1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar polgári perjog II.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Ligatura Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 428 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Rövidítések jegyzéke 23
XI. fejezet: A BIZONYÍTÁS 35
1. A bizonyítás elrendelése 54
1.1. A bizonyítási indítvány 54
1.2. A bizonyítást elrendelő határozat 55
1. A bizonyítás fogalma 37
1.1. A bizonyítás alanyai 38
1.2. A bizonyítás célja 39
1.2.1. Teljes bizonyosság megszerzése 39
1.2.2. Valószínűsítés 41
1.3. A bizonyítás tárgya 41
1.3.1. Tényekre irányuló bizonyítás 42
1.3.2. Tapasztalati tételek 42
1.4. A bizonyítás fajai 43
1.4.1. Főbizonyítás 43
1.4.2. Ellenbizonyítás 43
1.4.3. Teljes bizonyítás, nem teljes bizonyítás 43
1.4.4. Közvetlen és közvetett bizonyítás 43
1.5. A bizonyítás szakaszai 44
2. Az egyszerűbben bizonyítható tények 45
2.1. A beismerés 46
2.2. Az egyező előadás 47
2.3. Kétségbe nem vont előadás 47
2.4. A köztudomású tények 48
2.5. A bíróság hivatalos tudomása 49
2.6. A vélelmek 49
2.7. A fikció 50
3. A bizonyítási kötelezettség és a bizonyítási teher 51
3.1. A bizonyítási kötelezettség 51
3.2. A bizonyítási teher 53
4. A bizonyítás elrendelése 54
4.1. A bizonyítási indítvány 54
4.2. A bizonyítást elrendelő határozat 55
5. A bizonyítási eszközök 56
5.1. Bizonyító tények és a bizonyítási eszközök 56
5.2. Bizonyítási eszközök és a szabad bizonyítás 56
5.3. A fél előadása 57
6. A tanúk 58
6.1. A tanú fogalma 58
6.2. A tanúzási képesség 59
6.3. A tanúzási kötelezettség 60
6.3.1. A bíróság előtt való megjelenés kötelezettsége 61
6.3.2. A vallomástételi kötelezettség 61
6.3.3. Mentesség a vallomástételi kötelezettség alól 62
6.3.3.1. A titoktartási kötelezettség 62
6.3.3.2. A vallomástétel megtagadása 64
6.3.3.3. Kivételes szabályok a tanúvallomás megtagadása körében 65
6.3.4. Az okiratfelmutatási kötelezettség 66
6.4. A tanúmeghallgatás indítványozása 66
6.5. A tanúbizonyítás elrendelése 67
6.6. A tanúbizonyítás foganatosítása 67
6.7. Kényszerítő eszközök a tanúval szemben 69
6.7.1. A megjelenési kötelezettség nem teljesítésének szankciói 69
6.7.2. A vallomástétel megtagadásának jogkövetkezménye 70
6.7.3. Az okiratfelmutatási kötelezettség megtagadásának jogkövetkezménye 70
6.7.4. Kényszerítő eszközök a fegyveres erők és fegyveres testületek tagjaival szemben 70
6.7.5. A kényszerítő eszközök kizártsága 71
7. A szakértők 72
7.1. A szakértő fogalma 72
7.2. A szakértő alkalmazásának szükségessége 73
7.3. A szakértő személyével kapcsolatos törvényi feltételek 74
7.3.1. Szakismereti feltételek 74
7.3.2. A szakértőre vonatkozó kizárási okok 74
7.4. A szakértői szervezet 75
7.4.1. Az igazságügyi szakértők 76
7.4.2. Az igazságügyi szakértői intézmények 76
7.5. Az eseti szakértő 77
7.6. Társszakértő 77
7.7. A szakértői kötelezettség 77
7.8. A szakértő kirendelése 78
7.9. A szakértő meghallgatása 79
7.10. A szakértő jogai 79
7.11. A szakvélemény ellenőrzése 80
7.11.1. A pótszakvélemény és kiegészítő szakvélemény 80
7.11.2. Ellenőrző szakértő 81
7.11.3. A szakvélemény felülvizsgálata 81
7.12. Kényszerítő eszközök a szakértővel szemben 82
7.13. A szakértő díjazása 82
7.14. A tolmács 83
8. A tárgyi bizonyíték 84
8.1. A szemle 84
8.1.1. A szemle fogalma 84
