Magyar országgyűlési emlékek 11.
1605-1606
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
AZ 1605. VIZKERESZTI MEGHIUSULT POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS.
I.
(Mátyás főherczeg országgyűlést óhajt Bocskay pártja ellen. A magyar tanács, Szuhay, a magyar és bécsi camarák pártolják ez eszmét, de ez...
Tovább
Előszó
AZ 1605. VIZKERESZTI MEGHIUSULT POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS.
I.
(Mátyás főherczeg országgyűlést óhajt Bocskay pártja ellen. A magyar tanács, Szuhay, a magyar és bécsi camarák pártolják ez eszmét, de ez utóbbi ellenzi, hogy az országgyűlés általános insurrectiót határozzon el. Mátyásnak a kir. meghívókat megelőző levelei az országgyűlés dolgában a rendekhez. Császári biztosok az országgyűlésre. A prágai udv. kamara és Erdély meghivátásának kérdése. A király az országgyűlést 1605. január 6-ra hirdeti ki.)
Bocskay István támadásának kezdetén két kemény csapás érte a vallásszabadság s a nemzeti jogok visszavívására fölkelt magyarság ügyét. Mátyás főherczeg Kassa bevétele után belátta a keletről fenyegető veszély aggasztó voltát s hamarosan megjelent Esztergom alatt, hogy az ott táborozó Bástát Bocskay ellen, s pedig minél nagyobb erővel való indulásra rábeszélje. S noha Rudolf csak 4000 gyalogost és 1000 lovast akart Bocskay ellen Básta alá adni (»welche dann den Meineidigen - mondja Mátyás - nur ein Frühstück gewest waren«), az együtt levő császári sereg zömét ellenben a török ellen óhajtá operáltatni : Mátyásnak nagy fáradsággal s nem csekély jutalom ígérete fejében sikerült Rudolf akarata daczára rábírni az olasz fővezért, hogy a lázadó magyarok ellen »9400 ép erős német gyalog és 5000 lovas élén« induljon meg.
Vissza
Tartalom
I. A meghiusult pozsonyi országgyűlés 1605. januárjában.
A gyűlés története.
I. Fejezet: Mátyás főherczeg országgyűlést óhajt Bocskay pártja ellen. A magyar tanács, Szuhay, a magyar és bécsi kamarák pártolják az eszmét. Aggodalom az általános fölkelés elrendelése miatt. Mátyás főherczegnek a kir. meghívókat megelőző levelei. Császári biztosok a magyar országgyűlésre. Erdély meghivatásának ügye. Az országgyűlést január 6-dikára tűzi ki a király 3
II. Fejezet: A megürült országos főméltóságok; a kisebb zászlósok rangja. Különös királyi előterjesztés. Mátyás katonai födözetet kér az országgyűlésre, de még a kir. meghívókról sem kap tudósítást. Zavar a megyékben Mátyás előző levelei s a kir. meghívók késése meg a hajdúk portyázásai miatt. A rendek csekély számban gyülekeznek. Föliratok Mátyáshoz. Mátyás nem akar Pozsonyba menni, hanem általános fölkelést kíván, a mit a magyar tanács ellenez, az országgyűlés megtartását sürgetvén. A rendek nagyobb része távozik Pozsonyból. Rudolf kénytelen a gyűlést békésebb időre halasztani 15
Országgyűlési Irományok.
