Magyar pohárköszöntő az életben előforduló minden alkalomra

Előszó

Magyar ember házában hamar kész a hegyen-völgyön lakodalom. Azok a régi jó idők elmultak ugyan már, a mikor a vendég kocsijából kiszedték a kereket s a ki valahová egyszer betért, onnan el nem szabadult három hétnek előtte, hanem azért még most is vendégszerető s örömest vendégeskedő nép vagyunk mi magyarok; és a hol összecseng a pohár, legyen az hivatalos alkalom vagy szűk családi összejövetel, meg nem álljuk, hogy a jó borhoz jó szót is ne adjunk. a magyar ember mindenre áldomást iszik és ez nem jelent csupán annyit, hogy iszik, hanem hogy beszél is. A pohárköszöntések, a dikcziók, az áldomás-ivások e hazájában, az áldott magyar földön, a hol a czigánynak bármiféle lakomán ugyancsak sűrűn akad alkalma tust húzni, mondom, a pohárköszöntések e hazájában csinálták is a túszt-könyveket egyre-másra s a kinek csak ez kell, válogathat a tömérdek tósztos-könyvben. De őszintén szólva, nincs nagy köszönet bennök! Sok czifra szó, rettenetes izléstelenség, töménytelen nyelvrontás minden írói képesség nélkül.
Hogy mit nyújt e részben ez a könyv, nem akarom dicsekedve emlegetni; de annyit igenis kiemelek, hogy irodalmi hangon írt pohárköszöntéseket az olvasó minden alkalomra bőven találhat benne. Rendszeresen összeállított, gonddal, figyelmesen csinált, a gyakorlati szükségletnek a lehetőségig megfelelő nagy és hasznos könyvet nyújtok a közönségnek. A mű rengeteg anyaga világos beosztásával könnyen áttekinthető a tartalomjegyzékben, mely megmutatja, hogy e tizenkét főcsoportra osztott praktikus könyvben kiki megtalálhatja azt, a mit keres.
S ez volt épen a czél; s mert ezt elértem, hiszem, hogy az áldomásozni szerető nagy közönségnek jó szolgálatot teszek ezzel a könyvvel, melyet nyugodtan ajánlok minden dikczióra készülő felebarátom szíves figyelmébe. Vissza