I. kötet | |
Előszó. A történetírás mibenléte, alapmódszere, rendszere | 5 |
Bevezetés. Kárpátország a magyarok előtt. A magyarok Árpád előtt | 10 |
Egy ezredév huszonhét nemzedéke hat főkorban | |
Pogány öt fejedelem dominiumos-kora (860-997) | |
Árpád nemzedékkora, honfoglalás (860-907) | 28 |
Honfoglalás a középső Dunánál | |
A honfoglalók nem osztoták szét az országot törzsek közt | |
Első kalandozások a honfoglalás után | |
Árpád ivadékai és halála | |
Kalandozások Zsolta és Falics idejében (907-52) | 35 |
Zsolta nem kiskorú az örökléskor | |
Nagy bajor támadás Árpád halálakor | |
Magyar kedélyesség és fegyelem | |
Német okulás, várépítések, ministeralisok lovasítása | |
A senioratus árt a fegyelemnek | |
Falics uralma | |
Kalandozások vége, Gyésza okulása (952-97) | 37 |
Döntő vereség | |
Taksin | |
Magyar okulás | |
Az ősi magyar hit | |
Nem volt kár elhagyni az ősök vallását? | |
Rovásírás mint pogánykori magyar örökség | |
Honfoglaló sírok és ősmagyar ornamentika | |
Család, lakás, ruha, étkezés | |
Keresztény dominiumos királyság (998-1196) | |
Az államalapítás erkölcsi biztosítása ezer évre. Szent István (998-1038) | 45 |
Senioratus harca a gyerek Stefán ellen | |
Az első koronázás és egyházszervezés | |
Szt. István háborúja Gyula és Keán ellen, a fehérvári és óbudai prépostság megalapítása | |
Szt. István törvényei | |
Szt. István politikai tankönyve fiának | |
Társadalmi osztályok Szt. István idejében | |
Ajtony legyőzése, Szent Gellért és iskolája, kanonokjai | |
Besenyők betörése és gazdag besenyők beköltözése | |
Konrád német császár betörése és veresége, 1030. | |
A zobori remeték és Szent Imre legendája | |
Külföldi összeköttetések, trónbetöltés | |
Hat király nemzedékkora. Kettenként egymás ellen. Német hűbér Magyarország (1038-77) | 65 |
Két nőági király az altaichi évkönyv szerint | |
Kézai és az óbudai bővítő szerint századokkal később | |
Két testvér harca a senioratus miatt, hercegi harmad, egykorú német hírek | |
Kézai előadása András és Béláról | |
Óbudai bővítések | |
Kézai Gestiához Nagy Lajos korában | |
Képes krónikai bővítések tíz évvel utóbb | |
Az unokatestvérek összetartása sikert, viszálya bukást jelent, hersfeldi hírek | |
Kézai hírei Salamonról és Gyészáról | |
Óbudai bővítések | |
A képes-krónikai betoldások | |
Pápai, bizánci és orosz kapcsolatok | |
Szent lovag és Könyves király az Adriáig hódítanak (1077-1116) | 88 |
Kézai Szent Lászlóról | |
Szt. László király és Salamon viszonya a Nagy Lajos-kori krónikákban | |
Statáriális törvények a vagyonbiztonságért, Szlavonia és Mácsva meghódítása, izmaeliták | |
Az I. esztergomi zsinat | |
Szabolcsvári királyi zsinat, 1902 | |
Horvátország elfoglalása | |
Kún hadifoglyok a palócok, Szt. László orosz, lengyel, cseh hadjárata, váradi temetése | |
Kálmán uralkodása | |
Kálmánról s a keresztesekről | |
Dalmácia és orosz hadjárata | |
Kálmán I. törvénye a tarcali zsinat | |
Kálmán II. törvénye | |
Álmos herceg lázongásai, megvakíttatása fiával, dömösi prépostság, Kálmán halála | |
Fiatal királyok az orosz Borics trónkövetelése idején (1116-55) | 110 |
II. István meddő harciassága | |
Vak II. Béla, II. Gyécsa (1141-61), s az első magyar lovascsata a Lajtánál | |
A II. keresztes had átvonulása Magyarországon, 1147 | |
Orosz és görög háborúk (1148-56), hetvenkét várispánság | |
Freisingi Ottó püspök írása a magyarokról, 1147 | |
Erdélyi német és székely-besenyő telepítés | |
Fiatal királyok a rokon görög császár befolyása alatt (1156-96) | 120 |