I. 1604. november 19. A magyar kamarai tanácsosok véleménye az 1605. elejére egybehívandó országgyűlés teendői felől 31
II. 1604. november 20. A Bécsbe hívott magyar tanácsosok véleményes jelentése Mátyás főherczeghez az 1605. elejére tervezett országgyűlésen a Bocskay támadása ellen teendő intézkedések tárgyában 33
III. 1604. (november 29. előtt) Szuhay véleménye az országgyűlési teendők s a kamara foganatosította birtok-kobzások dolgában 43
IV. 1604. november 29. A bécsi udv. kamara véleménye az egybehívandó országgyűlés, Bocskay támadása s az ezekre vonatkozó jelentések felől 45
V. 1604. deczember 5. Mátyás főherczeg Rudolf királyhoz a magyar országgyűlés kitűzésének napjáról 56
VI. 1604. deczember 5. Mátyás főherczeg előre tudatja az ország rendeivel, hogy a király 1605. január 6-ra országgyűlést fog hirdetni, hogy a rendeknek elég idejük legyen a választásokkal elkészülni 59
VII. 1604. deczember 11. A prágai udv. kamara véleménye a magyar országgyűlést illető dolgokról s arról, hogy Erdély rendei mért nem hivandók meg ezen országgyűlésre 61
VIII. 1604. deczember 14. Rudolf király meghivó levele az 1605. január 6-ra Pozsonyba hirdetett országgyűlésre 65
IX. 1604. deczember 19. Mátyás főherczeg megküldi Rudolf királynak a magyar országgyűlési előterjesztés fogalmazatát ismertetés kiséretében 67
X. 1604. deczember 21. Thurzó György Mátyás főherczeghez azon kedvezőtlen hatásról, melyet a főherczegnek az ország rendeihez az országgyűlés dolgában deczember 5-kén intézett leirata okozott 70
XI. 1604. deczember 22. Mátyás Rudolfnál a kir. meghivók kiküldését s az országgyűlésre való tekintettel a magyar tanácsosok szaporítását stb. sürgeti 72
XII. 1604. deczember 22. A hét bányaváros gyűlési határozatainak az 1605. elejére hirdetett országgyűlést illető pontja 73
XIII. 1604. deczember 31. Mátyás főherczeg másodszor sürgeti a királynál a kir. meghívók kiküldését 74
XIV. 1604. vége. Himmelreich kir. titkár átirata a titkos tanácshoz a magy. országgyűlés folyamán betöltendő országos főméltóságok dolgában 75
XV. 1605. eleje. Az 1605 január 6-diki országgyűlésre meghivandó rendek névsora 77
XVI. 1605 eleje. A bányavárosok mentegető levele Mátyás főherczeghez, hogy követeik az országgyűlésre nem, vagy csak későn fognak megjelenhetni 80
XVII. 1605. január. A pozsonyi országgyűlésre egybegyűlt rendek fölirata Mátyás főherczeghez 83
XVIII. 1605. január 2. A királyi előterjesztés a pozsonyi országgyűlésre 85
XIX. 1605. január 5. Rudolf fölhatalmazza Mátyást, a kir. előterjesztésnek Bocskay támadását illető pontjára a replikában bővebb felvilágosítást adni 97
XX. 1605. január 6. Mátyás főherczeg a királyhoz az országgyűléshez szükséges hadi nép s a gyűlésnek előreláthatólag csekély látogatottsága felől 98
XXI. 1605. január 7. Thurzó György Mátyás főherczeghez annak szükségéről, hogy Thurzót, mig az országgyűlésen időzik, valaki helyettesítse 102
XXII. 1605. január 10. Lippay személynök beküldi Mátyáshoz a Pozsonyban megjelent rendek névsorát 104
XXIII. 1605. január 12. Mátyás Rudolfhoz arról, hogy naponkint többen jelentik az országgyűlésből való távolmaradásukat 105
XXIV. 1605. január 15. Pethe kir. helytartó Mátyás főherczeghez az országgyűlés elhalasztását tanácsolja 107
XXV. 1605. január 22. Mátyás főherczeg Rudolfhoz a magyar országgyűlésnek valószínű elhalasztásáról 109
XXVI. 1605. január 25. Rudolf az országgyűlést kedvezőbb időre halasztja 111
XXVII. 1605. január 25. Pethe helytartó az országgyűlésnek február elejére való elhalasztását tanácsolja a maga és a magy. tanácsosok nevében 113
XXVIII. 1605. január 27. Thurzó György Mátyás főherczeghez az országgyűlésen való megjelenése végett 115
XXIX. 1605. febr. 4. Pethe kir. helytartó megküldi Mátyás főherczegnek az országgyűlésre megjelent rendek névsorát s tudósítást kér a főherczeg jövetele felől 116
II. A szerencsi gyűlés 1605 april havában.
A gyűlés története.
