; a főnemesség hanyatlása, középnemesi kultúra. A rhetorikai nevelés; neoklasszista építkezés vármegyén, főuraknál, kúriákban, falvakban, protestánsok építkezései. Alföldi klasszicizmus. Pest mint empíre-város. A mezőgazdasági termelés; a gabonakonjunktúra; a nagybirtok meliorációja; eladósodása. A gyapjú-konjunktúra, juhtenyésztés; nagybérletek; a puszták állapotja. A középnemesség gazdasága, műveltsége, a kisnemesek. A jobbágyság élete kereset és vidékek szerint. Parasztkultúra, hiányai és előhaladása; a nem-magyar paraszt; a jobbágy helyzetének súlyosbodása; háziadó és vármegyei munka; jobbágy és vármegye. Polgárság, ipar és kereskedés; Ausztria iparosodása. Mezőgazdaságból élő városok. A gyáripar kezdetei; a bányászat. A főurak szerepe. Utak és csatornák. A zsidóság elterjedése és gazdasági szerepe. Átmenetek a reformhoz 209
Második rész. a reformnacionalizmus.
I. FEJEZET. SZÉCHENYI ÉS A HARMINCAS ÉVEK.
Széchenyi Ferenc; Széchenyi István, vallásos alapjai, faji érzése; oppozíció a rendi hazafisággal szemben; a nemzet fogalma. A Hitel. A nemesi reakció. A Világ és Stádium nemzeti programmja. Wesselényi Miklós. Új nemzeti tudomány, a nemzetfogalom kialakulása. Az 1830-i országgyűlés, a kolera, parasztlázadás. Az 1832-36-i országgyűlés, úrbériség, vallási kérdés. Kölcsey, Deák Ferenc. Erdély viszonyai, Wesselényi, az ifjak és Kossuth pöre. Király és rendek kompromisszuma megszakad a reform ellenzéki útja. Széchenyi technikai alkotásai: Lánchíd, gőzhajózás, Alduna stb. 257
II. FEJEZET: KOSSUTH ÉS A NEGYVENES ÉVEK.
Az európai liberalizmus. A liberális gondolat átvétele, útleírások, a liberális irodalom hatása; az általános újítási hangulat összetevői. Kossuth és a Pesti Hirlap; a liberális reform hangulatának elterjesztése az ő műve. A bécsi és budai kormány s az aggok. A főrendek
közti mozgalmak, gróf Dessewffy Aurél, gróf Batthyány Lajos és az ellenzék. 1839-41-i országgyűlés. A vármegyei statutárius jog a reform érdekében; Kossuth elleni mozgalom, Dessewffy Aurél, Széchenyi, a Kelet Népe stb. A centralisták, az új államberendezés
képe. Az 1843-44-i országgyűlés, a büntetőtörvénykönyv, városi ügy, jobbágyügyek, közteherviselés. A korszak nemzeti nagysága; az egyéniségek; a nemzeti tudatosítás eszközei; zene, színház, szépirodalom, a nemzeti gazdaság rendszere, Kossuth és Széchenyi gazdasági működése; gőzhajózás, Tiszaszabályozás; hitel- és bankélet kezdetei; vasútépítés. A jobbágyság, örökváltság esetei, a kisnemesség, a forradalmi húszévesek, Petőfi 303
III. FEJEZET: A NEMZETI KISEBBSÉGEK KIFEJLŐDÉSE.
Nemzetiség, kifejlődésének tipikus mechanikája; érzelmi, kulturális és hatalmi fázis. A szláv kulturális fázis, a pánszlávizmus cseheknél és tótoknál. Szerb és oláh ébredés Az államnyelv kérdése; nyelv és állam viszonya Európában; az államnyelv az 1832-36-i országgyűlésen. Az illirizmus, az 1839-40-i, 43-44-i országgyűlések horvát vitái és az államnyelv. Az illírizmus bécsi és orosz kapcsolatai; a horvát-magyar-párt megsemmisítése. Apponyi György szerepe. Röpiratok és hírlapi vita; erdélyi nyelvkérdés, a szászok és az új oláh
nemzedék. A tót evangélikus kérdés. A liberális álláspont, Oroszország, a szabadság ereje; Wesselényi, Kossuth, a közoktatási nyelv. Humanisztikus nézetek, Deák, Széchenyi. A németek és zsidók magyarosodása 349
Harmadik rész. negyvennyolctól hatvanhétig.