A senioratus végső küzdelme a trónért, a primogenitura diadala | |
Az egyik császár hűbéradót, a másik két dalmát várost nyer, királyi kegyuraság | |
III. Béla (1172-96), görögellenes párt, barancsi foglalás, oláh telepítés | |
Galícia királya, keresztesek, francia és római hatások | |
Művelődés az első öt keresztény nemezdék korában (1000-1196) | |
A föld és népei | 127 |
A király és udvara | |
Egyházi társadalom | |
Világi társadalmi osztályok | |
Alkotmány és törvényhozás | |
Hitélet és szellemi művelődés | |
Családi és társadalmi szokások | |
Közigazgatás | |
Bíráskodás | |
Hadügy, külügy | |
Magyar pénzfejlődés 1200-ig | |
Gazdasági élet | |
Magyar lovagkor (1196-1526). Bevezetés | |
Lovagi kultúra, várak | 184 |
Lovagavatás, kötelességek | |
Ünnepélyek és szórakozások | |
Étkezés, utazás, temetés | |
Lovagi fölszerelés | |
Magánharc és bírói bajvívás | |
Tornajáték | |
Lovagkori háborúk | |
Lovagbüntetések | |
Lovagi költészet | |
Lovagrendek | |
A magyar lovagság kezdete | |
Lovagképek a Képes-krónikában | |
Lovagnemzetségek Magyarországon | |
Lovagcímerek, nemzetségi címerek Magyarországon | |
A magyar lovagnemzetségek időrendje és földrajza | |
A lovagnemzetségekből nevezetes történeti családok származtak | |
Jellemzőbb adatok a magyar lovagnemzetségek életéből | |
A lovagkor vége Európában | |
Szentkoronás magyar lovagkor (1196-1342). Bárók és nemesek. Rendi alkotmány. Nagybirtok és úrbéres jobbágyok | |
Új kormányzó eskü a Szentkorona örökségéről s az aranybulla | 217 |
A vérszerződés és ispánlázadások | |
Patarénusok, szerb királycím, Zára, III. László ifjabb király | |
Új koronázó eskü a kir. örökségek elidegeníthetetlenségéről, II. András (1205-35) | |
Királynégyilkosságok | |
Ifjabb királykoronázás | |
A Szentkorona örökségeinek visszaszerzése | |
Lodoméria királya, magyar keresztes hadjárat | |
A szerviensek szabadságmozgalma, aranybulla 1222 | |
Egyéb szabadságlevelek az aranybulla körül | |
Mácsó, Szörény bánság, az aranybulla módosítása 1231 | |
Tatárjárás, az ország helyreállítója, magánvárak, autonómiák (1235-70) | 232 |
A bárók megalázása, kettős keresztes címer, kúnok befogadása | |
Tatárjárás | |
A magyar királyság újra erős | |
Szabad faluk és szabad városok, magánvárak, autonómiák | |
Béla király szerencsétlen harca a Morvánál és fiával | |
IV. Béla visszavonul és meghal, a magyar király nagy hatalma | |
A bárók elhatalmasodása s az Árpádfiak kihalása (1270-1301) | 243 |
Cseh foglalás, király halála bárók miatt | |
Női gyámság, bárók versengése, II. cseh háború | |
IV. László nagykorú, a csehek nagy királya elesik | |
A kúnok és papok reformációja | |
Bárók védik a királynét, egyházat, a király vége | |
Az utolsó Árpádfi, a nemzet öröme, az aranybulla negyedik kiadása, 1290 | |
Harc a trónkövetők ellen, a Henrikfiak lázadása | |
Öt parlament két év alatt a bárók külön testületével, az utolsó Árpádfi halála | |
Nőági Árpád-örökösök, a régi bárók letörése, archiregnum (1301-42) | 251 |
Az utolsó Árpádházi király leánya az örökös, jegyese a király, Vencel László (1301-5) | |
Szentkorona nélkül nincs törvényes királyság | |
Mátyus fejedelmi hatalma s az Abák letörése | |
A lázadó bárók bukása, az ötvenéves ököljog vége, a király erős | |
Szent György lovagrend és címeradományozás, az első céhlevél | |
Dalmácia és Havasföld elvesztése, Zách merénylete | |
I. Károly pénzügyi reformja | |
Nápolyi örökség, visegrádi kongresszus | |
Királytemetés, I. Károly jellemzése | |
A nagy personalis uniók kora (1342-1526) | |
A magyar lovagkor tetőpontja s a lengyel personalis unio (1342-82) | 264 |
Lovagi eszmény, belső rend és területi épség, Nagy Lajos uralmának kezdete | |
Az anyakirályné Nápolyban és Rómában | |
Fiának meggyilkolása | |
I. nápolyi hadjárat, 1347/8. | |
II. nápolyi hadjárat (1350. IV. 20.-X. 25.) | |
Litván, rutén, tatár hadjáratok (1351-55) | |
Nagy Lajos törvényesíti az aranybullát, 1351, ősiség, kilenced | |
Két udvari esküvő, medvevadászat, sváb és szerb hadjárat | |
I. velencei háború (1356-58) | |
Lajos vallásháború délen, a törökök megjelenése | |
A pécsi egyetem megalapítása, 1367 | |
II. és III. velencei háború (1373, 78-81) | |
Lengyelország personalis uniója, Nagy Lajos örökösei | |
Zsigmond a lengyel helyett megteremti a német és cseh personalis uniót a magyarral (1382-1420) | 279 |
Öt királykoronázás öt év alatt | |
Gyilkosságok a trón körül | |
Bosnyák és török háborúk | |
Temesvári országgyűlés, az első banderális törvény 1397 | |
Óbudai egyetem | |
Zsigmond királyt kétszer teszik le és kétszer emelik fel a bárók | |
Kir. községek budai gyűlése, pallosjog, mértékek, kereskedés | |
Bosznia visszahódítása, új királyné, sárkányrend | |
Magyar-német personalis unió, budai kongresszus | |
I. velencei háború (1411-13) | |
Magyar király és magyar urak a konstanzi egyetemetes zsinaton | |
A magyar-német-cseh personalis unió, II. velencei háború | |
Huszita-török háborúk, első Habsburg a magyar trónon, Hunyadi (1420-57) | 294 |
Hétévi előzmények a nagy huszita és török harcokhoz | |
A legküzdelmesebb hét év (1428-34) | |
III. velencei háború Zsigmond alatt (1431-33) | |
A sienai nagy hadi registrom (1433) | |
Zsigmond II. banderialis törvénye (1435. II.) | |
Zsigmond igazságügyi nagy decretuma (1435. I.) | |
Huszita hatások a népnél, personalis unió Ausztriával s a német-cseh királysággal | |
Albert törvénye: a nádor alkotmányőr (1439) | |
A legszégyenletesebb hadjárat, Albert halála (1439) | |
Kettős koronázás, lengyel-magyar personalis unió másodszor, az ország megoszlása | |
I. Ulászló törvényei | |
Belső háború 1440-42 | |
Hunyadi diadalai | |
Hosszú hadjárat (1443. júl-febr.) | |
Volt-e esküszegés | |
Várnai hadjárat | |
Két országgyűlés 1445-ben, hét kapitány | |
Kormányzóválasztás, Hunyadi János (1446-52) | |
A kormányzóság új szabályozása, 1447 | |
Rigómezei hadjárat, 1448 | |
Hadjáratok Giskra és Brankovics ellen, kir. kegyúri jog gyakorlása | |
V. László király önállósítása, Cillei és Podjebrád befolyása, Hunyadi lemond | |
Török hadjárat 1545-ben | |
Nagy Mohammed csodás veresége Nándorfehérvárnál, 1456 | |
Öt nagy ember halála öt negyedév alatt, 1456/7 | |
Mátyás kora: magyar báró a trónon s megaláz négy szomszédot (1458-90) | 324 |
Sikerült szabadkirályválasztás | |
Szilágyi kormányzó törvényei, 1458 | |
I. Mátyás önállósítja magát | |
Háború a felvidéki csehekkel és Frigyessel | |
Az 1458. évi II. törvény | |
az 1459. évi banderális törvény | |
Háború a Habsburg-párt s a felvidéki csehek ellen, 1459 | |
Giskra meghódol, Frigyes kiadja a Szentkoronát, koronázás | |
Pozsonyi istropolitanus egyetem és a budai egyetem | |
Mátyás császár akar lenni, állandó katonaság s állandó adó, erdélyi lázadás, Moldva | |
Hatéves cseh-lengyel háború (1468-74) | |
Török háborúk (1474-82) | |
Beatrix királyné | |
Osztrák háborúk | |
Corvin János | |
A nádori törvény s az 1486. évi nagy igazságügyi decretum | |
Mátyás király halála és jellemzése | |
A két utolsó Jagelló, a fő- és köznemesek versengése (1490-1526) | 342 |
Királyválasztás Albert örökösei közül | |