Alkudozások Bocskayval 1605 elején. A pápai nunczius, Himmelreich magy. titkár, a prágai udvar magatartása a vallásszabadság kérdésénél. Bocskay erre a szerencsi meghivóval válaszol. Magyarország fejedelmévé választatik. Eskütétele. A béketárgyalások a szerencsi gyűlésen. A fejedelem előterjesztése; a rendek válaszirata. A birtokkobzásokat illető pontok. A rendek átirata Erdélyhez. Hosszú emlékirat Európa népeihez. A rendek
végzései a fejedelem viszonválaszára. Követség Lengyelországba. 121
Irományok és törvények.
I. 1605. Márczius 29. Bocskay meghivója az 1605. ápril 17-re kitűzött szerencsi gyűlésre 144
II. 1605. april eleje. Utasítás a szerencsi gyűlésre küldött kassavárosi követek számára 146
III. 1605. april 20 előtt. Bocskay előterjesztése a szerencsi gyűlésen 148
IV. 1605. april 20. Beszéd, melylyel a fejedelemmé választott Bocskay eskütételre szólíttatik föl 152
V. 1605. april 20. Bocskay fejedelmi eskűje 155
VI. 1605. april 20. Üdvözlő beszéd Bocskayhoz az eskütétel után 156
VII. 1605. april 20. A szerencsi rendek válasza Bocskay országgyűlési előterjesztésére 158
VIII. 1605. ápril 20. után. A szerencsi gyűlés végzései 161
Pótlék. 1605. ápril 20, A szerencsi rendek kiáltványa a hajdúsághoz 874
Függelék, 1. 1605 april-július közt. A Bocskay-párti magyarság kiáltványa Európához, véd- és vádirata Rudolf kormánya és személye ellen, a szerencsi gyűlés megbízásából szerkesztve 168
Függelék, 2. 1605. július 15. Bocskaynak s a szerencsi rendeknek követei a lengyel királyhoz 184
Függelék, 3. 1605. július 15. A lengyel király válasza 190
III. A korponai országgyűlés 1605 november-deczemberben.
A gyűlés története.
Bevezető sorok 195
I. Fejezet: Mátyás főherczeg felhatalmazást nyer Bocskayval tárgyalni. Forgács Zsigmondot s társait Kassára küldi. Bocskay föltételeit kedvezőtlenül fogadják a prágai és bécsi udvarokban. De a kül- és belviszonyok emitt a kiegyezés pártját győzelemre juttatják, Forgács jó választ visz Bocskaynak. E közben a prágai udvarnál is fölülkerekedik a kiegyezés pártja. Az ezt előidéző viszonyok. A tárgyalások helyéül Korponát jelölik ki. A korponai kir. biztos vallásának ügye. Papi ember helyett világi katholikus 196
II. Fejezet: Tábori gyűlésből korponai gyűlés. Bocskay és a kir. biztos megjelenése. Hangulat a rendek közt. A kiegyezés ellenei, a radikálisok, a hajdúság. A többség a kiegyezést melegen óhajtja. A tárgyalások megkezdődnek. Első czikk: a vallás szabad gyakorlatának törvényes elismerése. A kormány-körök magatartása ez ügyben. A spanyol-pápai párt; az álkatholikusok; a protestáns párt, a compromissum pártja. Compromissum:
Tolerari posse. Kibúvó ajtók. Forgács előadja a főherczeg válaszát. A korponai rendek nem fogadják el. Határozatok 216
III. Fejezet. A második czikk: török-béke. Mátyás ezt óhajtja. De Rudolf háborút akar. Okai. A háborúpárthoz tartozik a spanyol követ s a pápa nuncziusa. A török-béke pártja.
