Magyar-román/román-magyar útiszótár

Előszó

A HASZNÁLÓ FIGYELMÉBE
A magyar-román útiszótár azoknak kíván segítségére lenni, akik román nyelvterületen csekély román nyelvtudással meg akarják értetni
magukat, és tolmács nélkül is szeretnének eligazodni. Címének és
rendeltetésének megfelelően a szótár tartalmazza a mindennapi élet
legszükségesebb, valamint az utazás és idegenforgalom speciális szókincsét olyan válogatásban és feldolgozásban, hogy ezek megkönnyítsék kérdések és rövid mondatok összeállítását. Ezeknek a kérdéseknek és mondatoknak egy részét kész állapotban is tartalmazza a
szótár azok számára, akik szinte semmit sem tudnak románul. Akik
rendelkeznek némi román nyelvismerettel, e szótár anyagával megsokszorozhatják romántudásukat.
A román szavaknak, kifejezéseknek, olykor egyes mondatoknak a
kiejtését is megadtuk [szögletes zárójelben], s mivel a román szavak
hangsúlya igen változó, a fonetikusan átírt szavak hangsúlyát félkövér betűvel jelöltük. Az átírást azonban - helykímélés céljából -
mellőztük ott, ahol az írás és kiejtés között nincs különbség (pl. din,
zi, verde). A szócikkeken belül ismételten előforduló román szó kiejtésére, valamint a két nyelven azonosan ejtett szóra kötőjellel (-)
utaltunk. A fonetikus átíráshoz elegendők voltak a magyar ábécé betűi, mindössze két külön jelet használunk: a román nyelvben használt
rövid á-t és é-t a magyar a és e fölé helyezett ponttal jelöltük (á, é).
A nagyon ritkán látható hosszú í-t a többes számú birtokos esetben
két i-re végződő főnevek fonetikus átírásában használtuk (pl. copiilor
= kopüor). A fonetikus átírás tükrözi a román és a magyar nyelv azonos betűinek ejtési különbségeit: a c betűt, ha e vagy i követi, cj-nek
kell ejteni, ha más betű áll utána, akkor k-nak ejtjük (pl. faci = facs;
casa = kászá), az e, i előtti g-t dzs-nek ejtik (pl. ger = dzser), egyébként marad g. Az x hasonlóképpen ksz, illetve gz-ként szerepel (pl.
examen = egzámén). Mivel a román á-höz a magyar ö, az á-höz pedig Vissza