I. FEJEZET :FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC.
A kormány és a reform, Apponyi és az adminisztrátorok; a programmok. Az 1847-48-i országgyűlés; Kossuth sérelmi politikája. A februári forradalom, a felelős minisztérium, az áprilisi törvények. A pesti radikális forradalmi mozgalmak. Úrbéri viszonyok változása. Nemzetiségek és bécsi kormány; kamarilla, Kollowrat és Latour. A horvátok, Jellasics; a szerbek; Belgrád szerepe; tót mozgalom; oláh lázadás; a nemzetiségi kérdés megoldási kísérletei. A bécsi abszolutizmus és ellenforradalom megerősödése; István főherceg és
Batthyány törekvései az áprilisi alkotmány érdekében; az olasz segély kérdése, a bán betörése, a pesti radikális hangulat, Batthyány és Kossuth küzdelme, a szeptemberi események. A honvédelmi bizottmány, az ország védelme, Görgey, a felsődunai sereg visszavonulása; Windischgraetz Pesten; Görgey felvidéki hadjárata; Bem Erdélyben. A tavaszi magyar offenzíva, a függetlenségi nyilatkozat. Orosz intervenció, osztrák offenzíva, Görgey levonulása; Szeged és Temesvár; Világos 383
II. FEJEZET: ABSZOLUTIZMUS ÉS KIEGYEZÉS.
Az osztrák megtorlás és kivégzések. Schwarzenberg és Bach kormánya, bürokrácia; az integritás megszüntetése. Thun közoktatási reformja; úrbériség és kárpótlása: parasztság és nemesség anyagi helyzete. Deák és a passzív rezisztencia. Az ókonzervatívok; Kossuth
és az emigráció működése és államkoncepciója. Ausztria külpolitikája, gazdasági bajok. Protestáns pátens. Széchenyi. Októberi diploma és a konzervatívok. Az ellenállás, Deák feliratai; gróf Teleki László. Schmerling; a dualisztikus gondolat kialakulása; Apponyi,
Deák, Andrássy; 1866. Háború, kiegyezési tárgyalások, 1867 : 12. törvénycikk 439
Negyedik rész. A kiegyezési korszak.
I. FEJEZET: A DUALIZMUS ; A SZABADELVŰ PÁRT URALMA.
A 67-es minisztérium. Kossuth a kiegyezés ellen. Tisza Kálmán és a balközép. A vármegyék szerepe. A bécsi összbirodalmi szellem, Andrássy küzdelme vele, a honvédség; a határőrvidék feloszlatása; a horvát kiegyezés. Új állami berendezkedés, pénzügyi nehézségek; vasútépítés. Lónyay-minisztérium. A fúzió. Tisza Kálmán korszaka;
Ferenc József személyi politikája; a közjogi nehézségek. A szabadelvű párt. A konzervatív párt. Mérsékelt ellenzék. 48-as párt, közhangulat. Andrássy külpolitikája, a balkáni probléma, Bosznia okkupációja. A német és hármasszövetség. Pénzügyi orvoslás, új vasútpolitika. Gazdasági és pénzügyi kiegyezések. Hadügyi kiegyezési tárgyalások, 1889-i véderővita. Szapáry-kormány, nemzeti párt. Egyházpolitikai harc. Néppárt. Bánffy-kormány, a közjogi vita újabb fejleményei, Széli-kormánytól Tisza Istvánig, a szabadelvű párt bukása 469
II. FEJEZET: A SZELLEMI KÉP.
A szabadelvű kor nemzetfogalma. Párt és parlament központi szerepe. Ellentmondások. Autonómia és államosítás. A középbirtokos osztály gondolkodásmódja, liberalizmusa agrárkérdésekben is; optimizmusa. A nemesi elszegényedés. Állami hivatalba menekülés. A kisnemesség átalakulása; gentry. Vallási viszonyok, a protestáns gondolkodás. A katholikus gondolkodás; befolyás hanyatlása; a főkegyúri jog hatása, a főpapság barokk szelleme. Az egyház az állam kezében, katholikus autonómia. A főpapság egyházpolitikai és társadalmi felfogása. Materialista világfelfogás, elméleti és erkölcsi; hatása a közéletre; a hazafiság mint üzlet, kiábrándulás kezdetei, materialista kritika. A nemzeti klasszicizmus, népnemzeti irány. Arany János; a második nemzedék, Gyulai Pál közéleti kritikája.