A fekete sereg pusztulása, Ujlaky herceg letörése, Zápolyai ellenes közhangulat | |
Werbőczy, európai szövetség a török ellen, királyi menyegző, nemzeti királyság | |
Trónörökös születése, ifjabb király-koronázás, cambrayi liga | |
Bakócz a pápaválasztáson s Dózsa kuruc-lázadása, Tripartitum | |
II. Ulászló halála, II. Lajos nevelése, köznemes diplomaták | |
Nándorfehérvár a töröké, kettős Habsburg-házasság | |
Luther hatása Magyarországon, országgyűlés és pénzrontás, 1523 | |
Tomory és Frangepán, a budai és hatvani országgyűlés, Werbőczy nádor, 1525 | |
Kalandos lovagrend, Werbőczy bukása, 1526 | |
Mohácsi hadjárat | |
A lovagkori társadalom művelődése (1196-1526) | |
Föld- és néprajzi viszonyok | 360 |
Ransamus és Bonifinius földrajza Magyarországról, 1488 | |
Földrajzi adatok a törvényekben | |
Oláh Miklós Hungáriája | |
Olaszok (latini) és szászok | |
Szlávok és oláhok | |
Székelyek és besenyők | |
Izmaeliták és zsidók | |
Kúnok, jászok és más keleti népek | |
A király és udvara | 376 |
Trónbetöltés | |
Uralkodóházak, uralkodások időtartama | |
A Szentkorona őrzése | |
Koronázás | |
A királyné és gyermekei | |
A király lakása, palotásai, sevitorjai, aulikusai | |
A király címzése | |
Királyi temetők | |
Magyar királyi kancellária | |
Királyi pecsétek és oklevéldíjak | |
Kir. udvari főtisztek | |
Kir. udvari bíráskodás, kúria, tábla, kir. tanács | |
Kir. tárnokmester és kincstartó | |
Egyházi társadalom | 389 |
Új püspökségek és az összes főpapok említései, címei | |
Káptalanok, szerzetesrendek | |
A 13.század új szerzetesei: koldulók, prédikátorok, remeték | |
Az egyházi rend kiváltságai | |
Egyháziak haditerhe | |
Kir. kegyuraság | |
Egyháziak a világ közélet szolgálatában, hiteleshelyek | |
Egyházmegyei és római szentszék | |
A világi társadalom osztályai | 396 |
Bárók | |
Banderiumos urak | |
Nemesek | |
Nemesi jogok és kiváltságok | |
Nemes urak udvari népei | |
Városiak, civitatenses | |
Jobbágyok | |
A Szentkirály szabadjai vagy jobbágyai | |
Servicialis vagy condicionalis néposztályok | |
Szabad költözés joga | |
Szolgai állapot | |
Alkotmány és törvényhozás | 412 |
Congregatio generalis, parlamentum publicum | |
A törvényhozások szelleme, iránya a magyar lovagkorban, diéta | |
A diéta ideje, rákosi fegyveres országgyűlések | |
Hitélet és szellemi művelődés | 416 |
A hit dolga és a szentségek | |
Ünnepek, egyházak, temetők | |
Plebániai iskolák | |
Káptalani és konventi iskolák | |
Magyar egyetemek | |
Humanista latin irodalom | |
Corvinkönyvtár | |
Könyvnyomtatás | |
Magyar nyelvemlékek | |
Gót- és renaissance művészet | |
Családi és társadalmi szokások | 423 |
Esküvő, ebédlő, ágy, vadászat a Képeskrónikában | |
Ruhaviselet története a lovagkor végéig | |
Építkezés | |
Vakítás, lefejezés, temetés | |
Családi és társadalmi élet adatai a törvényekben | |
Közigazgatás | 428 |
Várispánságok, kir. vármegyék | |
Örökös ispánság, szabad ispánság | |
Várispán segédtisztjei a várjobbágyok | |
Erdélyi vajda, bánok, mácsói herceg | |
Területi s városi autonómiák | |
Bíráskodás | 433 |
Bírói joghatóság | |
Törvényekben említett székek | |
Nádori bíráskodás vidéken: generale iudicium | |
Kir. személyes jelenlét, kir. kúria, kir. tábla | |
Az ország rendes bírái | |
Bűnök, hatalmaskodások, note infidelitais | |
Törvényszabta büntetések | |
Bírói határidők, nyolcadok, rövid idézések | |
Peres eljárás | |
Párbaj, eskü, hiteles hely | |
Itélet, végrehatjás, salvus conductus, kegyeleme | |
Hadügy, külügy | 442 |
Banderializmus | |
Állandó magy. kir. sereg, fekete sereg | |
