Előszó
Mikor a magyar honvédség gyökereit keressük, először az 1848/49-es, majd az 1868. évi XL. törvénycikkel létrehozott Magyar Királyi Honvédség, végül a két világháború közötti "Horthy hadseregnek"...
Tovább
Előszó
Mikor a magyar honvédség gyökereit keressük, először az 1848/49-es, majd az 1868. évi XL. törvénycikkel létrehozott Magyar Királyi Honvédség, végül a két világháború közötti "Horthy hadseregnek" titulált Magyar Királyi Honvédséget vesszük elő.
Az 1848/49-es honvédség bizony elég messze van, inkább már legenda, mint megfogható valóság. A Monarchia honvédségéről a fiatalok szinte semmit, vagy csak keretadatokat (mikor, létszám, átszervezés stb.) ismernek. Nagyon sokan még azt sem tudják, hogy a Monarchia hadserege hogyan épült fel, mindössze a császári és királyi (K.U.K.) hadseregről tudnak. Fontos feladat tehát, hogy arcot adjunk ennek az arc nélküli időszaknak, és a kiemelkedő tehetségű katonák gondolatainak bemutatásával színesítsük ezt a kort.
E kiadványban azt mutatom be, hogy a magyar tisztek az első világháború előtt - függetlenül attól, hogy a Magyar Királyi Honvédségben, a közös hadseregben vagy a haditengerészetnél teljesítettek szolgálatot, kiválóan képzett, katonai ismereteiket, általános műveltségüket tekintve a kor színvonalán álló katonák voltak. Nem bocsátkozom vitába Hajdú Tiborral, aki szerint a Monarchia tisztjei erejükön felül költekeztek, a társasági élet által követelt "cifra nyomorúság" életmódot folytatták. Természetesen nem zárható ki ennek létezése, de olvasgatva ezen tisztek dolgozatait, cikkeit, kiderül, hogy azok megírásához elmélyült tudás, kitartó munka és hivatásszeretet kellett.
A szolgálat abban az időben is egész embert követelt és igen kemény munka volt. A cifraruhás, bohém katonatiszt valójában csak az operettben létezett, de az is tartalékos kivitelben, mint gróf vagy báró csemete. A hivatásos katona keményen dolgozott és 1 fizetése sem engedte meg a költekező életmódot.
Vissza