Nemzeti realizmus szűk köre, idegen stílusok uralma, romantikus és historizáló művészet. Budapest felépítése. A volt jobbágyság helyzete, kisgazdaüzem és bérmunka, földbirtokeloszlás; intenzív földművelés, búzakivitel. Alföldi munkásmozgalmak, reformtörekvések, gróf Károlyi Sándor, Darányi Ignác; telepítés hiánya, kivándorlás.
Kapitalizmus kifejlődése, hitelélet önállósulása, nagybankok és gyáralapítások. A zsidóság szerepe. Polgári osztály hiánya, vidéki városok; ipari munkásság szocialista pártszervezkedés. Nem-magyar nemzetiségek, a kérdés európai felfogása, a francia és német nemzetfogalom a magyarral kapcsolatban, alldeutsch szemlélet és támadások, 1868:44., Deák és Eötvös; asszimiláció, nyelvtanítás. Tót mozgalom, cseh hatás; horvát fejlődés, gróf Khuen-Héderváry; szerbkérdés, nagyszerb imperializmus; régi és új román nemzedékek, Erdély veszedelme 512
III. FEJEZET: AZ EGYENSÚLY MEGBOMLÁSA
A FEJLŐDÉS IRÁNYAI.
A szabadelvű párt bukásának jelentősége, a nemzeti illúziók, magyar imperializmus, Beksics, Hoitsy, Rákosi, a budapesti hírlapirodalom. A koalíció, Kossuth Ferenc. A Fejérváry-kormány, a megyei ellenállás, Kristóffy és a választójog; a Wekerle-kormány, a függetlenségi párt. A koalíció uralma és kudarca. Ennek hatása, társadalmi bajok.
Nemzetellenes irányok; Ferenc Ferdinánd; a polgári radikálisok; lélek és magyar népiség hiánya, művészetek. Khuen-Héderváry- és Lukács-kormány. Tisza István. Az újabb obstrukció és leverése. Az események 1914 júniusáig, további társadalmi és nemzeti fejlődés 583
Kútfők és irodalom 605
Időszaki áttekintés 650
Mellékletek jegyzéke 686

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
1. Dugonics Etelkája címképe (kép) 65
2. Nádori estély a budai várpalotában 1795-ben (kép) 97
3. Az erdélyi határőrvidék a XVIII. század végén (térkép) 129
4. Bocskoros nemesek mezőgazdasági munkában 161
5. Magyar huszárok a francia háborúk korában (kép) 193
6. Két vidéki kastély a Palatinus-korból (két kép) 225
7. A Lánchíd alapkőletétele (kép) 289
8. Görgey visszavonulása a bányavárosokon át. - Bem útja Nagybányától Brassóig. - A tavaszi hadjárat. - Komáromtól Világosig, (négy térkép) 417
9. Budavára 1849. évi visszafoglalása Görgey honvédserege által (kép) 433
10. Pesti vásár József napján. - Magyar „dalido" 1860-ban (két kép) .. 449
11. Magyarország a Bach-korszakban (térkép) 465
12. Pest-Budának képe száz év távolában (két kép) 497
13. Magyar Nemzeti Múzeum. - Vigadó. - Operaház. - Iparművészeti
Múzeum, (négy kép) 529
14. Magyarország gyáripara 1910-ben (térkép) 561
15. A trianoni Magyarország (térkép) 593
A kötetben levő térképeket Gergely Endre és Szekfű Gyula tervezte és
a Magyar Királyi Állami Térképészeti Intézet készítette.
Az időrendi áttekintést Török Pál egyetemi magántanár állította össze.

Témakörök