1.062.389

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar politikatörténet

Egyetemi tankönyv

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Politikaelméleti Tanszék
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 253 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-86229-03
Megjegyzés: Megjelent 320 példányban. Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1. A POLITIKATÖRTÉNET FOGALMA
A politikával foglalkozó tudományok differenciálódása napjainkban jelentős mértékben előrehaladt. Elsőnek foglaljuk össze, milyen diszciplínákról is van szó. A... Tovább

Előszó

1. A POLITIKATÖRTÉNET FOGALMA
A politikával foglalkozó tudományok differenciálódása napjainkban jelentős mértékben előrehaladt. Elsőnek foglaljuk össze, milyen diszciplínákról is van szó. A leggyakrabban használt, és mégis legnehezebben meghatározható fogalom maga a politika. Több, egymással szembenálló vagy egymást átfedő felfogás létezik ma is. Leegyszerűsítve a politika a konfliktusok kérdésének és az érdekek érvényesítésének a területe. Nem tudomány, s talán nem is művészet, mint ahogyan a politikai kommentátorok gyakorta érzékeltetni szeretnék. Művelői a politikusok. Legtöbbjük ma már professzionális politikus, aki hivatásszerűen tölti be funkcióját, annak ellenére, hogy - legalábbis a demokratikus politikai rendszerekben - választással került pozícióba.
A politikatudomány, más szóval a politológia azoknak az ismereteknek az összessége, amelyek a politika törvényszerűségeinek megértéséhez szükségesek. A politikaelmélet feldolgozza azokat a nézeteket és állásfoglalásokat, amelyek a politikával kapcsolatban az emberiség története során felhalmozódtak. Az elméletalkotás természetesen ma is tovább folytatódik. Része a politikaelméletnek a politikai gondolkodás története, amit politikai filozófiának is szoktak nevezni. A politikai tudományokkal a jogtudomány is foglalkozik, elsősorban a politikai intézmények történetét vizsgálják a jogtörténészek. Fő terrénumuk az alkotmánytörténet.
Foglalkozik a politikával a politikai szociológia is, amely a politika társadalmi hátterét, a társadalmi szerkezettel és folyamatokkal összefüggő kérdéseket kutatja. Elsősorban abban különbözik a többi politikai diszciplínától, hogy főleg empirikus adatgyűjtések alapján próbálja a politikai élet eseményeit magyarázni. (Andorka Rudolf) Sajátos és egyre inkább előtérbe kerülő területe a közvélemény-kutatás.
Szerves kapcsolódást mutat a politika a történettudomány-különféle területeivel, mindenekelőtt a politikai történetírással. Egykoron a történészek megelégedtek az események leírásával, puszta regisztrálásával. A történések mozgatórugóit szinte kizárólag a politikusok személyes cselekedeteivel, motivációival, döntéseivel magyarázták. A 19. században kerültek előtérbe a történelemtudomány egyéb ágazatai: a tények, adatok sokaságát rögzítő pozitivizmus. Vissza