A két párt küzdelme. Rudolf meghátrál Mátyás előtt. A korponai rendek ezt megnyugvással veszik tudomásúl. A megoldás hát kedvező. - Harmadik czikk: nádor-választás. A nádori hatalom megosztása. Az udvar nem akar nádort. Tervek: kir. herczeg legyen a nádor vagy nádor helyett országkormányzó. A főherczeg halasztó válaszát a korponai rendek nem fogadják el.
Negyedik czikk: a sz. korona az országban. A kérdés kényes; miért ? A halasztó választ a rendek szintén nem veszik tudomásul. 253
IV. Fejezet. Az ötödik czikk: a magyar kamara eltörlése. Gyülölet és vádak a kamara ellen. A kamarák túlkapásai. A kamarák mentsége. A király joga jövedelmei kezeltetésénél. Kincstárnok és kamara. Az udvar álláspontja. Mátyás válasza, melyre a rendek furcsa határozatot hoznak. A kamarai elnökök száműzetése. Hatodik és hetedik czikk: a püspökök és szent-székek. Püspökök száma korlátoltassék. Czimzetes püspök ne legyen. Honnan a roppant gyűlölet a püspökök ellen ? Az udvar álláspontja ; Bocskay enged. Forgács sikere Korponán a sz. székek dolgában. A püspökök ügye új stádiumban. Nemesi származás és kir. tanácsosság a püspököknél. Közvetítő határozat 273
V. Fejezet: Nyolczadik czikk: a jezsuiták kitiltásáról. Különös indokolás az adománylevelek záradékával. E záradékok törlése. E záradékok jogosultságának kérdése. Méltányos döntés
meghiúsúl. A rendek ragaszkodnak Bocskay követeléséhez. - Kilenczedik czikk: csak magyarok a tisztségekben. Idegenek és indigénák népszerűtlensége s ennek okai. Mátyás enged. Tizedik czikk: csak magyar várőrség. A csász. csapatok. A rendek okait
a kormánykörök nem ismerik el. E helyett Mátyás a magyar királyi tanács kérdésében enged. Furcsa összeköttetés e két kérdés közt. Visszapillantás a magyar kir. tanács állapotára. Bocskay hibája, melyet a korponai rendek javítnak ki. - Tizenegyedik czikk: a nádor szerepe az országgyűlésen a király távollétében. E távollét következményei. A főherczegek országgyűlési fölhatalmazása értéktelen. Ezért kell nádor. Mátyás főherczeg méltatlankodik. Tagadó válasza. A korponai rendek nem engednek 297
VI. Fejezet. A tizenkettedik czikk: hűtlenségi esetek. A törvénytelenül elkobzott javak ügye. Merev ellentétek. - Tizenharmadik czikk: a közbocsánat. Külön hitlevél. Új hűségeskü ; törvényes ellenállás az aranybulla értelmében. - Tizennegyedik czikk: Bocskay adományai és nemesítései. Főpapok panasza az egyházi javak zálogba vetése miatt. Méltányos megoldás. - Tizenötödik czikk: különféle óhajok s panaszok U. m. az ország törvényeinek reformja ; idegenek birtokvásárlásai, paraszt-községek kir. városi rangra való emelése; a magyar kanczellária háttérbe szorítása. Egy pillantás a magyar canczellária állapotára. Csattanós példája az ügyes-bajos magyar felek dolgai elintézésének Prágában. A rendek fölháborodása; követelésük lesz alapja az 1608 : IX. és X. czikknek 334
VII. Fejezet. Forgács Zsigmond »preliminái«. Szakadás veszélye. Ezt. Illésházy megakadályozza. Tervét, hogy a kiegyezést Bécsben egy követség kösse meg, elfogadják. E terv oka. A rendek a követeket megválasztják. E czélból a követség által Bécsbe
viendő összes alkupontokat másod- sőt harmadízben végigtárgyalják a korponai rendek. Megegyezés a pontok nagy részénél köztük s Forgács között. A megoldatlan föltételek, melyek megoldása Bécsben remélhető. Új pontok: a személynök ügye s a magyar elem kérdése a szab. kir. városokban 357
VIII. Fejezet: A megoldatlanúl maradt fogas kérdések egyházpolitikai természetűek. Vallásszabadság ügyében kir. biztosító-levél, a tisztségeknek valláskülönbség nélkül való osztogatása. E miatt nagy fölháborodás. A püspökök ügye, különösen kir. tanácsosi s főispáni tisztjeik kérdése. Ebben a főpapok actiója s a korponai radicálisok állása. - A kiegyezés nemzetközi garancziájának ügye. - A »Partium« kérdésé. Fél-Magyarország
Bocskay jogara. alatt akar maradni. E kívánságot elejtik; de e helyett Bocskayt nádorrá választják. Bocskay rábírja a rendeket, hogy a megejtett választástól elálljanak. - A kiegyezési alku vége. A föltételek szövegezése és áttekintése 376
IX. Fejezet. A korponai gyűlés folyó ügyei. A fejedelem előterjesztése. A rendek az adót megtagadják, de később megbánják e határozatot s a fejed, propositiókat elfogadják. A gyűlés végzései. Igazságszolgáltatás. A gyűlés vádiratokat küld a németbirodalmi s más fejedelmekhez. Bocskay összeköttetései a külfölddel. A lengyel király követsége Korponán. A gyűlés föloszlik. Illésházy és Mladossewith a korponai békeczikkekkel Bécsbe utaznak 406
Irományok és végzések.
I. 1605. októb. 23. Bocskay meghívója biztos határnap nélküli tábori országgyűlésre 416
II. 1605. októb. 29. előtt. A magyar kamara a bécsi udv. kamarához a Bocskay-párti rendeknek a kamara eltörlését czélzó követeléséről 418
III. 1605. novemb. 1. Illésházy emlékirata a magyar kiegyezés, a török-béke s a törvények revíziója tárgyában 420
IV. 1605. novemb. 12. Mátyás főherceg leirata Illésházy memorandumának két előbbi pontjára 422
V. 1605. novemb. 12. Mátyás főherczeg leirata Illésházy memorandumának az országos törvények átvizsgálásáról szóló pontjára 426
VI. 1605. novemb. 12. után. Himmelreich kir. titkár véleményes jelentése e pontról 430
VII. 1605. novemb. 15. Körmöczbánya utasítása a Bocskay kihirdette országgyűlésre választott követei részére 432
VIII. 1605. novemb. 17. előtt. A magyar kamara a bécsi kamarához a Bocskay-párti rendeknek a vagyonkobzások miatti vádjai ügyében 434
