Bevezetés | |
Reformációs török kor (1526-1723) | |
A területi és vallási egység megoszlása (1526-64) | 8 |
Kettős királyválasztás | |
Tizenkétéves belső háború kezdete | |
A magyar földnélküli János | |
Szolimán II. hadjárata és bécsi futása, 1529 | |
A két király békülni akar, Szolimán III. hadjárata | |
Kőszeg, 1532 | |
Gritti bukása | |
Váradi béke, 1538 | |
János király házasodik és meghal, 1540 | |
Magyarország állapota János haláláig | |
A bécsi és pozsonyi kormányszékek megalapozása | |
A hajdú és magyar gyalogság keletkezése | |
Dunai gálya-flotta | |
Végvárak | |
Szolimán IV. hadjárata, Buda elfoglalása, 1541 | |
Keleti Magyarország rendezése, a kereszténység nagy pesti hadjárata, 1542 | |
Szolimán V. hadjárata: a Duna nyugati partvidékének elfoglalása, 1543 | |
Magyarország három részre osztása az első török békében, 1547 | |
Török állapotok Magyarországon | |
Mi volt a szerencse és érdem a török hódoltságban? | |
A jobbágyok szabad költözése | |
Fráter György tragikus vége | |
A gyilkosság következményei, nagy török várfoglalások | |
Erdély elszakadása, a kalvinizmus hódítása | |
Szigetvár első ostroma s a II. török békekötés (1556-59) | |
Izabella és János Zsigmond uralma | |
Székely lázadás, 1561 | |
Servitor-viszony | |
János Zsigmond vallásszabadsága | |
Ferdinánd utolsó intézkedései és halála | |
A vallási és közjogi ellentétek kiélesednek (1564-1604) | 51 |
Szigetvár második ostroma és eleste, 1566 | |
Drinápolyi béke és speyeri szerződés, 1568-71 | |
A magyar urak németesedése, két pórlázadás | |
Az erdélyi fejedelemség kialakulása, Báthory István (1571-76) | |
Báthory István és a reformáció | |
Miksa török békéje, Rudolf uralmának békés fele (1576-91) | |
Az alkotmánysérelmek kiélesednek | |
Báthory Kristóf és Zsigmond (1581-99) | |
A hosszú 15 éves török háború (1591-1606) | |
Báthory Zsigmond szövetsége a császárral, 1595 | |
Báthory Endre, Mihály és Básta, Székely Mózes (1599-1604) | |
A hosszú török háború jellemző viszonyai | |
Erdélyi fejedelmek öt háborúja magyarországi birtokokért, alkotmányért és protestáns vallásszabadságért (1604-45) | 71 |
Szabad kir. városok kegyurasága s főteplomunk rekatholizálása | |
Az 1604. év 22-ik cikkely | |
Bocskay fölkelésének igazi oka a nota per veszedelem | |
Bocskay fölkelése | |
Béketárgyalások, bécsi és zsitvatoroki békekötés, 1606 | |
A bécsi béke pontjai | |
Testvérharc a királyi családban | |
II. Mátyás (1608-19) | |
Koronázás utáni törvények, 1608 | |
Az 1609. évi országgyűlés, a második lutheránus nádor | |
A felvidéki lutheránusok elszakadása a katholikusoktól | |
Rudolf halála | |
Magyar országgyűlés 1613-ban, megyei táblabírák | |
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613-29) | |
Pázmány Péter | |
II. Ferdinánd király megválasztása s az első igazi hitlevél | |
Bethlen támadása, a bécsi és gyarmati béke | |
A III. támadás, pozsonyi a szőnyi béke | |
A katholikussá lett Bethlenné elveszti a fejedelemséget, I. Rákóczy György (1630-48) | |
A magyar alsó tábla többsége is már katholikus, III. Ferdinánd (1637-57) | |
Esterházy Miklós | |
I. Rákóczy György támadása, linzi béke, 1645 | |
Erdély siralma, a török utolsó terjeszkedése, kath. urak fölkelése s önkényuralom (1645-83) | 95 |
Zrinyi, Wesselényi, Thököly, II. Rákóczy György (1648-57) lengyel kalandja és bukása | |
