Előszó
1. A POLITIKATÖRTÉNET FOGALMA
A politikával foglalkozó tudományok differenciálódása napjainkban jelentős mértékben előrehaladt. Elsőnek foglaljuk össze, milyen diszciplínákról is van szó. A...
Tovább
Előszó
1. A POLITIKATÖRTÉNET FOGALMA
A politikával foglalkozó tudományok differenciálódása napjainkban jelentős mértékben előrehaladt. Elsőnek foglaljuk össze, milyen diszciplínákról is van szó. A leggyakrabban használt, és mégis legnehezebben meghatározható fogalom maga a politika. Több, egymással szembenálló vagy egymást átfedő felfogás létezik ma is. Leegyszerűsítve a politika a konfliktusok kérdésének és az érdekek érvényesítésének a területe. Nem tudomány, s talán nem is művészet, mint ahogyan a politikai kommentátorok gyakorta érzékeltetni szeretnék. Művelői a politikusok. Legtöbbjük ma már professzionális politikus, aki hivatásszerűen tölti be funkcióját, annak ellenére, hogy - legalábbis a demokratikus politikai rendszerekben - választással került pozícióba.
A politikatudomány, más szóval a politológia azoknak az ismereteknek az összessége, amelyek a politika törvényszerűségeinek megértéséhez szükségesek. A politikaelmélet feldolgozza azokat a nézeteket és állásfoglalásokat, amelyek a politikával kapcsolatban az emberiség története során felhalmozódtak. Az elméletalkotás természetesen ma is tovább folytatódik. Része a politikaelméletnek a politikai gondolkodás története, amit politikai filozófiának is szoktak nevezni. A politikai tudományokkal a jogtudomány is foglalkozik, elsősorban a politikai intézmények történetét vizsgálják a jogtörténészek. Fő terrénumuk az alkotmánytörténet.
Foglalkozik a politikával a politikai szociológia is, amely a politika társadalmi hátterét, a társadalmi szerkezettel és folyamatokkal összefüggő kérdéseket kutatja. Elsősorban abban különbözik a többi politikai diszciplínától, hogy főleg empirikus adatgyűjtések alapján próbálja a politikai élet eseményeit magyarázni. (Andorka Rudolf) Sajátos és egyre inkább előtérbe kerülő területe a közvélemény-kutatás.
Szerves kapcsolódást mutat a politika a történettudomány-különféle területeivel, mindenekelőtt a politikai történetírással. Egykoron a történészek megelégedtek az események leírásával, puszta regisztrálásával. A történések mozgatórugóit szinte kizárólag a politikusok személyes cselekedeteivel, motivációival, döntéseivel magyarázták. A 19. században kerültek előtérbe a történelemtudomány egyéb ágazatai: a tények, adatok sokaságát rögzítő pozitivizmus.
Vissza