IX. 1605. novemb. 18. A magyar kir. tanácsosok véleménye a Bocskay-párti rendekkel való alku s egy esetleges általános országgyűlés dolgában 436
X. 1605. november havához. Bocskay föltételei (1605. julius) melyek a korponai tárgyalások alapjaiként szolgáltak 437
XI. 1605. novemb. 24. Illésházy Kolonich Siegfriedhez a korponai rendek gyanakodásáról s arról, hogy hajlandó követ gyanánt Bécsbe menni 445
XII. 1605. novemb. 24. - deczemb. 2. Naplószerű följegyzés a korponai rendeknek Forgács Zsigmond kir. biztossal való tárgyalásáról 447
XIII. 1605. novemb. 25. Forgács Zsigmond Mátyás főherczeghez a korponai rendekkel folytatott alkudozásairól s a lengyel király követének tárgyalásáról 457
XIV. 1605. novemb. 25. Illésházy, Mátyás főherczeghez, a korponai rendek békés érzelmeiről s a törvények revisiójáról 461
XV. 1605. november (25) Forgács Zsigmondnak a korponai rendek élé terjesztett előzetes föltételei 463
XVI. 1605. november (25) A korponai rendek válasza erre 466
XVII. 1605. november 25. után. Forgács Zsigmond viszonválasza erre 468
XVIII. 1605. november 26. Bocskay, Mátyás főherczeghez, hogy a rendek Illésházyt követűl választották Bécsbe 471
XIX. 1605. novemb. 28. Velence követének sürgönye a korponai rendek némely kívánsága miatt támadt nehézségekről 472
XX. 1605. novemb. 29. Mátyás főherczeg Illésházyhoz a kiegyezés meg a török-béke s Bocskay biztosainak Komáromba való küldetése végett 474
XXI. 1605. november 29. Mátyás főherczeg Forgács Zsigmondhoz, különösen Illésházynak a korponai rendek megbízásából Bécsbe való küldetése iránt 477
XXII. 1605. deczemb. 1. Rudolf Mátyás főherczeghez a békebiztosok főfeladata a a török-béke dolgában 480
XXIII. 1605. deczemb. 2. Mátyás főherczeg Bocskayhoz a korponai rendek bécsi követeinek menedék-levele ügyében 481
XXIV. 1605. deczemb. 3. A korponai gyűlésnek a kiegyezés tételeire vonatkozó határozatai 482
XXV. 1605. decemb. 5-6. Bocskay korponai előterjesztésének pontjai 495
XXVI. 1605. deczemb. 5. Bocskay fejedelmi előterjesztése a korponai gyűlésen a folyó (nem a kiegyezési) ügyek tárgyában 496
XXVII. 1605. deczemb. 10. A korponai rendek igazoló emlékirata a németbirodalmi s más fejedelmekhez 498
XXVIII. 1605. deczemb. 10. A korponai gyűlés törvénykönyve 501
XXIX. 1606. január 17. Zsigmond lengyel király Rudolf császárhoz a korponai rendeknél megkisérlett közbenjárás ügyében 510
IV. A sárvári részgyűlés 1000. január havában. A gyűlés története.
Tilly tábornagy, a dunántúli csász. hadak fővezére, Sárvárra 1606. január 7-dikére gyűlést hirdet. Előterjesztései különösen a Rába vonal erődítését czélozzák. Katonás hangja. Kívánságai. Compromissum egy kényes pontban. A gyűlés végzéseivel meg van elégedve. Távozása. Szótartása 515
Irományok :
I. 1606. január 2. Tilly, Mátyás főherczeghez, hogy néhány dunántúli megyét részleges gyűlésre Sárvárra hívott egybe 526
II. 1606. január 7. Tilly tábornagy előterjesztése a sárvári részgyűlésen 527
III. 1606. január 8. A sárvári részgyűlés végzései 532
IV. 1606. január 9. Tilly, Mátyás főherczeghez, a sárvári gyűlés lefolyásáról 534
V. A kassai országgyűlés 1000. ápril és május havában. A gyűlés története.
I. Fejezet. A korponai gyűlés követelései a bécsi kormány előtt. A februári bécsi egyezség. Ennek ellenzői meg akarják akadályozni a király által való megerősítését. Okaik és eljárásuk. A király haboz. De végre mégis megküldi Mátyásnak a megerősítést 539
II. Fejezet. A februári bécsi egyezség Bocskay előtt. Illésházy állítólagos korlátlan fölhatalmazása a bécsi alkunál. Mátyás főherczeg ennek alapján tagadja, hogy a magyar rendek beleegyezése utólagosan még szükséges volna az egyezség érvényéhez. Lippay küldetése. Bocskay ellenkező fölfogása. A »plenipotentia« kritikája. Bocskay alkotmányosan jár el. Gyűlést hirdet Kassára az egyezség tárgyalása czéljából. Mátyás kénytelen ebbe belenyugodni 552
III. Fejezet. A Kassára gyűlő rendek. A gyűlés megnyitása. Illésházy jelentést tesz a bécsi alkuról. A fejedelem álláspontja. Hű barátja a kiegyezésnek, de a februári pactum nem tetszik neki. Ennek különféle oka, kül. a »Részek« kérdése s Erdély átengedésének föltételei. Illésházy hiába közvetít. A fejedelem elégedetlen 567
IV. Fejezet. A kiegyezést ellenző pártok és jellemzésük. A legszélsőbb elemek. A többi ellenzék. A török ágensek üzelmei. A hajdúság beavatkozása és pártütése. A szélső elemek minden incidenst kihasználnak. A lőpor-összeesküvés. Nagymérvű izgatások. Czipellősházy és a »német kutyák«. Rémuralom 583
V. Fejezet. A kiegyezés párthívei. Különféle árnyalatok. A két főcsoport. Jellemzésük. A conservativ elemek növekvő befolyása. A kiegyezés barátainak aggodalmai. A két első összemérkőzés az ellenzékkel: Illésházy bizalmi ügyében s a hajdúkapitányok országgyűlési szavazat joga tárgyában. - Érdemleges tárgyalások a kiegyezés dolgában 601
VI. Fejezet. A vallásszabadságról szóló czikk nem tetszik. Alvinczy és a protestáns papok szónokolnak ellene, A buzgó kálvinisták. A mérsékeltek. A három vallás névszerinti megnevezése. A bizalmatlankodók igazolása. Az ultramontánok a bécsi és prágai udvaroknál, s rosszhiszeműségük a vallási czikk megszerkesztésében. Az »omnibus« és »ubique« szók. A XXII. t.-cz. ú. n. separálásának különös megokolása. Mindezekkel szemben a kassai rendek hogyan viselik magukat. Határozatuk a vallási czikk dolgában 623
VII. Fejezet. A februári szerződés többi egyházpolitikai ügyének tárgyalása. Szuhayék száműzetése s a »nemzet átka« Szuhayn. Megyés és czimzetes püspökök királyi kinevezése. A püspökök kizáratnak a kir. tanácsból s világi hivatalokból. Szentszékek és jezsuiták. Hivatalviselés valláskülönbség nélkül 646
VIII. Fejezet. A nádori s országkormányzói hivatalról szóló czikk tárgyalása. Illésházy Mátyás czélzataival egyetért s közreműködik a kormányzói tiszt kieszközlésében. A februári szerződés idevonatkozó XI. czikkének kétféle szövege. Mátyás sakkhúzása e tiszt ügyében Rudolfnál sikerül. De a kassai rendek gúnyos birálat alá vetik mind a két czikket s a kormányzói hivatalt elejtik. A személynöki hivatal 659
IX. Fejezet. A februári egyesség többi közjogi és politikai czikke. A sz. korona dolga. Mátyás tervét a kassai rendek kijátszszák. Honfiúsított és született magyarok a polgári és katonai tisztségekben; magyar katonaság; a kassai rendek engedményei. A hajdúk kielégítésének, Bocskay adományainak és nemesítéseinek ügye. Modor, Bazin, Sz.-György ügye. Magyarság ügye a szab. kir. városokban. Jószágelkobzások és kamarai pörök. A magyar cancelláriáról a rendek megfeledkeznek. A törvények reformja 676
X. Fejezet. A közbocsánat. Nem kegyelem, csak feledés. A szomszédországok jótállása. A már kihirdetett pozsonyi átalános országgyűlés ügye - kapcsolatban Bocskay kielégítésével.
A határozatok »bevezetésének szövege. A Bécsbe küldött követség s a korlátlan fölhatalmazás kérdése, melyet a föloszló gyűlés egy bizottságra biz. Itt Illésházy pártja győz. - A kassai határozatok összefoglaló átnézete 697
XI. Fejezet. Folyó ügyek. Sérelmek. Fejedelmi előterjesztés. Replica és törvénykönyv. Hadi szabályok. A hajdúság szervezése. Adó. Igazságszolgáltatás és közigazgatás. Kérvények. A protestáns papok folyamodása a sárospataki főiskola s az egyházkormányzat dolgában 718
Irományok és végzések.
