Magyar rendezők könyve

Előszó

Egyedülálló vállalkozás eredményét tartja kezében a tisztelt olvasó. Magyarországon jelent már meg filmlexikon - többféle is - készültek ilyen-olyan szakmai névsorok, „ki-kicsodák", de először próbáljuk számba venni, feltérképezni egy szakma, a filmrendezők teljességét, műveikkel, életútjukkal együtt. Hálásak vagyunk az elődöknek, a Filmlexikon, a Magyar Filmintézet, a Magyar Televízió adatállománya összeállítóinak, de az ő munkájukat is ki kellett egészíteni, naprakésszé tenni. Nem szólva számtalan kollégámról, akinek életműve, filmográfiája még sohasem jelent meg, és akik sokszor maguk sem tartották számon filmjeiket. A filmrendezés sokáig az elitszakmák krémjének számított, a rendező kivételes helyzetében egyaránt lehetett bolond művész és mindenható mesterember, a politika kedveltje és száműzöttje. A televízió korában ez a két funkció - a művészé és a mesteremberé - látványosan kettévált. A nagyközönség csak néhány tucatnyi rendező nevét ismeri, a többség a filmek végefőcímén szerepel legfeljebb, ha egyáltalán vetítik őket. A rendszerváltozás során sokan váltak pályaelhagyókká: képviselők, menedzserek, producerek, háztartásbeliek és munkanélküliek egyaránt lettek belőlük. És iszonyúak a veszteségeink: egész generációk tűntek el, külföldön vagy a temetőkben. Akik itt szerepelnek - „tábornokok és közkatonák" több százan -, a magyar mozgóképművészet megteremtői és gyakorlói 1945-től napjainkig. Nekik, kollégáimnak, barátaimnak, egy szakma, mesterség, néha művészet művelőinek ajánlom ezt a könyvet. Vissza