Előszó
Magyarország ezer évének történelmét adja ez a könyv, évszámonként ezer év eseménytárát. A tényekről lefejtve a legendákat, félretéve az érzelmeket, indulatokat és csak azt rögzítve, ami valóban...
Tovább
Előszó
Magyarország ezer évének történelmét adja ez a könyv, évszámonként ezer év eseménytárát. A tényekről lefejtve a legendákat, félretéve az érzelmeket, indulatokat és csak azt rögzítve, ami valóban megtörtént, néha esetleg még azt, hogy miért. Hatalmas időmennyiség az, ami e helyen, Közép- Európa szívében e kis nép, a magyarság mögött maradt. Származását tekintve óhatatlanul és a realitásnak megfelelve bizony idegen környezetben kellett talpon maradni és elfogadtatnia magát. Tény: a magyarság, messzi Ázsiából indulva beleszaladt, beékelődött az előttük már több száz évvel ezelőtt ideérkezett szláv törzsek (a déli, a nyugati és a keleti szlávság), lényegében már összefüggő (bár nemzetségenként elkülönült, de rokonságot tartó) tömbjébe. (Lehet, hogy a finnek, azért mentek — és addig mentek - északra, e szláv tömb határa mentén, amíg csak el nem értek a viszonylag néptelen peremvidékre?)
Így esett. S alighanem igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a magyarság minden gondja baja, bánata abból eredt, hogy idegen volt Európában, s az is maradt ezer éven át, pedig Szent István király óta - mind máig - azért küzdött, s küzd szakadatlanul - hogy megérkezzen Európába. A világ globalizálódása (egységesülése a technikai fejlődés hozta hatalmasra bővülő és rendkívül gyorsan gyarapodó kapcsolatok rendszerének kialakulása folytán), valamint a demokrácia talán célba juttatja végre.
Ennek a küzdelemnek — hogy betörtünk Európába, s most már itt kell maradnunk s el kell fogadtatni magunkat - a története (is) ez a kötet, évszámról évszámra. Érdemes így is lapozgatni, ha a program - vizsga, dolgozatírás, valamiért felébredt érdeklődés - így hozza.
Kezdjük az indulással!
Vissza