Magyar Pszichológiai Szemle 1964/4.

Előszó

Részlet:

"KIBERNETIKA ÉS PSZICHOLÓGIA
Dr. Kardos Lajos, a pszichológiai tudományok doktora

Az utolsó húsz évben egy új és különös tudomány megszületésének lehettünk tanúi. Az új tudomány kialakulásának körülményei önmagukban is különösek: a folyamat alkalmazással, technikai megoldásokkal kezdődik, és az alkalmazás alapjait képező hatalmas elméleti rendszer kidolgozásával végződik. A tudomány és a technika fejlődésének e fordított menetére akad példa más területen is, de nem ilyen arányokban és nem ilyen, úgyszólván az egész kor gondolkodását érintő, sőt átalakító jelentőséggel.
Az emberiség régi vágya, vagy helyesebben játéka, hogy gépezeteket konstruál, melyek utánozzák az élőlények, elsősorban az ember megnyilvánulási formáit. A mondabeli Daidalostól kezdve Albertus Magnuson, Regiomontanuson, Leonardo da Vinci-n, Descartes-on, Kempelen Farkason keresztül egészen napjainkig elmés és kiváló fizikusok foglalkoztak a legkülönbözőbb emberi és állati műveleteket végző gépezetek konstruálásával. De mindez nagyjából technikai játék maradt. A tudomány történetírójának ezeket a melléktermékeket aligha szükséges regisztrálnia, amikor a tudomány fejlődését akarja megmutatni. A játék azonban, mindenesetre meglepően későn, hasznos eszközzé válik. Éspedig először a játéknak éppen az a formája, mely nagyon is magasrendű emberi műveletet utánoz le, a számolást. A számológépek jóval előbb keletkeznek, mint pl. a kalapálást, a szegecselést, az üvegek megtöltését utánzó gépek. Ennek okaira, melyek nagyrészt a termelési rendszer és a termelőerők különleges fejlődésében rejlenek, nem térek ki. Mindenesetre az első mechanikusan működő számológépet már igen korán - még mielőtt tényleges társadalmi igény felmerülne - megkonstruálják. Az elsőt Pascal, a nagy francia matematikus készíti el 1642-ben, és Leibniz tökéletesíti. Az ilyen szerkezetekkel való foglalkozás gyors fejlődésnek indul, a 19. század elején már gyártani is kezdik Franciaországban. Sőt a kiváló angol matematikus, Babbage, már olyan számológépeket szerkeszt a 19. század első felében, melyeknek konstrukciós elve nagyjából megegyezik a modern elektronikus számológépek működési elvével. A fejlődés a Hollerith rendszerű lyukkártyás statisztikai gépeken és más konstrukciókon visz át, míg a 30-as évek végén megjelenik az elektronikus számológép. Szándékosan mondom egyesszámban, mert ezeket a gépeket egyenként építik. Valójában óriási építmények." Vissza