Magyar Szemle 2015. április

Fülszöveg

A „Tímár József-pert" 1951 elején, a konstruált Rajk-per mintájára rendelte meg a legfőbb pártvezetés, közvetlenül Révai József. Ennek jegyében is rendezték meg, mintegy jelt adva, hogy a különböző intézményekben folytatni kell a konstruált leleplezéseket, a szovjet mintára celebrált pereket. Ebben a hitvány perben parancsra, vagy önként számos pályatársa és kollégája tagadta meg Tímárt. Többektől hallott elbeszélés szerint egyedül Somogyi Erzsi lázadt fel, és visszaminősített, párttagjelölti igazolványát (iratát?) a gyalázatos procedúra végén levágta az elnökség asztalára, majd kirohant a szobából.
Lengyel György
A kapuban még ott volt egy székre ültetve annak az egyik német katonának a hullája, akit még tizennegyedikén lőttek agyon. A kezébe a hecc kedvéért egy kinyitott, színes napernyőt tettek. A klinikakertben is még tíz-tizenöt civil ruhás hulla feküdt szerteszét. Szovjet katonai hullát egyet sem lehetett látni, azokat azonnal elszállították, nehogy ezek látványa a bajtársaikat esetleg félénkebbé, óvatosabbá tegye.
dr. Györffy István
A keresztény gyökereket elvágni, a kereszténység értékeit el nem ismerni súlyos hiba. Az új magyar Alaptörvény megteszi azt, amire az Európai Uniót alapító szerződő felek nem mertek, vagy nem akartak vállalkozni: kodifikálja a kereszténység szerepét. Az Alaptörvényt bevezető Nemzeti Hitvallás így fogalmaz: „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét." Majd - helyesen - rögtön hozzáfűzi: „Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait." (...) A magyar alkotmányos megoldás kiegyensúlyozott: az állam és az egyház elválasztása mellett együttműködésük bizonyos közfeladatok ellátásában lehetséges és részletesen kodifikálva van. A magyar modell tehát az együttműködésen alapszik.
Trócsányi László Vissza