1.067.073

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar történet IV.

XVII. század: Az erdélyi-magyar államrendszer. A vallásügy

Szerző
Budapest
Kiadó: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félbőr
Oldalszám: 664 oldal
Sorozatcím: Magyar történet
Kötetszám: 4
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Hatodik változatlan kiadás. Fekete-fehér képekkel, fekete-fehér és színes kihajtható térképekkel illusztrálva. A kötetben levő térképeket Gergely Endre és Szekfű Gyula tervezte és a Magyar Királyi Állami Térképészeti Intézet készítette. Az időrendi áttekintést Török Pál egyetemi magántanár állította össze. Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

KORÁBBAN egységes magyar élet már Erdély különválása óta két politikai szervezetben folyt, de e két magyar állam viszonya Bocskay István támadása és a bécsi béke óta... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

KORÁBBAN egységes magyar élet már Erdély különválása óta két politikai szervezetben folyt, de e két magyar állam viszonya Bocskay István támadása és a bécsi béke óta lényegesen megváltozott. A XVI. század történetében megismertük az erdélyi fejedelemség belső gyöngeségét, benne egységes rendi szervezet hiányát, aminek következtében az erdélyi politika nádszálként hajlott, ingadozott a fejedelmek személyes akarata és elhatározásai szerint. Ezek pedig maguk is minden alkalommal elismerték a magyar király felsőbbségét, s tudatában voltak, hogy fejedelemségük, hogy úgy mondjuk, szükségalakulat, melynek csak külső erőszak, a török hatalom ad létalapot. Ehhez képest erdélyi önállóság sem a politikai tényekben, sem a mögöttük rejlő gondolkodásban nem nyilvánult meg, s a XVI. század legnagyobb erdélyi államférfiai, Fráter György, Báthory István, Bocskay István életük feladatának Erdély egyesítését Magyarországgal, az erdélyi államiságnak ilyen vagy olyan formában megszüntetését tartották.
Ezt a politikai Hamupipőke-szerepet Báthory István lengyel király korában sem változtatta meg, amikor ő Erdély sorsát szintén nem onnan, hanem Lengyelországból szerette volna, mint tudjuk, eredménytelenül, megjavítani. Változást csak az új, 1604-i Bocskay-koncepció hozott. Igaz, Bocskay gondolata sem valósul meg azonnal, s a bécsi békekötésnél igényelt szerepet Erdély egyelőre nem tudja betölteni, de már nem messze az idő, mikor a fejedelemség trónszékében erősakaratú államférfiak, Bethlen Gábor és a két Rákóczi György sikerrel próbálják Bocskay elképzelt koncepcióját megvalósítani, ő alattuk a régi magyar királyságnak kiszakadt része önálló életet él, önmagának, saját népességének felvirágoztatására, anélkül, hogy fölmerülne előtte a XVI. századi álom, a magyar királyságba leendő visszacsatlakozás. Ez az ifjabb magyar államalakulat csak most lesz, Bocskay elgondolásában, Bethlen és utódai állampolitikájától megvalósítva valóságos, öncélú állam, mely most már nemcsak éjszaki és nyugati hatalmakkal, de az anyaországgal is egyenrangúnak tartja magát. Vissza

Tartalom

IV. kötet
Ötödik könyv: A tizenhetedik század
Második rész. Az erdélyi magyar államrendszer. A vallásügy
Az új nemesi alkotmány és politikai gondolkozás9
Az erdélyi fejedelemség51
A vallási kérdés. A katholikus restauráció92
Harmadik rész. A bécsi abszolutizmus útján
A politikai fejlődés a Wesselényi-összeesküvésig145
A Lipót-féle abszolutizmus179
A török kiűzése206
Hatodik könyv: A tizennyolcadik század
Első rész. Az új leopoldi berendezés és a Rákóczi-felkelés
Bécsi kísérlet az új berendezésre235
Rákóczi-felkelés275
Második rész. A barokk-rendi korszak
A közjogi kompromisszum311
A barokk műveltség366
Az új népesség, gazdasági és nemzetiségi viszonyok417
Mária Terézia korszaka488
Kútfők és irodalom577
Magyarázatok a térképekhez623
Időrendi áttekintés624
Mellékletek jegyzéke659
Mellékletek jegyzéke
Magyar hímzéssel díszített szoknya és vállfűző (kép)33
Erdélyi fejedelmi birtokok a XVII. század közepén (térkép)81
Az 1638-ban elkészült pozsonyi német ág. ev. templom. Gúnyos rajz a hitvitázó irodalomból (képek)97
Templomot és kolostort alapító főúri pár a kath. restauráció korából (kép)113
Jelenet a kuruc életből (kép)129
Hadi jelenet a Thököly-korból (kép)161
A protestáns vallásgyakorlat szabályozása az 1681: 26. törvénycikkel (térkép)193
Magyarország felszabadítása a török uralom alól 1683-1699 (térkép)209
Budavára 1686-i visszavétele (kép)225
Rác telep Szlavóniában a XVII. század végén (kép)257
Túrócmegyei tótok a XVIII. század első felében (kép)289
A katonai határőrvidék a XVIII. század elején és végén (két térkép)321
Patrona Hungariae magyar szentekkel (kép)353
A Regnum Marianum allegóriája (kép)385
Buda város képe a XVIII. század második felében (kép)401
Buda-Pest környéke a XV. század végén és a XVIII. század végén (két térkép)417
A német telepítés ház- és falutípusai (kép)433
Magyar paraszt és nemesúr a XV. század végén (kép)465
Pécs, Szekszárd, Mohács környéke a XV. század végén és a XVIII. század végén (térkép)481
A budai vár, mint az egyetem székhelye Mária Terézia korában (kép)513
A temesi bánság északnyugati sarka a XV. század végén és a XVIII. század végén (két térkép)529
A bölcsészeti kar tudományainak magyar barokk ábrázolása (kép)545
Gimnáziumok és főiskolák 1766-ban (térkép)561
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Magyar történet IV. Magyar történet IV. Magyar történet IV. Magyar történet IV. Magyar történet IV. Magyar történet IV. Magyar történet IV. Magyar történet IV. Magyar történet IV. Magyar történet IV. Magyar történet IV. Magyar történet IV. Magyar történet IV. Magyar történet IV.

A gerinc kissé sérült, a lapélek és több lap kissé foltos. Pár lap enyhén hullámos.

Állapot:
6.480 Ft
3.240 ,-Ft 50
26 pont kapható
Kosárba