Magyarország külügyi viszonyai a lovagkorban | |
Magyar követek külföldön és külföldi követek Magyarországon | |
Adó- és pénzügy | 449 |
Az első állami rendes egyenes adó | |
Rendkívüli adó: subsidium | |
Megyei s városi háziadó: domestica (cassa) | |
Pénzverés, rossz idegen pénzek | |
A pénz- és hadügy összefüggése | |
Gazdasági élet | 453 |
A falu és uradalom viszonya | |
Birtokjogi elvek a törvényekben | |
Fundus, sessio, curia, allodium, porta, zsellér | |
Földesúri jövedelmek, úrbéri terhek | |
Növénytermelés, fa, gabona, eke, kepe. | |
Szőlőtermelés, bor, akó, cseber, veder | |
Állattenyésztés, nyes és haljövedelem | |
Érc- és sóbányászat, monopólium | |
Kézmívesség | |
Pénzüzletek és kereskedés | |
Magánvámok, harmincadhelyek | |
A kocsi | |
Befejezés. A magyar lovagkor erkölcsi bírálata | 461 |
Az Árpádok és nőági örököseik. Családfa | 464 |
II. kötet | |
Bevezetés | |
Reformációs török kor (1526-1723) | |
A területi és vallási egység megoszlása (1526-64) | 8 |
Kettős királyválasztás | |
Tizenkétéves belső háború kezdete | |
A magyar földnélküli János | |
Szolimán II. hadjárata és bécsi futása, 1529 | |
A két király békülni akar, Szolimán III. hadjárata | |
Kőszeg, 1532 | |
Gritti bukása | |
Váradi béke, 1538 | |
János király házasodik és meghal, 1540 | |
Magyarország állapota János haláláig | |
A bécsi és pozsonyi kormányszékek megalapozása | |
A hajdú és magyar gyalogság keletkezése | |
Dunai gálya-flotta | |
Végvárak | |
Szolimán IV. hadjárata, Buda elfoglalása, 1541 | |
Keleti Magyarország rendezése, a kereszténység nagy pesti hadjárata, 1542 | |
Szolimán V. hadjárata: a Duna nyugati partvidékének elfoglalása, 1543 | |
Magyarország három részre osztása az első török békében, 1547 | |
Török állapotok Magyarországon | |
Mi volt a szerencse és érdem a török hódoltságban? | |
A jobbágyok szabad költözése | |
Fráter György tragikus vége | |
A gyilkosság következményei, nagy török várfoglalások | |
Erdély elszakadása, a kalvinizmus hódítása | |
Szigetvár első ostroma s a II. török békekötés (1556-59) | |
Izabella és János Zsigmond uralma | |
Székely lázadás, 1561 | |
Servitor-viszony | |
János Zsigmond vallásszabadsága | |
Ferdinánd utolsó intézkedései és halála | |
A vallási és közjogi ellentétek kiélesednek (1564-1604) | 51 |
Szigetvár második ostroma és eleste, 1566 | |
Drinápolyi béke és speyeri szerződés, 1568-71 | |
A magyar urak németesedése, két pórlázadás | |
Az erdélyi fejedelemség kialakulása, Báthory István (1571-76) | |
Báthory István és a reformáció | |
Miksa török békéje, Rudolf uralmának békés fele (1576-91) | |
Az alkotmánysérelmek kiélesednek | |
Báthory Kristóf és Zsigmond (1581-99) | |
A hosszú 15 éves török háború (1591-1606) | |
Báthory Zsigmond szövetsége a császárral, 1595 | |
Báthory Endre, Mihály és Básta, Székely Mózes (1599-1604) | |
A hosszú török háború jellemző viszonyai | |
Erdélyi fejedelmek öt háborúja magyarországi birtokokért, alkotmányért és protestáns vallásszabadságért (1604-45) | 71 |
Szabad kir. városok kegyurasága s főteplomunk rekatholizálása | |
Az 1604. év 22-ik cikkely | |
Bocskay fölkelésének igazi oka a nota per veszedelem | |
Bocskay fölkelése | |
Béketárgyalások, bécsi és zsitvatoroki békekötés, 1606 | |
A bécsi béke pontjai | |
Testvérharc a királyi családban | |
II. Mátyás (1608-19) | |
Koronázás utáni törvények, 1608 | |
Az 1609. évi országgyűlés, a második lutheránus nádor | |
A felvidéki lutheránusok elszakadása a katholikusoktól | |
Rudolf halála | |