8.1.2. A szemle foganatosítása és a helyszíni szemle 85
8.2. A szemletárgy birtokos 85
8.2.1. A szemletárgy birtokosának fogalma 85
8.2.2. A szemletárgy birtokosának jogai és kötelezettségei 85
9. Az okirat 87
9.1. Az okirat fogalma 87
9.2. Az okiratok osztályozása 87
9.2.1. Tartalom szerinti osztályozás 87
9.2.2. Forma szerinti osztályozás 88
9.3. A közokirat 88
9.3.1. A közokirat fogalma 88
9.3.2. A közokirat bizonyító ereje 89
9.3.3. A valódiság vélelme 89
9.3.4. A külföldi közokirat 90
9.4. A magánokirat 90
9.4.1. A magánokirat fogalma 90
9.4.2. A teljes bizonyító erejű magánokirat 91
9.4.3. A magánokirat valódisága és annak bizonyítása 91
9.4.4. A külföldi teljes bizonyító erejű magánokirat 92
9.4.5. A nem teljes bizonyító erejű magánokirat 92
9.5. Az okirati bizonyítás jelentősége 92
9.6. Az okirati bizonyítás foganatosítása 93
10. A bizonyítás foganatosítása 94
10.1. A perbíróság eljárása 94
10.2. A megkeresett bíróság eljárása 95
10.3. A kiküldött bíró eljárása 96
10.4. Az előzetes bizonyítás 96
11. A bizonyítás eredményének mérlegelése 98
Ajánlott irodalom a XI. fejezethez 100
XII. fejezet: A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 105
1. A bírósági határozatok fogalma és osztályozása 107
1.1. A bírósági határozat fogalma 107
1.2. A bírósági határozatok rendszerezése 107
1.3. Az egyedi ügyekben hozott határozatok 107
1.3.1. Az ítélet 108
1.3.1.1. Az ítélet fajai 108
1.3.1.2. Az ítélet teljessége 108
1.3.1.2.1. A részítélet 109
1.3.1.2.2. A közbenső ítélet 109
1.3.2. A meghagyás 110
1.3.3. A perbeli egyezség 110
1.3.4. A végzés 111
1.3.5. Egyéb határozatok 112
1.4. Az általános jellegű határozatok 112
2. A határozathozatal 114
2.1. A határozathozatal módja 114
2.2. A tanácskozás 114
2.3. A szavazás 114
3. A határozatok közlése 116
3.1. A kihirdetés 116
3.2. A kézbesítés 117
4. A határozatok tartalma 118
4.1. Az ítélet részei 118
4.1.1. A fejrész 118
4.1.2. A rendelkező rész 118
4.1.3. Az indokolás 119
4.1.4. A záró rész 120
4.2. Az ítélet tartalmi kellékei 120
4.2.1. A törvényesség 121
4.2.2. A megalapozottság 121
4.2.3. A teljesség 121
4.2.4. A határozottság 122
4.2.4.1. A teljesítés módja 123
4.2.4.2. A teljesítési határidő 123
4.3. A végzés tartalma 125
5. A határozatok fogyatékosságainak orvoslása 126
5.1. A határozatok fogyatékossága 126
5.2. A határozatok fogyatékosságának orvoslása 126
5.2.1. A határozatok kijavítása 126
5.2.2. A határozatok kiegészítése 127
6. A határozatok joghatásai 129
6.1. Az egyszerű kötőerő 129
6.2. A jogerő 130
6.2.1. Alaki jogerő 130
6.2.2. Anyagi jogerő 131
6.2.3. A jogerő keretei 132
6.2.4. A részleges jogerő 133
6.3. Az utóper 133
7. Az előzetes végrehajthatóság 135
8. Az ideiglenes intézkedés 136
Ajánlott irodalom a XII. fejezethez 138
XIII. fejezet: A PERORVOSLATOK 141
1. A perorvoslatok általános jellemzése 143
1.1. A perorvoslat fogalma 143
1.2. A perorvoslat fogalmi elemei 144
1.2.1. A perorvoslat címzettje 144
1.2.2. A perorvoslat formája 144
1.2.3. A perorvoslat tárgya 144
1.2.4. A perorvoslat alapja 145
1.2.5. A perorvoslat célja 146
1.2.6. A perorvoslat eredménye 146
1.2.7. Az orvoslás módja 147
1.3. A Pp-ben szabályozott perorvoslatok147
1.4. A perorvoslatok fajai 149
1.4.1. Rendes és rendkívüli perorvoslatok 149