A legnagyobb pusztítás Erdélyben, 1658 | |
Várad török kézre kerül, második erdélyi pusztítás és oláh betelepedés | |
I. Lipót egyénisége, áruló tanácsosai, kath. cuius regio, megyék ellenállása, 1662 | |
Zrinyi és Montecuccoli, Érsekújvár a törökök utolsó hódítása, 1663 | |
Szentgotthárdi győzelem, vasvári béke, 1664 | |
Wesselényi szövetkezés, 1666, kath. főurak összeesküvése | |
Zrinyi Péter és. I. Rákóczy Ferenc fölkelése, ítéletek külföldön | |
Adórendelet, gályarabság, német rendi kormányzó, kuruc-labanc háború (1673-74) | |
Thököly Imre kurucvezér, az alkotmány helyreállítása | |
A török kiűzése, II. Rákóczi Ferenc fölkelése, Pragmatica Sanctio (1683-1723) | 104 |
A tizenhatéves felszabadító háború, 1683-99 | |
Buda visszafoglalása, 1686 | |
Caraffa eperjesi vésztörvényszéke, mohácsi diadal, fiági trónöröklés, 1687 | |
Hódítás Ószerbiáig, a rácok felkelése és menekülése, diplom. Leopoldinum, török sikerek | |
Karloviczi béke, 1696 | |
II. Rákóczy Ferenc szabadságharca (1703-11) | |
Nagyszombati vereség, I. József, trónfosztás | |
A francia, bajor, porosz cserbenhagyjá Rákóczyt, két fő csatavesztése, szatmári béke | |
III. Károly hitlevele s az I. Pragmatica Sanctio | |
Az 1712-15. évi országgyűlés főbb határozatai | |
A Temesvidék felszabadítása a török alól, passarowitzi béke, 1718 | |
II. Pragmatica Sanctio az 1723. 1., 2. törvényczikkelyekben | |
Gazdasági reformok s a pragmatica sanctio védelme a Lotharingi királyok alatt (1723-1936) | |
Merkantilis reformok, szép barok kor, örökségvédő háborúk (1723-63) | 115 |
Barok szellem | |
Merkantilizmus | |
Az 1722/3. évi főbb törvények: Katonai állandó adó, támadás a kath. eskü ellen, resolutio Carlina | |
A rác Pero "Rákóczy fölkelése", szerencsétlen török háború, a Habsburg fiág kihalása | |
Magyarok mentik meg M. Terézia patrimoniumát az osztrák örökösödési háborúban (1741-48) | |
Békés nyolc év, M. Terézia hálája s hatása a magyar urakra | |
Hétéves háború (1756-63) | |
Fiziokratizmus, felvilágosult abszolutizmus (1763-1804) | 122 |
Fiziokratizmus | |
Kollár könyvei a papok és nemesek adózásáról s az 1764. évi országgyűlés | |
Urbanium, normál-telek, jobbágysors javitása | |
Erdély, Horvátország, területi épség | |
A vallás politicum, állami ügy, új püspökségek, unio | |
Az iskola is államügy | |
Ratio educationis, 1777 | |
József trónörökös nevelése és elvei | |
II. József a kalapos király (1780-90) és centralizált bürokráciája | |
Hora-lázadás, urbanium, földmérés | |
Török háború, II. József újításainak összeomlása | |
Éljen a magyar szabadság! | |
Hitellevél-vita az 1790/1. évi országgyűlésen, II. Lipót (1790-92) | |
Az 1790/91. évi törvények, vegyes házasság, vallási törvények, magyar államiság biztosítása, a reformátorok társasága, Martinovics | |
Osztrák császárság és liberalizmus, rendi magyar nacionalizmus. Széchenyi reformnacionalizmusa, Kossuth liberalismusa (1804-48) | 135 |
Gazdasági liberalismus | |
Osztrák örökös császárság Rendi reform és liberális nacionalismus Magyarországon | |
Napoleoni háborúk, új Ratio educations, királyhűség, devalváció | |
Tíz év a bécsi kongresszus után országgyűlés nélkül, szentszövetség | |
Az 1825-27-i országgyűlés, az Akadémia megalapítása | |
Hitel, Világ, Stádium | |