Tartalom

I. A POLITIKATÖRTÉNET HELYE A TUDOMÁNYOK KÖRÉBEN
1. A politikatörténet fogalma 9
2. A politikatörténet tárgya 11
3. A politikatörténet autonómiája 12
4. A magyar politikatörténet sajátosságai 13
II. A MAGYARSÁG A HONFOGLALÁS ÉS A FEUDALIZMUS KORÁBAN
1. A magyar nyelv eredete, a vándorlás és a honfoglalás 19
2. Eredetmítoszok és politika 20
3. A honfoglalók társadalma 22
4. A honfoglalók politikai funkciójú szervezetei 23
5. Az államalapítás 25
6. A feudalizmus jellemvonásai 26
7. Az önálló magyar királyság virágzása és bukása 27
8. A politikai intézményrendszer a középkorban 29
III. MAGYARORSZÁG A KÉSŐI FEUDALIZMUS KORÁBAN
1. A török hódítás 35
2. A három részre szakadt ország 37
3. Zrínyi Miklós politikai nézetei 38
4. A törökök kiűzése és a Habsburg uralom berendezkedése 41
5. A Rákóczi-szabadságharc 42
6. Gazdasági és társadalmi fejlődés a 18. században 43
7. Habsburg abszolutizmus - magyar rendiség 45
8. Az országgyűlések szerepe a Magyar Királyságban 47
IV. POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1848-49-BEN
1. A forradalmak kora 53
2. A reformkor 54
3. A forradalom 55
4. Demokratikus választások 57
5. Az országgyűlés tevékenysége 58
6. A szabadságharc
V. MAGYARORSZÁG AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIÁBAN
1. Az abszolutizmus és a kiegyezés 67
2. A kapitalizmus kibontakozása 68
3. A munkásmozgalom megjelenése 70
4. Kulturális és szellemi élet 71
5. A nemzetiségi és a kisebbségi kérdés 72
6. Kormányzati rendszer a dualista monarchiában 76
7. Pártok, választások, kormányok 78
VI. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉS A FORRADALMAK
1. Az első világháború 85
2. Magyarország az első világháborúban 86
3. Politikai változások a háború alatt 87
4. Jászi Oszkár politikai eszméi g9
5. A polgári demokratikus forradalom győzelme 91
6. A polgári demokratikus politikai rendszer felépítése 93
7. A Tanácsköztársaság győzelme 94
8. A Tanácsköztársaság politikai rendszere 97
VII. TRIANON A MAGYAR POLITIKATÖRTÉNETBEN
1. Az európai nemzetfejlődés 103
2. Demográfiai és geopolitikai kérdések 105
3. Világháborús hadicélok 109
4. A béketárgyalások 111
5. A magyar álláspont 113
6. A szerződés előírásai és következményei 116
7. A revíziós mozgalom 119
VIII. A HORTHY-KORSZAK POLITIKATÖRTÉNETE
1. Az ellenforradalom 123
2. A kormányzói jogkör kialakítása 125
3. A törvényhozási és választási rendszer 127
4. Politikai pártok 130
5. A kormányok tevékenysége 132
6. A népi mozgalom és Kovács Imre nézetei 136
7. Területvisszacsatolások 139
8. Magyarország a második világháborúban 143
9. A magyar holocaust 145
IX. A KOALÍCIÓS ÉVEK (1944-47)
1. Az ideiglenes kormány tevékenysége 151
2. A pártstruktúra 153
3. Az 1945. évi választások 154
4. A párizsi békeszerződés 156
5. Az 1947. évi választások 161
6. Bibó István politikai eszméi 164
X. MAGYARORSZÁG SZOVJETIZÁLÁSA
1. Rákosi Mátyás diktatúrája 171
2. Egypártrendszer. A párt vezető szerepe 174
3. Az 1953 júniusi kormányprogram és bukása 178
4. Nagy Imre politikai nézetei 181
XI. AZ 1956. ÉVI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC
1. A forradalom nemzetközi környezete 187
2. Október 23-a 189
3. A forradalom eseményei 191
4. A Néphadsereg szerepe 195
5. Többpártrendszer 197
6. A munkástanácsok 200
XII. A KÁDÁR-KORSZAK
1. Az 1956 utáni megtorlások 205
2. A korszak periodizációja 208
3. A diktatórikus szocializmus hatalmi rendszere 213
4. Politika helyett társadalompolitikák 216
5. A társadalmi modernizáció sajátosságai 219
6. Ellenzéki mozgolódások 222
XIII. A POLITIKAI RENDSZERVÁLTOZÁS
1. A nemzetközi erőviszonyok megváltozása 229
2. Kádár János bukása. Reformerek a pártban 232
3. A többpártrendszer létrejötte 235
4. A rendszerváltás lépcsőfokai 238
XIV. KITEKINTÉS
1. Kitekintés 245
2. Az átmenet utáni társadalom politikai berendezkedése 247
IRODALOMJEGYZÉK 251

Szabó A. Ferenc

Szabó A. Ferenc műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szabó A. Ferenc könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem