1.067.073

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar Szemle 2019. november-december

Kéthavonta az egész látóhatár - Új folyam - XXVIII. évfolyam 11-12. szám

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Magyar Szemle Alapítvány
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 136 oldal
Sorozatcím: Magyar Szemle
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Színes és fekete-fehér fotókkal. További szerzők a tartalomjegyzékben.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tovább

Előszó


Vissza

Fülszöveg


Noha hivatalosan nem ünnepnap, mindenki, aki akkoriban már eszmélkedett, jól emlékszik 1953. július 4-e estéjére. Ragyogó, meleg nyári nap volt, tipikus július eleji kánikula. [ ] A londoni száműzetésben élő és a Szabad Európa Rádiónak dolgozó kiváló magyar esszéistát, Szabó Zoltánt idézve, oly sokévnyi kommunizmus után hihetetlen dolog történt: egy emberi hang szólalt meg a Parlamentben, mely igazi emberekhez beszélt. Egy magyar a magyarokhoz. [ ] Talán - teszi hozzá Szabó - Nagy Imre nem is tudta, milyen óriási hatást gyakorolt az országra ezzel a beszéddel és a hangjával. Az emberek szívéhez és igazságszomjához szólt, s ezzel a pillanattal a mártírhalál felé vezető úton is végzetesen elindult, jóllehet kommunista párti politikus maradt, aki érzelmileg még sokáig - egészen 1956. október végéig - kötődött a pártjához.
Kodolányi Gyula
A kommunizmus eszerint nem egyszerűen diktatúra, hanem totalitarizmus, olyan, amely a legközelebb áll Orwell 1984-es világához. Megvalósította, ha... Tovább

Fülszöveg


Noha hivatalosan nem ünnepnap, mindenki, aki akkoriban már eszmélkedett, jól emlékszik 1953. július 4-e estéjére. Ragyogó, meleg nyári nap volt, tipikus július eleji kánikula. [ ] A londoni száműzetésben élő és a Szabad Európa Rádiónak dolgozó kiváló magyar esszéistát, Szabó Zoltánt idézve, oly sokévnyi kommunizmus után hihetetlen dolog történt: egy emberi hang szólalt meg a Parlamentben, mely igazi emberekhez beszélt. Egy magyar a magyarokhoz. [ ] Talán - teszi hozzá Szabó - Nagy Imre nem is tudta, milyen óriási hatást gyakorolt az országra ezzel a beszéddel és a hangjával. Az emberek szívéhez és igazságszomjához szólt, s ezzel a pillanattal a mártírhalál felé vezető úton is végzetesen elindult, jóllehet kommunista párti politikus maradt, aki érzelmileg még sokáig - egészen 1956. október végéig - kötődött a pártjához.
Kodolányi Gyula
A kommunizmus eszerint nem egyszerűen diktatúra, hanem totalitarizmus, olyan, amely a legközelebb áll Orwell 1984-es világához. Megvalósította, ha nem is a teljes egyenlőséget, de a legtöbb egyenlőséget, amit bárhol és bármikor a történelemben érvényesítettek. Tegyük hozzá, míg Stendhal csak írásban mosolyogta meg a liberális utilitarizmus alapelvét (a lehető legnagyobb boldogság a lehető legtöbb ember számára), a kommunizmus a paródiáját adta elő a valóságban. Megvalósult - Boia szavaival - „az egyenlőség a szegénységben," de -tegyük hozzá - emellett az egyenlőbbek - minden rendszerre a maga módján jellemző - zárt világa is megvalósult, ahogy Orwell állatfarmjában: „Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél."
Miskolczy Ambrus
Visszatekintve, az 1944-A5-Ös év minden menekülésével, katonaságával, bujkálásával, veszélyeivel együtt maga volt a kikapcsolódás, az üdítő változatosság. Teljességében csak másodéves koromban, az 1945-46-os tanévben értettem meg, mit jelent Budapesten bölcsészhallgatónak és ezzel együtt Eötvös-kollégistának lenni. Benne élni egy olyan válogatott, magas intellektusú közösségben, mely árnyalatokig másképp -jórészt tisztábban - lát, gondolkodik, ítél, beszél, mint amibe én 20 éves koromig belenevelődtem.
Sárosi Bálint
Az európai kormányzatok a modern demokrácia megjelenése előtt vegyes kormányzatok voltak, demokratikus, arisztokratikus és monarchikus elemekkel. A modern demokrácia azonban az európai rezsimek e kevert jellegét eltörölte: „A demokrácia határtalanná, korlátlanná, egyetemessé vált". Kuehnelt-Leddihn ezért is érzi úgy, hogy a demokrácia ideológiává, demokratizmussá vált, és célja az, hogy az élet minden területén - a kormányzástól a külpolitikán át az oktatásig - alkalmazza saját alapelvét.
Megadja Gábor Vissza
Fülszöveg Kép

Tartalom


Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem