Magyar történelem a legrégibb időktől 1308-ig

Előszó

A magyar nép - nyelvünk tanúsága szerint - finnugor eredetű, nyelvrokonaink a finnugorok.
A finnugor nyelvcsaládba tartozó nyelveket általában két csoportra, az ugor és a finn-permi nyelvek csoportjára szokták osztani. Az ugor nyelvek csoportjába a magyar, a manysi (vogul) és a chanti (osztyák) nyelvek tartoznak. A finn-permi nyelvek csoportjában három ágat különböztetnek meg: 1. a permi ágat, amelyhez a komi (zűrjén) és az udmurt (votják), 2. a balti finnt, amelyhez a finn, a lapp, a karjalai, a vepsze, vót, liv és az észt, cs 3. a volgai finn ágat, amelyhez a mordvin és a mari (cseremisz) nyelv tartozik. A finnugor nyelvcsalád a szamojéd nyelvvel együtt az uráli nyelvcsoportot alkotja. A szamojédek ma Szibéria és Észak-Európa tundrás vidékein laknak, két legnagyobb népcsoportjuk a nyenyec és a szelkup. A finnugorok és a szamojédek ősei az i. e. VI. és IV. évezredek közötti időkben egy nyelvközösséghez, az un. uráli nyelvközösséghez tartoztak, s Hajdú Péter következtetése szerint Nyugat-Szibériában, megközelítőleg az Ob alsó folyása és az Urál hegység közötti területen éltek, ahonnan az uráli egység felbomlása után, a finnugorság jelentős csoportjai a Pecsora és a Káma folyók völgyébe költözködtek át. Az uráli nyelveknek az un. altáji nyelvekkel való összetartozása és egy urál-altáji nyelvcsalád léte vitatott kérdés. Az uráli nyelveket mintegy 25 millió (ebből 34. 000 szamojéd), az altáji nyelveket pedig 53 millió ember beszéli. Az előbbiek közel kétharmada magyar.
Finnugor rokonságáról és származásáról a magyarságnak hosszú időn át nem volt tudomása. Középkori gesta- és krónikaíróink a hun-magyar rokonság, illetve azonosság alapján Attila király hunjaitól eredeztették a magyarokat.) A hun-magyar rokonság egyszerű történetírói kitaláláson alapult, melynek társadalmi hátterét az uralkodócsalád és a nemesség előkelő származás utáni vágyódása jelentette. Attila és az Európa által rettegett hunok ui. pompásan töltötték be a "dicső és nemes ősök" szerepét. Első nyelvtanírónk, Erdősi Sylvester János 1539-ben "Grammatica"-jában a bibliai genézis, a birtokos személyragok, valamint az alanyi és tárgyas igeragozás hasonlóságai alapján nyelvünk héber eredetét hirdette. Ez az elmélet azután három évszázadon át tartotta magát. Hatása alól még jeles nyelvtudósunk, Révai Miklós sem tudta kivonni magát, aki pedig már nyelvünk finnugor eredetét vallotta, de még mindig feltételezett egy finn-magyar- és héber nyelvi rokonságot is. Vissza