Az 1830-iki országgyűlés és első reformországgyűlés, kolera | |
Urbéri törvény, az 1832-36. évi országgyűlés | |
Három liberális nemzedék | |
Liberális párt az 1839/4-iki országgyűlés, vallási s nyelvi törvények | |
Adminisztrátor-rendszer 1845/8. évi országgyűlés, hirtelen jött nagy eredmények | |
A 48-as törvények, liberális Magyarország | |
Szabadságharc, osztrákosítás, kiegyezés (1848-90) | 150 |
Szabadságharc (1848-49) | |
Osztrák abszolutizmus, Bach-korszak tíz éve (1850-60) | |
Provisorium, átmenet a kiegyezéshez | |
Kiegyezés | |
Tisza-korszak (1875-90) | |
Az egyházpolitika, világháború és trianoni országcsonkítása nemzedék kora (1890-1936) | 155 |
Egyházpolitika és millennium | |
Bánffy-választás, chlopyi hadparancs | |
Darabont-kormány, koalíció, munkapárt | |
Világháború (1914-18) | |
A monarchia felbomlása | |
Magyarország népköztársaság, aztán tanácsköztársaság | |
Királyság, Horthy-kormányzó, Trianon | |
Bethlen tízéves kormánya (1921-31) | |
Károlyi és Gömbös Gyula kormánya | |
Társadalom és művelődése a magyar újkorban | |
Magyarország földje és népei | 167 |
Művelődéstörténeti források | |
Alsó és Felsőmagyarország fő folyói és hegyei | |
Possevion jezsuita föld- és néprajza Erdélyről, 1581 | |
Szamosközy helyrajzi adatai (1610 előtt) | |
Útleírások Magyarországról a XVII. században | |
A XVIII. századi magyar földrajzok természetrajza | |
Magyarország népei 1669, 1717 | |
Föld- és néprajzi adatok a törvényekből (1526-1723) | |
Igen gyér a lakosság | |
A XVIII. századi földrajzok néprajzi tanítása | |
Schwartner föld- és néprajzi adatai, 1810 | |
Népszámlálások | |
Magyarok és nemzetiségek a XVIII. században | |
Nemzetiségeink a XIX. század I. felében | |
Nemzetiségeink 1848/49-ben | |
Nemzetiségeink az osztrák abszolutizmustól Trianonig | |
Uralkodók és udvaruk | 192 |
Habsburgok és Lotharingok | |
Erdélyi fejedelmek | |
A trónbetöltés | |
Pragmatica Sanctio | |
Koronázó diplóma vagy hitlevél | |
A koronázás aktusa és lényege | |
A magyar király címe | |
A király család tagjainak címzése | |
Országos klenodiumok | |
Udvar, országbárók,nádor, kir. helytartó | |
A többi országbáró és udvari főtiszt | |
Magyar testőrség | |
Szent István lovagrend, aranysarkantyús lovagok, asztalnokok, kamarások | |
Konferencia - minisztérium, titkos chiffre-kabinet, kir. kabinetiroda | |
Egyházi társadalom, vallási szervezetek | 203 |
A magyar kath. egyház elgyöngülése és újjáéledése | |
A protestáns vallások szervezkedése | |
Görög szertartású püspökségek | |
Mohamedánok és zsidók | |
Jozefinizmus | |
Egyházi vagyon | |
A király jogai az egyházak fölött | |
Különlegességek a magyar egyházjogban | |
Protestáns egyházkormányzat | |
Liberalizmus hatása a vallási téren | |
Világi társadalmi osztályok | 220 |
Mágnások | |
Nemesek | |
Városiak, polgárok | |
Kereskedők, gyárosok, kézművesek | |
Földművesek | |
Szegények | |
Jobbágyszabadítás és munkásszocializmus | |
Alkotmány és törvényhozás | 228 |
Magyar alaptörvények | |
A magyar közjog legrégibb művei | |
A király jogai | |
A király comitialis jogai s a magyar országos rendek | |
Az országgyűlési tárgyalások módjai | |
Történelmi érdekességek 1810-ig | |
A XIX.századi alkotmányváltozások | |
Hitélet és szellemi művelődés | 242 |
Hitélet a reformáció török kor kezdetén | |
Kath. reformáció | |
Kálvinista királyságért és zsoldos pénzért | |
Hitélet a török alatt és ennek kiűzése után | |
Pápákkal való kapcsolatok | |
Szerzetesek | |
Istentisztelet, böjt a XVII. században | |
Kaht. hitélet a XVIII. században | |
Iskolák a XVII. században | |
Iskola-statisztika 1810-ben | |
Akadémiák, liceumok, egyetem | |
Egyetemi szervezet 1806 után s az egyetemi alap | |
Konvitkusok és ösztöndíjak, papnevelő szemináriumok | |
Ágostai evangélikusok iskolái | |
Református iskolák | |
Illir és oláh iskolák, szerb tanfelügyelő, rusznyákok | |
Selmeci bányász- és váci katonai akadémia | |
A XIX. századi iskolaügy | |
Irodalom két újkori évszázad alatt | |
A magyar hivatalos nyelv | |
Írók és könyvek statisztikája 1810-ben | |
A liberális évszázad irodalma | |
Képzőművészetek a barok korban | |
A XIX. század képzőművészete | |
Családi és társadalmi szokások | 280 |
Lakás | |
Aranyezüst-neműek, asztalravalók | |
Ruházat | |
Magyar viselettörténeti érdekességek | |
Háztartás, személyzet | |
Asztali rendtartás | |
Nevelés | |
Vendégfogadás, mulatságok | |
Farsang, tánc, zene, hangszerek, ostábla, kártya, komédia | |
Lakodalmi szokások | |
Egészség- és vagyonellenes szokások a XVIII. században | |
Kényelmi és szórakozási eszközök 1810 táján | |
Belügyi közigazgatás | 305 |
Magyarország közigazgatási beosztása | |
Dicasteriumok, kancellária | |
Kir. helytartótanács | |
Ispánságok vagy vármegyék | |
Szab. kir. városok | |
Kiváltságos kerületek és mezővárosok | |
Földesúri területek és urbaniumos jobbágyság | |
Bíráskodás | 316 |
Bíróságok | |
Autonóm bíráskodás | |
Büntető törvények | |
A bíráskodás jellemzése 1810 táján | |
A hétszemélyes és kir. ítélőtábla ítéleteinek kis statisztikája 1804-ben | |
Közigazgatás és bíráskodás szétválasztása a XIX. században | |
Külügy, hadügy | 322 |
Diplomácia a Habsburg-királyok és erdélyi fejedelmek idejében | |
Magyar és erdélyi katonaság a XVII. században | |
Insurrectio | |
Rendes magyar gyalog- és huszárezredek a XVIII. században | |
Katonai főparancsnokság, invalidusok, határerődök | |
Katonai határőrvidékek | |
Külügy és hadügy a XIX. században | |
Adó- és pénzügy | |
Új alapvetés | |
Továbbfejlődés I. Ferdinánd utódai alatt | |
Rendes kir. bevételek a XVIII. században | |
Contributio | |
Deperditák | |
Magy. kir. kamara | |
Papírpénz-devalvációk a napoleoni háborúk végén | |
Fundus publicus | |
Kossuth-bankó, III. devalváció, osztrák értékű forint | |
Deficit és konverziók, aranykorona és pengő | |
Gazdasági élet | 349 |
Állattenyésztés 1810-ig | |
Selyemhernyó, méhészet, vadak, férgek | |
Bányatermékeek, nemesfémek | |
Konyhasó és ásványvizek | |
Szóda, salétrom, glaubersó, timsó | |
Egyéb ásványok, kőzetek | |
Növények, gabonafélék | |
Kukorica, rizs | |
Takarmány és kerti növények | |
Borok, a tokaji, szerémi, budai, pozsonyi soproni stb | |
Kereskedelmi növények, dohány | |
A magyar őstermelés jellemzése 1810-ben | |
Kézmívesség, különösen Pesetn és Debrecenben | |
Magyarországi gyártmányok növényekből | |
Gyártmányok az állatországból | |
Gyártmányok az ásványországból | |
Pénzek és mértékek a magyar kereskedelemben 1810 körül | |
Belső kereskedelem | |
Külső kereskedelem főleg Ausztriával | |
Vízi utak s az osztrák kereskedelmi viszonosság | |
Gazdasági élet fővonásai a liberális korban | |
Visszapillantás | |