1.4.2. Fellebbviteli és nem fellebbviteli perorvoslatok 149
1.4.3. Önálló és járulékos perorvoslatok 151
1.4.4. A határozat végrehajtására halasztó hatályú, illetőleg halasztó hatállyal nem rendelkező perorvoslatok 151
1.4.5. A bírósági határozatok minden fajtája ellen, illetőleg csak egyes fajtái ellen igénybevehető perorvoslatok 151
1.5. A perorvoslati rendszerek 152
1.5.1. A reformatórius perorvoslati rendszer 152
1.5.2. A kasszációs perorvoslati rendszer 153
1.5.3. A revíziós perorvoslati rendszer 153
1.5.4. A vegyes perorovsolati rendszer 154
2. A fellebbezés 157
2.1. A fellebbezés fogalma és tárgya 157
2.2. A fellebbezésre jogosultak 159
2.2.1. A fél fellebbezési jogosultsága 160
2.2.2. A beavatkozó fellebbezési jogosultsága 161
2.2.3. Az ügyész fellebbezési jogosultsága 161
2.2.4. Az egyéb érdekeltek fellebbezési jogosultsága 162
2.3. A fellebbezésről való lemondás, a fellebbezés visszavonása 163
2.4. A fellebbezés határideje 164
2.5. A fellebbezés tartalmi kellékei 165
2.6. A fellebbezés hatálya 167
3. A fellebbezés elbírálása 169
3.1. Intézkedések a fellebbezési tárgyalás kitűzése előtt 169
3.1.1. Az első fokú bíróság (elnök) intézkedései 169
3.1.2. A másodfokú bíróság (elnök) intézkedései 171
3.2. A fellebbezési tárgyalás kitűzése 172
3.3. Fellebbezési ellenkérelem, csatlakozó fellebbezés 173
3.4. A fellebbezési tárgyalás 176
3.4.1. A fellebbezési tárgyalás menete 176
3.4.2. A fellebbezési tárgyalás keretei 178
3.4.3. A fellebbezési tárgyalás átmeneti megakadása 179
3.5. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül 180
4. A fellebbezési eljárásban hozott határozatok 181
4.1. Az ügy érdemére nem vonatkozó határozatok 181
4.2. Az első fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező határozatok 182
4.2.1. Hatályon kívül helyezés permegszüntetéssel 182
4.2.2. Hatályon kívül helyezés permegszüntetés nélkül 183
4.2.3. A hatályon kívül helyező végzés sajátosságai 186
4.3. Az ügy érdemére vonatkozó határozatok 187
4.4. Végzés elleni fellebbezés alapján hozott határozatok 189
5. A perújítás esetei 191
5.1. A perújítás fogalma és tárgya 191
5.1.1. A jogerős ítélet mint a perújítás tárgya 191
5.1.2. A jogerős ítélethatályú határozatok mint a perújítás tárgyai 193
5.2. A perújítás alapja 195
5.2.1. A perújítás ténybeli természetű alapjai 195
5.2.2. Bűncselekmény mint a perújítás alapja 197
5.2.3. Res iudicata mint a perújítás alapja 198
6. A perújítási kérelem előterjesztése és elbírálása 199
6.1. A perújításra jogosultak 199
6.2. A perújítás határideje 200
6.3. A perújítási kérelem előterjesztése 201
6.4. A perújítási kérelem elbírálása 202
6.4.1. A perújítási kérelem áttétele, visszaadása, elutasítása 203
6.4.2. A perújítási kérelem tárgyalása 203
6.4.3. A perújítás megengedhetőségének vizsgálata 204
6.5. A perújítás érdemi tárgyalásának eredményeként hozható határozatok 205
7. A felülvizsgálat 208
7.1. A felülvizsgálati kérelem 208
7.1.1. A felülvizsgálati kérelem fogalma 208
7.1.2. A felülvizsgálati kérelem tárgya 209
7.2. A felülvizsgálati kérelem alapja ás határideje 211
7.2.1. A felülvizsgálati kérelem alapja 211
7.2.2. A felülvizsgálati kérelem határideje 212
7.3. A felülvizsgálati kérelem előterjesztése 213
7.3.1. A felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosultak 213