Magyar országgyűlés 1613-ban, megyei táblabírák | |
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613-29) | |
Pázmány Péter | |
II. Ferdinánd király megválasztása s az első igazi hitlevél | |
Bethlen támadása, a bécsi és gyarmati béke | |
A III. támadás, pozsonyi a szőnyi béke | |
A katholikussá lett Bethlenné elveszti a fejedelemséget, I. Rákóczy György (1630-48) | |
A magyar alsó tábla többsége is már katholikus, III. Ferdinánd (1637-57) | |
Esterházy Miklós | |
I. Rákóczy György támadása, linzi béke, 1645 | |
Erdély siralma, a török utolsó terjeszkedése, kath. urak fölkelése s önkényuralom (1645-83) | 95 |
Zrinyi, Wesselényi, Thököly, II. Rákóczy György (1648-57) lengyel kalandja és bukása | |
A legnagyobb pusztítás Erdélyben, 1658 | |
Várad török kézre kerül, második erdélyi pusztítás és oláh betelepedés | |
I. Lipót egyénisége, áruló tanácsosai, kath. cuius regio, megyék ellenállása, 1662 | |
Zrinyi és Montecuccoli, Érsekújvár a törökök utolsó hódítása, 1663 | |
Szentgotthárdi győzelem, vasvári béke, 1664 | |
Wesselényi szövetkezés, 1666, kath. főurak összeesküvése | |
Zrinyi Péter és. I. Rákóczy Ferenc fölkelése, ítéletek külföldön | |
Adórendelet, gályarabság, német rendi kormányzó, kuruc-labanc háború (1673-74) | |
Thököly Imre kurucvezér, az alkotmány helyreállítása | |
A török kiűzése, II. Rákóczi Ferenc fölkelése, Pragmatica Sanctio (1683-1723) | 104 |
A tizenhatéves felszabadító háború, 1683-99 | |
Buda visszafoglalása, 1686 | |
Caraffa eperjesi vésztörvényszéke, mohácsi diadal, fiági trónöröklés, 1687 | |
Hódítás Ószerbiáig, a rácok felkelése és menekülése, diplom. Leopoldinum, török sikerek | |
Karloviczi béke, 1696 | |
II. Rákóczy Ferenc szabadságharca (1703-11) | |
Nagyszombati vereség, I. József, trónfosztás | |
A francia, bajor, porosz cserbenhagyjá Rákóczyt, két fő csatavesztése, szatmári béke | |
III. Károly hitlevele s az I. Pragmatica Sanctio | |
Az 1712-15. évi országgyűlés főbb határozatai | |
A Temesvidék felszabadítása a török alól, passarowitzi béke, 1718 | |
II. Pragmatica Sanctio az 1723. 1., 2. törvényczikkelyekben | |
Gazdasági reformok s a pragmatica sanctio védelme a Lotharingi királyok alatt (1723-1936) | |
Merkantilis reformok, szép barok kor, örökségvédő háborúk (1723-63) | 115 |
Barok szellem | |
Merkantilizmus | |
Az 1722/3. évi főbb törvények: Katonai állandó adó, támadás a kath. eskü ellen, resolutio Carlina | |
A rác Pero "Rákóczy fölkelése", szerencsétlen török háború, a Habsburg fiág kihalása | |
Magyarok mentik meg M. Terézia patrimoniumát az osztrák örökösödési háborúban (1741-48) | |
Békés nyolc év, M. Terézia hálája s hatása a magyar urakra | |
Hétéves háború (1756-63) | |
Fiziokratizmus, felvilágosult abszolutizmus (1763-1804) | 122 |
Fiziokratizmus | |
Kollár könyvei a papok és nemesek adózásáról s az 1764. évi országgyűlés | |
Urbanium, normál-telek, jobbágysors javitása | |
Erdély, Horvátország, területi épség | |
A vallás politicum, állami ügy, új püspökségek, unio | |
Az iskola is államügy | |
Ratio educationis, 1777 | |
József trónörökös nevelése és elvei | |
II. József a kalapos király (1780-90) és centralizált bürokráciája | |
Hora-lázadás, urbanium, földmérés | |
Török háború, II. József újításainak összeomlása | |
Éljen a magyar szabadság! | |
Hitellevél-vita az 1790/1. évi országgyűlésen, II. Lipót (1790-92) | |
Az 1790/91. évi törvények, vegyes házasság, vallási törvények, magyar államiság biztosítása, a reformátorok társasága, Martinovics | |
Osztrák császárság és liberalizmus, rendi magyar nacionalizmus. Széchenyi reformnacionalizmusa, Kossuth liberalismusa (1804-48) | 135 |
Gazdasági liberalismus | |
Osztrák örökös császárság Rendi reform és liberális nacionalismus Magyarországon | |
Napoleoni háborúk, új Ratio educations, királyhűség, devalváció | |
Tíz év a bécsi kongresszus után országgyűlés nélkül, szentszövetség | |
Az 1825-27-i országgyűlés, az Akadémia megalapítása | |
Hitel, Világ, Stádium | |
Az 1830-iki országgyűlés és első reformországgyűlés, kolera | |
Urbéri törvény, az 1832-36. évi országgyűlés | |
Három liberális nemzedék | |
Liberális párt az 1839/4-iki országgyűlés, vallási s nyelvi törvények | |
Adminisztrátor-rendszer 1845/8. évi országgyűlés, hirtelen jött nagy eredmények | |
A 48-as törvények, liberális Magyarország | |
Szabadságharc, osztrákosítás, kiegyezés (1848-90) | 150 |
Szabadságharc (1848-49) | |
Osztrák abszolutizmus, Bach-korszak tíz éve (1850-60) | |
Provisorium, átmenet a kiegyezéshez | |
Kiegyezés | |
Tisza-korszak (1875-90) | |
Az egyházpolitika, világháború és trianoni országcsonkítása nemzedék kora (1890-1936) | 155 |
Egyházpolitika és millennium | |
Bánffy-választás, chlopyi hadparancs | |
Darabont-kormány, koalíció, munkapárt | |
Világháború (1914-18) | |
A monarchia felbomlása | |
Magyarország népköztársaság, aztán tanácsköztársaság | |
Királyság, Horthy-kormányzó, Trianon | |
Bethlen tízéves kormánya (1921-31) | |
Károlyi és Gömbös Gyula kormánya | |
Társadalom és művelődése a magyar újkorban | |
Magyarország földje és népei | 167 |
Művelődéstörténeti források | |
Alsó és Felsőmagyarország fő folyói és hegyei | |
Possevion jezsuita föld- és néprajza Erdélyről, 1581 | |
Szamosközy helyrajzi adatai (1610 előtt) | |
Útleírások Magyarországról a XVII. században | |
A XVIII. századi magyar földrajzok természetrajza | |
Magyarország népei 1669, 1717 | |
Föld- és néprajzi adatok a törvényekből (1526-1723) | |
Igen gyér a lakosság | |
A XVIII. századi földrajzok néprajzi tanítása | |
Schwartner föld- és néprajzi adatai, 1810 | |
Népszámlálások | |
Magyarok és nemzetiségek a XVIII. században | |
Nemzetiségeink a XIX. század I. felében | |
Nemzetiségeink 1848/49-ben | |
Nemzetiségeink az osztrák abszolutizmustól Trianonig | |
Uralkodók és udvaruk | 192 |
Habsburgok és Lotharingok | |
Erdélyi fejedelmek | |
A trónbetöltés | |
Pragmatica Sanctio | |
Koronázó diplóma vagy hitlevél | |
A koronázás aktusa és lényege | |
A magyar király címe | |
A király család tagjainak címzése | |
Országos klenodiumok | |
Udvar, országbárók,nádor, kir. helytartó | |
A többi országbáró és udvari főtiszt | |
Magyar testőrség | |
Szent István lovagrend, aranysarkantyús lovagok, asztalnokok, kamarások | |
Konferencia - minisztérium, titkos chiffre-kabinet, kir. kabinetiroda | |
Egyházi társadalom, vallási szervezetek | 203 |
A magyar kath. egyház elgyöngülése és újjáéledése | |
A protestáns vallások szervezkedése | |
Görög szertartású püspökségek | |
Mohamedánok és zsidók | |
Jozefinizmus | |
Egyházi vagyon | |
A király jogai az egyházak fölött | |
Különlegességek a magyar egyházjogban | |
Protestáns egyházkormányzat | |
Liberalizmus hatása a vallási téren | |
Világi társadalmi osztályok | 220 |
Mágnások | |
Nemesek | |
Városiak, polgárok | |
Kereskedők, gyárosok, kézművesek | |
Földművesek | |
Szegények | |
Jobbágyszabadítás és munkásszocializmus | |
Alkotmány és törvényhozás | 228 |
Magyar alaptörvények | |
A magyar közjog legrégibb művei | |
A király jogai | |
A király comitialis jogai s a magyar országos rendek | |