I. 1606. márcz. 7. Bocskay meghívója az áprilisi kassai gyűlésre 743
II. 1606. ápril 20. Illésházy Kolonics Siegfriednek a kassai rendek hangulatáról 745
III. 1606. ápril 23. Lassota Erich, Mátyás főherczeghez ugyanazon tárgyról 747
IV. 1606. (ápril 27). A kassai rendek radikális része pontról-pontra bírálat alá veti a februári bécsi egyességet 752
V. 1606. ápril. 27. Válaszfelirati javaslat a februári egyesség pontjaira 764
VI. 1606. ápril 27. Töredékes följegyzés a kassai gyűlés ápril 25-iki s következő üléseiben tartott tárgyalásokról a kiegyezés dolgában 769
VII. 1606. ápril (28) Bocskay előterjesztése a folyó (nem kiegyezési) ügyekről 773
VIII. 1606. ápril. 29. A rendek válasza a fejed, előterjesztésre 777
IX. 1606. ápril, 29. A kassai országgyűlés alkotta szabályzatok a magyar katonaság számára 783
X. 1606. ápril 30. Mátyás főherczeg a kassai rendekhez 787
XI. 1606. május 8. Bossányi Boldizsár a kassai gyűlésről 789
XII. 1606. május 9. A kassai rendek megbízója Mátyás főherczeghez Illésházy számára 790
XIII. 1606. május 9. A kassai rendek fölhatalmazó levele Illésházy számára a további alkudozásokhoz Bécsben 792
XIV. 1606. május 11. A kassai gyűlés törvénykönyve 794
Melléklet ehhez: 1606. febr. 25. A fejedelmi tanács egy határozata 804
XV. 1606. május 12. Lassota Erich jelentése Mátyás főherczeghez a kassai országgyűlésen történtekről 805
XVI. 1606. május 12. A kassai gyűlés végzései a kiegyezés tárgyában 809
XVII. 1606. ápril 24. - május 12. A bányavárosok követeinek
naplója a kassai gyűlés. tárgyalásairól 825
Függelék a) 1606. január. Illésházy egy beadványa Mátyás főherczeghez a közbocsánat s az országkormányzói állás dolgában 848
Függelék b) 1606. febr. 9. Az első bécsi egyesség szövege 851
Függelék c) 1606. febr. 11. Khlesl püspök a pápa prágai nuncziusához a februári egyezség vallási czikkéről 864
Függelék d) 1606. márcz. 11. Khlesl püpök ugyanahhoz a februári vallási czikk második pontjáról 871
Függelék e) 1606. márcz 19. előtt. A pápa prágai nunciusának emlékirata Rudolfhoz a bécsi egyességnek a kath. egyházra sérelmes czikkei miatt 873
Pótlék a szerencsi gyűléshez.
1605. ápril. 20. A szerencsi rendek kiáltványa a hajdúsághoz 874
VI. Tótországi tartománygyűlések 1605-ben.
történeti bevezetések:
I. Az 1605. január 13-diki zágrábi gyűlés 881
II. Az 1605. május 2-diki zágrábi gyűlés 883
III. Az 1605. október 18-diki krapinai gyűlés 884
IV. Az 1605. novemb. 9-diki varasdi gyűlés 885
Tótországi tartományi gyűlések végzései:
I. Az 1605. január 13-diki zágrábi gyűlés végzései 887
II. Az 1605. május 2-diki zágrábi gyűlés végzései 890
III. Az 1605. október 18-diki krapinai gyűlés végzései 893
IV. Az 1605. november 9-diki varasdi gyűlés végzései 895
Tudomásul. Az 1606-dik évi tótországi gyűléseket az Országgyűlési Emlékek XII. kötete fogja hozni.