7.3.2. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának határideje 213
7.3.3. A felülvizsgálati kérelem tartalma 214
7.4. A felülvizsgálati kérelem elbírálása 216
7.4.1. A felülvizsgálati kérelem elbírálására jogosult bíróság 216
7.4.2. A felülvizsgálati kérelem elutasítása hivatalból az általános szabályok alkalmazásával 217
7.4.3. A felülvizsgálati kérelem visszavonása 219
7.4.4. A felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson 219
7.4.5. A felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson kívül 222
7.4.6. A felülvizsgálati kérelem elbírálásának közös szabályai 223
7.4.7. A felülvizsgálati kérelem érdemi tárgyalásának eredményeként hozható határozatok 224
Ajánlott irodalom a XIII. fejezethez 228
XIV. fejezet: A KÜLÖNLEGES PEREK FOGALMA ÉS KÖRE 231
1. A különleges perek fogalma és a különleges eljárási szabályozás indoka. A különleges perek köre 233
1.1. A különleges perek és a külön szabályozás indoka 233
1.2. A különleges perek köre 233
1.2.1. A személyállapottal kapcsolatos perek 233
1.2.2. A közigazgatási perek 234
1.2.3. A sajtó-helyreigazítási perek 234
1.2.4. A munkaviszonyból és a szövetkezeti tagsági viszonyból származó perek 234
1.2.5. Az iparjogvédelmi perek 234
1.2.6. Társaságok határozatának felülvizsgálata iránti perek 235
2. A szükséges differenciálás mellett a peres eljárás jogforrási egysége 236
Ajánlott irodalom a XIV. fejezethez 238
XV. fejezet: A SZEMÉLYÁLLAPOTTAL KAPCSOLATOS PEREK 239
1. A személyállapottal kapcsolatos perek köre és közös szabályai 241
1.1. A személyi állapot és az ezzel kapcsolatos perek köre 241
1.2. Valamennyi személyállapoti per közös szabályai 241
1.3. A Pp. XV-XVII. fejezetében szabályozott személyállapoti perek közös szabályai 242
1.3.1. Illetékesség 242
1.3.2. Cselekvőképesség 243
1.3.3. Keresetlevél elutasítása 243
1.3.4. Beavatkozás 243
1.3.5. Meghatalmazás 243
1.3.6. Tárgyalás és bizonyítás 244
1.3.6.1. A tárgyalás előkészítése 244
1.3.6.2. A tárgyalás nyilvánossága 244
1.3.6.3. A felek rendelkezési joga 244
1.3.6.4. A fél személyes meghallgatása 245
1.3.6.5. A tanúk vallomástételi kötelezettsége 246
1.3.6.6. A tárgyalás elmulasztásának következményei 246
1.3.6.7. Egyezség 246
2. A házassági perek 247
2.1. A házassági per fogalma és fajtái 247
2.2. Felek a házassági perben 248
2.2.1. A keresetindításra jogosultak 248
2.2.2. Az alperes 249
2.3. Illetékesség 249
2.4. Keresetlevél 250
2.5. Határozat 250
2.6. Rendkívüli perorvoslat és törvényességi óvás a házassági perben hozott határozat ellen 251
2.7. A házassági bontóperre vonatkozó eltérő szabályok 251
2.7.1. A feleknek a házassági bontópert megelőző meghallgatása 251
2.7.2. Tárgyalás, bizonyítás 252
2.7.3. Határozat 253
2.7.3.1. Határozat a kötelék kérdésében 253
2.7.3.2. Határozat a járulékos kérdésekben 254
2.8. A házassági vagyonjogi kereset 255
3. A származás megállapítása iránti perek 256
3.1. A származásmegállapítási perek köre 256
3.2. Keresetindítás 256
3.2.1. Keresetindítási jogosultság 256
3.2.2. Alperes a származásmegállapítási perben 257
3.2.3. Összekapcsolható keresetek és perek 258
3.3. Különleges eljárási szabályok 258
3.3.1. Az anya eljárásjogi helyzete 258
3.3.2. Hatáskör, illetékesség 259
3.3.3. Határidők 259
3.3.4. Tárgyalás, bizonyítás 259
3.3.5. Határozat 260
3.3.6. Rendkívüli perorvoslat 261
4. A szülői felügyelettel kapcsolatos perek 262
4.1. A szülői felügyelettel kapcsolatos perek köre 262
4.2. Különleges eljárási szabályok 262
4.2.1. Keresetindítás 262
4.2.2. Beavatkozás 263
4.2.3. Határidők 263
4.2.4. Összekapcsolható keresetek 263
4.2.5. A szülők és a gyermek kötelező meghallgatása 264
4.2.6. Szülői felügyelet visszaállítására illetékes bíróság 264
5. A gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos perek 265
5.1. A gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos perek köre 265
5.2. Különleges eljárási szabályok 265
5.2.1. Keresetindítás 265
5.2.2. Ügygondnok kirendelése 266
5.2.3. Ideiglenes intézkedés 266
5.2.4. Mulasztás 266
5.2.5. Bizonyítás 266
5.2.6. Határozat 267
Ajánlott irodalom a XV. fejezethez 268
XVI. fejezet: A KÖZIGAZGATÁSI PER 271
1. A közigazgatási bíráskodás története Magyarországon 273
2. A közigazgatási per általános kérdései és jogforrásai 275
2.1. A közigazgatási határozatok törvényessége bírósági ellenőrzésének alkotmányos elve 275
2.2. A bírói út - peres eljárások 275
2.2.1. A bírósági felülbírálat 276
2.2.2. A bírósági felülvizsgálat 276
2.3. A bírói út - nemperes eljárások 277
2.4. A jogforrások 278
3. A közigazgatási per tárgya 279
3.1. Az államigazgatási határozat 279
3.2. Az önkormányzati határozat 280
3.3. Más határozat 281
3.3.1. Kisajátítási határozat 281
3.3.2. A versenyfelügyeletet ellátó szerv határozata 282
3.3.3. Kárpótlás ügyében hozott határozat 282
3.3.4. Vagyonátadás körében hozott határozat 282
3.3.5. Ingatlannak egyházi tulajdonba adása 282
3.3.6. Biztosítási önkormányzat közgyűlési határozata 283
3.3.7. A nevelési-, oktatási intézmény foglalkozási, pedagógiai programjának vagy szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását megtagadó, illetve az iskolaszék és a diák önkormányzat jogait sértő határozat 283
3.3.8. Felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos eljárások 283
3.3.9. Hatósági ár megállapítójának határozata 284
3.3.10. Az Országos Munkaügyi Központ határozata 285
3.3.11. A nemzeti gondozási díj iránti kérelem elutasítása 285
3.3.12. A földkiadó bizottság határozata 263
3.3.13. A belügyminiszternek állampolgári ügyekben hozott határozata 286
3.3.14. Külföldinek Magyarországon tartózkodásával kapcsolatos rendőrhatósági határozatok 286
3.3.14.1. Tartózkodási engedély iránti kérelmet elutasító határozat 287
3.3.14.2. Bevándorlási engedély megtagadása 288
3.3.14.3. A kiutasítást elrendelő határozat 288
3.3.15. Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésével kapcsolatos döntés 288
3.3.16. Az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet határozata 289
3.3.17. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata 290
3.3.18. A Nemzeti Akkreditáló Testület határozata 290
3.3.19. A címernek védjegy elemeként való használatát elutasító határozat 291
3.3.20. A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatalos állományú tagjának kényszer-intézkedéseivel kapcsolatos határozata 291
3.3.21. Az Országos Rádió és Televízió Testület határozata 291
3.3.22. Kamarai határozatok 293
3.3.22.1. Kamarai tagság keletkezéséről vagy megszűnéséről hozott döntés 294
3.3.22.2. Fegyelmi vagy etikai ügyben hozott határozat 295
