Előszó
Részlet:
A migránsok legkülönbözőbb csoportjai - a szíriai és az iraki háború menekültjei, üldözött közép-keleti keresztények, harmadik világbeli hazájukat elhagyó, a szabadabb európai...
Tovább
Előszó
Részlet:
A migránsok legkülönbözőbb csoportjai - a szíriai és az iraki háború menekültjei, üldözött közép-keleti keresztények, harmadik világbeli hazájukat elhagyó, a szabadabb európai társadalmakban jobb életre vágyó átlagemberek, valamint a menekülthullámban gonosz szándékkal megbúvó bűnözők és terroristák - vették hirtelen ostrom alá Magyarországot. Kerítéseken másznak át, autókban vagy vonatok alatt rejtőznek el, folyókon úsznak át, hajókra szállnak Európa partjai felé, borsos árat fizetnek, hogy embercsempészek teherautóiba zsúfolódhassanak, szembeszállnak a rendőrökkel, s mindezt azzal a szándékkal teszik, hogy áttörjenek azokon a szárazföldi és tengeri akadályokon, amelyek Magyarország és Európa földjét hivatottak óvni a törvénytelen bevándorlás és az idegen megszállás fenyegetésétől.
Felmerülhet a kérdés: vajon az említett két fenyegetés nem egy és ugyanaz? Nem a megszállás egy sajátos fajtája szakad ránk ezzel az emberáradattal? Eltúloznánk a dolgot, ráadásul érzéketlennek mutatkoznánk, ha igenlő választ adnánk. Voltaképpen arról van szó, hogy ezek a tömegek (leszámítva a terroristákat és a bűnözőket) ki akarnak törni a szegénységből és az elnyomásból, mert jobb életre vágynak. Ha efféle elkeseredett emberek ezreivel vagy tízezreivel volna dolgunk, akkor minden bizonnyal kidolgoznánk valamilyen humánus és gyakorlatias megoldást, hogy befogadjuk őket saját világunkba - amint azt a Menekültek Világéve égisze alatt tettük idestova ötvenöt éve.
Ma azonban a biztonsághiány, a háborúk, a saját polgáraikat kirabló kormányok és a gazdasági csőd következtében az ázsiai és afrikai potenciális migránsok száma milliárdokra emelkedik. Ha életkörülményeik nem javulnak (ami nem a posztimperialista Európán múlik), s ha úgy vélik, hogy beáramlásuk nem ütközik akadályokba, akkor olyan óriási tömegek érkezhetnek hozzánk, hogy segítőkapacitásunk elégtelennek bizonyul az ellátásukra, miközben romlanak szegényebb polgártársaink életkörülményei, fokozódik a társadalmi megosztottság, és gyengülnek a nemzeti összetartozás kötelékei.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal