Fülszöveg
Noha a kertkultúra számos ponton érintkezik a tudomány és a művészet olyan területeivel, mint a botanika, az agrár- és on'ostudomány vagy az építészet és a művészettörténet, mindeddig nem született olyan munka, mely a magyar reneszánsz kertművészetet átfogóan feldolgozta volna.
Stirlingjános úttörő munkát végzett e téren, de könyve nemcsak emiatt számít újdonságnak, hanem amiatt is, hogy elvonatkoztat attól az egysíkú megközelítésmódtól, amely a kertépítészetet sokáig az építészettörténet mödszerei-. vei xazsgálta. Ezáltal sokkal árnyaltabb képet mutat, s a határterületek közötti ok-okozati összefüggéseket is feltárja.
A nemesi udvarházak és kastélyok kertjeitől a városi polgárság kertjein át a talán legkiemelkedőbb alkotás, Lippay György pozsonyi kertjéig vezeti az olvasót, miközben feltátja a korabeli szakirodalmat, s számos metszettel illusztrálja a mag)'ar kertművészet fejlődését a tárgyalt időszakban.
A műnek külön aktualitást ad a Reneszánsz Eve, mely lehetőséget teremt,...
Tovább
Fülszöveg
Noha a kertkultúra számos ponton érintkezik a tudomány és a művészet olyan területeivel, mint a botanika, az agrár- és on'ostudomány vagy az építészet és a művészettörténet, mindeddig nem született olyan munka, mely a magyar reneszánsz kertművészetet átfogóan feldolgozta volna.
Stirlingjános úttörő munkát végzett e téren, de könyve nemcsak emiatt számít újdonságnak, hanem amiatt is, hogy elvonatkoztat attól az egysíkú megközelítésmódtól, amely a kertépítészetet sokáig az építészettörténet mödszerei-. vei xazsgálta. Ezáltal sokkal árnyaltabb képet mutat, s a határterületek közötti ok-okozati összefüggéseket is feltárja.
A nemesi udvarházak és kastélyok kertjeitől a városi polgárság kertjein át a talán legkiemelkedőbb alkotás, Lippay György pozsonyi kertjéig vezeti az olvasót, miközben feltátja a korabeli szakirodalmat, s számos metszettel illusztrálja a mag)'ar kertművészet fejlődését a tárgyalt időszakban.
A műnek külön aktualitást ad a Reneszánsz Eve, mely lehetőséget teremt, hogy kultúrtörténetünk egy eddig kevéssé ismert fejezetét tárhassuk a szélesebb olvasóközönség elé.
Stirling János 1951-ben született Budapesten. Tanulmányait az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumában, majd a Kertészeti ELf)'etemen végezte, közben az ELTE Bölcsészettudományi Karán egyéni le-^^ velező hallgatóként művészettörténetet és régészetet
\ , tantilt. Pályafutását muzeológusként kezdte a Magyar
* Természettudományi Múzetimban, majd a Néprajzi
' Múzeum Kön)'vtárában. A szecesszió korának kertmű-^ ˇ vészetéről írt disszertációja alapján egyetemi doktori
V^L címet (1980), majd a jelen kötet témakörében írott
-¦¦kü kandidátusi értekezése alapján a történelemtudomány
kandidátusa fokozatot szerezte meg (1986). Két év múlva az ELTE művészettörténed szakán a dr. univ. címet is megszerezte. A tudományos fokozat megszerzését követően a Kertészeti Egyetem Könyvtárában raktáros, majd intézeti segédmtmkatárs. 1999-ben, a klasszikus antikvitás botanikatörténetének témakörében tett habilitációja után, egyetemi tanári kinevezést kapott a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Jelenleg pedagógiát, nevelés- és művelődéstörténetet, történed ökológiát és andk római kertészettörténetet tanít. 1998-ban a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta, melynek jelenleg fődtkára. Munkássága elismeréseként az Apostoli Szentszék keg)'es pártfogása alatt álló Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartósága meghívta tagjai sorába. A Magyar OiA'ostörténelmi Társaság elnökségének, a Szent István Társulat igazgatóvá-lasztniányának, a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének, valamint számos tudományos társaságnak tagja. Mintegy 100 tudományos és ismeretterjesztő tanulmány, valamint II könyv szerzője, illetve társszerzője.
Vissza