3.3.22.3. Egyéb kamarai határozatok 295
3.3.22.4. A kamara működésének törvényességi felügyelete 296
3.4. A Pp. XX. fejezetének hatálya alól kivett határozatok 299
4. A közigazgatási per külön szabályai 300
4.1. Az eljáró bíróság 300
4.1.1. Hatáskör 300
4.1.2. Illetékesség 301
4.1.3. Az eljáró bíróság összetétele 301
4.2. A felek 302
4.2.1. A felperes 302
4.2.2. Az alperes 302
4.3. Képviselet 303
4.4. Keresetindítás 304
4.5. Intézkedések a keresetlevél alapján 305
4.6. A tárgyalás és bizonyítás 306
4.7. A határozat 307
4.8. Perköltség - döntés a perköltségről 309
4.8.1. A közigazgatási per illetéke 309
4.8.2. A bizonyítási eljárással kapcsolatos költségek 310
4.8.3. Perköltség megfizetésére kötelezés permegszüntetés esetén 310
4.9. Fellebbezés 310
4.10. A bíróság határozata utáni eljárás 311
4.11. Perújítás, törvényességi óvás 311
5. A társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata 312
Ajánlott irodalom a XVI. fejezethez 313
XVII. fejezet: A SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁSI PEREK 315
1. A sajtó-helyreigazítási eljárás szabályozása 317
2. A sajtó-helyreigazításhoz való jog mint sajátos személyiségvédelmi eszköz 318
3. A sajtó-helyreigazítás célja 319
4. A sajtó-helyreigazítási eljárás 320
4.1. A helyreigazítási kérelem 320
4.2. Jogosult és kötelezett a helyreigazítási eljárásban 320
4.3. Helyreigazítási kötelezettség 321
5. A sajtó-helyreigazítási per 323
5.1. Keresetindítás 323
5.1.1. Felperes 323
5.1.2. Alperes 324
5.1.3. A keresetlevél tartalma 324
5.1.4. Összekapcsolható eljárások 324
5.2. Hatáskör és illetékesség 324
5.3. A per gyors befejezését biztosító szabályok 325
5.4. Bizonyítás 325
5.5. Határozatok 326
5.6. Perorvoslatok 326
Ajánlott irodalom a XVII. fejezethez 327
XVIII. fejezet: A MUNKAVISZONYBÓL ÉS A SZÖVETKEZETI TAGSÁGI VISZONYBÓL SZÁRMAZÓ PEREK 325
1. A keresetindítás feltételei és a keresetindításra jogosultak 331
1.1. Általános alapvetés 331
1.2. A munkaügyi bíróság eljárásának feltételei 331
1.2.1. A munkaügyi és szövetkezeti tagsági vita fogalma 332
1.2.2. A keresetindítási jog és az egyeztetés 332
1.2.2.1. A keresetindítási jog 332
1.2.2.2. Az egyeztetés 333
2. A munkaügyi bíróság hatásköre és illetékessége 334
2.1. A munkaügyi bíróság hatásköre 334
2.2. A munkaügyi bíróság illetékessége 334
3. A bírák kizárása 335
4. A keresetlevél benyújtása 336
5. A tárgyalás 337
5.1. A sajátos szabályok indokai 337
5.2. A tárgyalás kitűzésének szabályai 337
5.3. Elállás a keresettől 337
6. Perorvoslatok 338
7. A munkaügyi viták speciális formái 339
Ajánlott irodalom a XVIII. fejezethez 340
XIX. fejezet: A VÉGREHAJTÁSI PEREK 343
1. A végrehajtási perekről általában 345
1.1. A végrehajtási perek jellege 345
1.2. A végrehajtási perek szabályozása 345
1.3. Felek a végrehajtási perekben 345
2. Végrehajtás megszüntetési és korlátozási per 347
2.1. A végrehajtás megszüntetési és korlátozási perek közös szabályai 347
2.2. A szűkebb körű végrehajtás megszüntetési és korlátozási per 348
2.3. A tágabb körű végrehajtás megszüntetési és korlátozási per 343
3. Igényper 350
3.1. Az igényperek közös szabályai 350
3.1.1. Az igényper célja és jellege 350
3.1.2. Az igényperben eljáró bíróság 350
3.1.3. Felek az igényperben 351
3.1.3.1. Felperes az igényperben 351
3.1.3.2. Alperes az igényperben 351
3.1.4. Kereset az igényperben 352
3.1.5. Költségviselés az igényperben 352
3.1.6. Az igényper egyéb szabályai 353
3.2. A házastársi vagyonközösség! igényper sajátos szabályai 353
4. Foglalás tűrése iránti per 354
4.1. A foglalás tűrése iránti per feltételei 354
4.2. A foglalás tűrése iránti per sajátos szabályai 354
5. Követelés behajtása iránti per 355
5.1. A követelés behajtása iránti per feltételei 355
5.2. A követelés behajtása iránti per sajátos szabályai 355
XX. fejezet: A TÁRSASÁGOK ÉS A TÁRSADALMI SZERVEZETEK HATÁROZATAINAK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA 357
1. A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata 359
1.1. A per tárgya 359
1.2. A felek 360
1.2.1. A keresetlevél benyújtására jogosult 360
1.2.2. Az alperes 360
1.3. A keresetlevél benyújtása 360
1.3.1. A keresetindításra nyitvaálló határidő 360
1.3.2. A keresetlevél benyújtásának hatálya 360
1.4. Képviselet 361
1.5. A perben irányadó egyéb szabályok 361
1.6. A társasági perek speciális fajtái361
1.6.1. A szövetkezeti határozatok bírósági felülvizsgálata 361
1.6.1.1. A per tárgya 362
1.6.1.2. Az eljáró bíróság 362
1.6.1.3. A keresetlevél benyújtása 362
1.6.1.4. A perben irányadó egyéb szabályok 363
1.6.1.5. A bíróság határozata 363
1.6.2. Az erdőbirtokossági társulat határozatának bírósági felülvizsgálata 363
1.6.3. A vízgazdálkodási társulat határozatainak bírósági felülvizsgálata 364
2. A társadalmi szervezetek határozatainak bírósági felülvizsgálata 365
2.1. Az egyesülési törvény hatálya alá tartozó szervezetek határozatainak bírósági felülvizsgálata 365
2.1.1. A keresettel megtámadható határozatok köre 365
2.1.2. A keresetlevél benyújtására jogosultak köre 366
2.1.3. A keresetlevél benyújtására nyitvaálló határidő 366
2.1.4. Az eljáró bíróság 366
2.1.5. Egyéb eljárási szabályok 366
2.1.6. A bíróság határozata 366
2.2. A köztestületek határozatainak bírósági felülvizsgálata 367
2.2.1. A hegyközségi szervezet határozatának bírósági felülvizsgálata 367
2.2.2. A gazdasági kamarák határozatának bírósági felülvizsgálata 367
2.2.3. A szakmai kamarák határozatának bírósági felülvizsgálata 367
3. A társadalmi szervezetek, köztestületek törvényességi felügyelete körében indítható perek 369
3.1. A társadalmi szervezetek működésének törvényességi felügyelete 369
3.1.1. Az ügyész, mint perindításra jogosult 369
3.1.2. Az eljáró bíróság 370
3.1.3. A bíróság határozata 370
3.2. A köztestületek működésének törvényességi felügyelete 370
Ajánlott irodalom a XX. fejezethez 372
XXI. fejezet: AZ IPARJOGVÉDELMI PEREK 373
1. Az iparjogvédelem, mint a polgári jog sajátos területe 375
2. Az iparjogvédelmi perek 376
2.1. A szabadalmi perek 376
2.2. A védjegyperek 377
2.3. Az ipari minta oltalmával kapcsolatos perek 377
2.4. A használati minták oltalmával kapcsolatos perek 377
2.5. A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmával kapcsolatos perek 378
3. Különleges eljárási szabályok 379
3.1. Illetékesség 379
3.2. Az eljáró bíróság 379
3.2.1. Az eljáró bíróság összetétele 379
3.2.2. Bíró kizárása 380
3.3. Meghatalmazott 380
3.4. Nyilvánosság 380
Ajánlott irodalom a XXI. fejezethez 381
XXII. fejezet: A VÁLASZTOTTBÍRASKODÁS 383
1. A választottbíróság mint a jogvédelem egy lehetséges fóruma 385
2. A választottbíráskodás nemzetközi jogfejlődésének vázlata 387
3. A választottbíráskodás a magyar jogfejlődés tükrében 390
4. A választottbírósági eljárás általános jellemzői 395
4.1. A választottbírósági eljárás fogalma 395
4.2. A választottbírósági eljárás fajtái 395
4.2.1. Ad hoc (eseti) választottbírósági eljárás 395
4.2.2. Állandó (intézményes) választottbírósági eljárás 396
4.3. A választottbírósági eljárás előnyei 396
5. A joghatóság és a választottbírósági eljárás 398
5.1. A joghatóság megállapítására vonatkozó nemzetközi szerződések 398
5.2. A joghatóság kikötése 398
6. A választottbíróságok hatásköre 400
6.1. A választottbíróságok hatáskörét meghatározó tényezők 400
6.2. A választottbíróság eljárása választottbírósági kikötés alapján 401
6.2.1. A választottbíróság kikötésének esetei 401
6.2.1.1. Bármely választottbíróság kikötése 401
6.2.1.2. A jogszabály által meghatározott speciális választottbíróság kikötése 402
6.2.2. A választottbírósági kikötés 403
6.3. A választottbíróság eljárása jogszabály rendelkezése alapján 404
6.4. A választottbíróság hatáskörének megállapítása 404
6.4.1. A választottbíróság hatáskörének megállapítása az eljárásnak a választottbíróság előtti megindítása esetén 405
6.4.2. A választóttbíróság hatáskörének megállapítása az eljárásnak a bíróság előtt megindítása esetén 406
7. A választottbírák, a választottbíróság megalakítása 408
7.1. A választottbírák 408
7.2. A választottbírák kijelölése 409
7.3. A választottbírói megbízatás megszűnése 410
7.3.1. A kizárás 410
7.3.2. A lemondás és a feleknek a választottbírói megbízatás megszűnése tekintetében való megállapodása 411
8. A választottbíróság eljárása és határozata 412
8.1. A választottbírósági eljárás szabályozásának módja 412
8.2. A Váb. által megállapított eljárási szabályok 413
8.2.1. A választottbíráskodás helye 413
8.2.2. A nyilvánosság kizárása 413
8.2.3. Az eljárás nyelve 414
8.2.4. Az eljárás megindítása 414
8.2.5. A keresetlevél és válaszirat 414
8.2.6. Szóbeli tárgyalás és írásbeli eljárás 415
8.2.7. A fél mulasztása 415
8.2.8. Szakértő kijelölése 416
8.2.9. Kézbesítési szabályok 416
8.3. A választottbíróság határozatai 417
8.3.1. A határozatok fajtái 417
8.3.1.1. Az eljárás során hozható határozatok 417
8.3.1.2. Az eljárást befejező határozatok 418
8.3.1.2.1. A választottbírósági ítéletek 418
8.3.1.2.1.1. A választottbírósági ítélet 418
8.3.1.2.1.2. A választottbíróségi ítéletbe foglalt egyezség 418
8.3.1.2.1.3. A választottbírósági ítélet kijavítása 419
8.3.1.2.1.4. A választottbírósági ítélet kiegészítése 419
8.3.1.2.1.5. A választottbírósági ítélet értelmezése 420
8.3.1.2.2. A választottbírósági eljárást megszüntető végzés 420
8.3.2. A határozathozatal módja 420
8.3.3. A választottbíróság határozatainak formája és tartalma 420
9. A bíróság peres eljárása a választottbíráskodással összefüggésben 422
9.1. A bíróság által nyújtott jogsegély 422
9.1.1. Az ideiglenes intézkedések meghozatala 422
9.1.2. Biztosítási intézkedések meghozatala 423
9.1.3. Jogsegély a bizonyítás során 423
9.1.4. A választottbírósági ítélet végrehajtása 423
9.2. A választottbíróság ítéletének érvénytelenítése iránti per 424
Ajánlott irodalom a XXII. fejezethez 426
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem