Előszó
Az ANGOL NÉP csaknem teljes negyven esztendeje, Viktória királynőnek a mult század utolsó éveiben tartott gyémánt-/ 1 jubileuma óta nem ünnepelt annyi lelkesedéssel, mint JL JL ünnepelték V. György...
Tovább
Előszó
Az ANGOL NÉP csaknem teljes negyven esztendeje, Viktória királynőnek a mult század utolsó éveiben tartott gyémánt-/ 1 jubileuma óta nem ünnepelt annyi lelkesedéssel, mint JL JL ünnepelték V. György király trónralépésének huszonöt-esztendős évfordulóját. Különös dolog talán, de az utolsó négyszáz esztendő alatt két uralkodónőn, Erzsébeten és Viktórián kívül V. György király férfielődjei közül csak ketten, II. és III. György uralkodtak negyedszázadnál hosszabb ideig. így a mostani királyjubileum valóban ritkán bekövetkező eseményt jelentett Anglia életében.
Angliában az uralkodók nevét, éppen úgy, mint a forradalom előtt Franciaországban, korszakok megjelölésére szokták használni, így az utolsó száz esztendőben, meglehetősen egyenlőtlen felosztással, volt viktoriánus, edwardi és györgyi —1 Georgián — korszak Anglia történetében. Ez a felosztás Angliában semmiesetre sem mesterséges. Az angol népben mélyen gyökerező lojalitás, a királyság intézményének ősrégi hagyományaihoz való ragaszkodás, mindenütt, ahol angolok élnek, londoni cockneyk között, istenhátamögötti skót halászfalvakban, a legtávolabbi dominiumokban és gyarmatokon, még a modern időkben is, sőt most még fokozottabb mértékben abban nyilvánul meg, hogy a nemzet közvéleménye, a szerteszórt birodalom egész lakosságának lelki habitusa hozzáalakul az uralkodó egyéniségéhez.
HA A NEMZET és az uralkodó egyénisége között kialakult ilyen kölcsönhatás szempontjából nézzük Anglia utolsó száz esztendejének történetét Viktória királynő trónralépése, 1837 és a mostani királyjubüeum között, feltétlenül azt kell megállapítanunk, hogy két elődjével szemben V. György király egyénisége sokkal passzívabb volt. Viktória királynő és VII. Edward király mindketten a maguk egyéniségére formálták, alakították át az angol népet. A mostani uralkodó, talán azért is, mert az idegen származásukhoz még közelebb álló nagyanyjánál és atyjánál ő már sokkal angolabb, inkább hozzáalkalmazkodott ahhoz a standardhoz, amelyet alattvalói úgy alakítottak ki, mint az angol gentleman eszményét. Viktória királynő a XIX. századbeli Anglia sajátságos és a maga nemében páratlanul álló pol-gári világnézetének nemcsak élő szimbóluma, hanem nagyon is aktív tényezője volt, különösen életének második felében.
Vissza