Az országgyűlési tárgyalások módjai | |
Történelmi érdekességek 1810-ig | |
A XIX.századi alkotmányváltozások | |
Hitélet és szellemi művelődés | 242 |
Hitélet a reformáció török kor kezdetén | |
Kath. reformáció | |
Kálvinista királyságért és zsoldos pénzért | |
Hitélet a török alatt és ennek kiűzése után | |
Pápákkal való kapcsolatok | |
Szerzetesek | |
Istentisztelet, böjt a XVII. században | |
Kaht. hitélet a XVIII. században | |
Iskolák a XVII. században | |
Iskola-statisztika 1810-ben | |
Akadémiák, liceumok, egyetem | |
Egyetemi szervezet 1806 után s az egyetemi alap | |
Konvitkusok és ösztöndíjak, papnevelő szemináriumok | |
Ágostai evangélikusok iskolái | |
Református iskolák | |
Illir és oláh iskolák, szerb tanfelügyelő, rusznyákok | |
Selmeci bányász- és váci katonai akadémia | |
A XIX. századi iskolaügy | |
Irodalom két újkori évszázad alatt | |
A magyar hivatalos nyelv | |
Írók és könyvek statisztikája 1810-ben | |
A liberális évszázad irodalma | |
Képzőművészetek a barok korban | |
A XIX. század képzőművészete | |
Családi és társadalmi szokások | 280 |
Lakás | |
Aranyezüst-neműek, asztalravalók | |
Ruházat | |
Magyar viselettörténeti érdekességek | |
Háztartás, személyzet | |
Asztali rendtartás | |
Nevelés | |
Vendégfogadás, mulatságok | |
Farsang, tánc, zene, hangszerek, ostábla, kártya, komédia | |
Lakodalmi szokások | |
Egészség- és vagyonellenes szokások a XVIII. században | |
Kényelmi és szórakozási eszközök 1810 táján | |
Belügyi közigazgatás | 305 |
Magyarország közigazgatási beosztása | |
Dicasteriumok, kancellária | |
Kir. helytartótanács | |
Ispánságok vagy vármegyék | |
Szab. kir. városok | |
Kiváltságos kerületek és mezővárosok | |
Földesúri területek és urbaniumos jobbágyság | |
Bíráskodás | 316 |
Bíróságok | |
Autonóm bíráskodás | |
Büntető törvények | |
A bíráskodás jellemzése 1810 táján | |
A hétszemélyes és kir. ítélőtábla ítéleteinek kis statisztikája 1804-ben | |
Közigazgatás és bíráskodás szétválasztása a XIX. században | |
Külügy, hadügy | 322 |
Diplomácia a Habsburg-királyok és erdélyi fejedelmek idejében | |
Magyar és erdélyi katonaság a XVII. században | |
Insurrectio | |
Rendes magyar gyalog- és huszárezredek a XVIII. században | |
Katonai főparancsnokság, invalidusok, határerődök | |
Katonai határőrvidékek | |
Külügy és hadügy a XIX. században | |
Adó- és pénzügy | |
Új alapvetés | |
Továbbfejlődés I. Ferdinánd utódai alatt | |
Rendes kir. bevételek a XVIII. században | |
Contributio | |
Deperditák | |
Magy. kir. kamara | |
Papírpénz-devalvációk a napoleoni háborúk végén | |
Fundus publicus | |
Kossuth-bankó, III. devalváció, osztrák értékű forint | |
Deficit és konverziók, aranykorona és pengő | |
Gazdasági élet | 349 |
Állattenyésztés 1810-ig | |
Selyemhernyó, méhészet, vadak, férgek | |
Bányatermékeek, nemesfémek | |
Konyhasó és ásványvizek | |
Szóda, salétrom, glaubersó, timsó | |
Egyéb ásványok, kőzetek | |
Növények, gabonafélék | |
Kukorica, rizs | |
Takarmány és kerti növények | |
Borok, a tokaji, szerémi, budai, pozsonyi soproni stb | |
Kereskedelmi növények, dohány | |
A magyar őstermelés jellemzése 1810-ben | |
Kézmívesség, különösen Pesetn és Debrecenben | |
Magyarországi gyártmányok növényekből | |
Gyártmányok az állatországból | |
Gyártmányok az ásványországból | |
Pénzek és mértékek a magyar kereskedelemben 1810 körül | |
Belső kereskedelem | |
Külső kereskedelem főleg Ausztriával | |
Vízi utak s az osztrák kereskedelmi viszonosság | |
Gazdasági élet fővonásai a liberális korban | |
Visszapillantás | |