Magyar ritmus, jövevény-versidom

Tartalom

Bevezetés. - Latin és német versidom. Prozódiájuk a magyar gyakorlatban egy és ugyanaz. Ritmusuk még nincs kellőkép meghatározva. A feladat kitűzése. Hibák az eddigi hozzászólásokban. Teendők és várható eredmények 3-8. l.
I. A nemzeti versidom ritmusa. - Az uralkodóelmélet (ütem == szólam; iktus == szólamhangsúly) belső ellenmondásai Arany János és Négyesy tanításában, a tapasztalattal ellenkezése Gábor Ignác elméletében (8-15. 1.). -- Csak a prózából indulhatunk ki. A hangidom tagozódása a kötetlen beszédben. Arany László tanulmánya, hangsúly-törvényei (15-21). - Arany László szabályai helyesen értelmezve : három vagy négy részre aprózott időegységek a kötetlen beszédben. Mennyiben érvényesül ez ideális törekvés a beszédben? Naiv és nagyobb igényű próza különbségei e részben ; a próza ritmusa ; példák (21-29. 1.). - Logikai, és zenei elv antagonizmusa a prózában, ez utóbbi felülkerekedése a nemzeti versidomban. Az eddigi elméletek ez eredmény szempontjából nézve. (29-32.1.) 8-32. l.
II. A jövevény-versidomok ritmusa. - A nemzetiben a hangsúly helyhez kötött, a jövevényben szabad ; időmérés ütemegységekkel a nemzetiben, szótagegységekkel a jövevényben ; hangsúly-idő amott, hangsúlytól független szótag-idő emitt; közvetett és közvetlen szótagolás. Ütem-e magyar fülnek a «láb?» 33-40. l.
III. Magyar ritmus rámintázása a jövevény versidomra. - Hogyan segít magán a naiv magyar ritmusérzék idegen elvű versek felfogásában? Ha csak alkalma nyílik rá, magyar ütemrendszerre játssza át. Példák. Az így létesülő ritmusfaj jelleme ; álütemek ; véletlen rokonsága egy száz évvel ezelőtti versideállal; egy másfajta «megmértékelés»: Arany choriambusai: ének-emlék a versen 40-51. l.
IV. A magyar ritmusérzék megalkuvása a jövevény-idommal. - Ha a fenti modus vivendi akadályokba ütközik, mitévő lesz a magyar (és pedig nem csupán a naiv) ritmusérzék? A feladat nem egészen új ; analógiák a nemzeti versidom múltjából: fogyatékos ütemezésű verssorok ; Szenczi Molnár zsoltárai. A ritmikai feladat megoldása: sorkihúzás. Az így létesülő ritmusfaj jellemzése : a hangsúly teljes szabadsága ; szabálytalan hangsúlyközök ; a hangerő szabad fokozhatósága ; hangsúly és szünet egymástól független volta ; a beszédszakaszok belső tagozatlansága. A zenei hangsúly detronizálása. Időegység : nem az ütem, hanem a kihúzott sor. - Fejlődés ritmus érzékünk s a jövevény versidom viszonyában : a szótagméricskéléstől a pongyola
jámbusig. - Összefoglalás 52-65. l.
V. A «lejtés» kérdése. - Láb és ütem ; a páros részű lábakat könnyebben, a páratlan
részűeket alig tudjuk ütemül felfogni. Miért? Amazok belső időrendjének rokonsága némely magyar ütemekével. Egyetlen probléma a jámbusi lejtés. Mi teszi észrevehetővé a lejtést? Szótaghossz és hangsúly véletlen találkozásai: vezérszótagok. Jámbusi sorok osztályozása ebből a szempontból. Közömbös sorok. Lejtve indulók: a lejtés szuggerálása.
A sorvég lejtése. Kitérés a sorvégi lejtés szuggesztív hatásának megéreztetése végett : a mondat vég ritmusa a kötetlen beszédben; példák: Gyulai, Kölcsey. Így kelt visszamenő illúziót a sorvég lejtése is. Közömbös vagy ellenszegülő lejtésű sorkezdet és lejtő sorvég viszonya ; e sokféleség stílbeli jelentősége. Különböző lejtőképességű sorok váltakozása s együttes hatásuk egész költeményen át. Akaratlan közeledés a német gyakorlathoz, de lényeges különbség. A magyar ritmusérzék számára jámbusi ütem nincs, csak jámbusi lejtés. - A «pongyola» sorok. Ady verselése 66-94. l.
VI. Énekritmus - beszélt ritmus. Szemle a magyar ritmuskincsen. - Nemzeti versidomunk ritmusa még alig szabadult fel az énekemlék alól ; innen eltérések a ritkább sorfajok ütemezésében. A zenei ritmus mérséklése a nemzeti versidomon belül ; fokozatok : énekelt vers ; éneklős gyermekvers ; ének-reminiscentiák hatása alatt ütemezett vers; szótagmérésében a nemzeti zenéhez simuló Arany Jánosi vers; szinkopés, triolos alkalmi
visszaesés az ének felé; - másfelől: iktusel tolás az ütem éléről, az ütemliatárok teljes elmosódása. E sorozatot folytatja a kisebb fokú, a beszélt ritmus felé a jövevény-soroknak a magyar gyakorlatban kiképződött ritmusa, a lejtési lehetőségek végtelen sokféles égével s az értelmi hangsúly szabadonhagyásával. Miért volt rá szüksége műköltészetünknek? Ritmuskészletünk gazdagsága s a költői stíl. Egy példa : magyar ritmus belejátszása a jövevénybe (Petőfi: Szép napkeletnek) 94-103. l.
Függelék. - 1. A kérdés irodalmához. - Toldy Ferenc, Torkos László, Négyesy László, Rozványi Vilmos, Sík Sándor, Radó Antal, Babits Mihály, Földessy Gyula 101-115.1.
2. Arany László hangidom-tör vényéhez. - Fogarasi János nagy kezdeménye ; feledésbe ment az újabb szórendi vizsgálatok szólamelmélete miatt. Brassi szólamtana ; Balassa József hangtana ; szólam és fonetikai szó azonosítása; káros következménye az ütemtanra 115-120. l.

Témakörök