Magyar-orosz szótár I-II.

Fülszöveg

Első kiadásban 1952-ben megjelent szótárunk ezúttal alapos átdolgozás után, tartalomban és terjedelemben meggyarapodva lát napvilágot. Ilyen jellegű átdolgozását több körülmény tette lehetővé és szükségessé. Mindenekelőtt meg kell említenünk orosz-magyar szótárunknak 1959-ben megjelent második, szintén átdolgozott és bővített kiadását; a fejlődés menete parancsolóan követelte meg, hogy most ennek a közel 2000 lapos orosz-magyar szótárnak párdarabja készüljön el. Efféle átdolgozás azonban nem lett volna lehetséges, ha az első kiadás óta eltelt 12 év folyamán nem tett volna jelentős haladást mind a szovjet, mind pedig a magyar szótárírás. Orosz vonatkozásban jelentős segítséget nyújtott egyrészt az új négykötetes orosz értelmező szótár, másrészt pedig a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának nagy szótára, amely immár a T betű végéig rendelkezésünkre állt. Az új magyar kezdésű szótárak közös kiindulópontja és állandó támasza a hétkötetes Magyar Értelmező Szótár, amely nagy kétnyelvű szótárainkkal, valamint az Új Magyar Lexikonnal és szakszótárainkkal együtt az értelmezendő szó- és kifejezéskészletet nyújtotta. Új magyar-orosz szótárunkban - egyes ritka tájszavaktól és elavult szavaktól eltekintve - megtalálható a Magyar Értelmező Szótárnak jóformán minden címszava, továbbá sok az értelmezés nélkül közölt összetételek és származékok közül. Az idegen szavak tekintetében, a mai magyar köznyelvnek megfelelően, gyakran bővítenünk kellett az Értelmező Szótár címszókészletét.
E megnövekedett szó- és kifejezéskészlet lehetőleg pontos orosz tolmácsolása természetesen sokszor próbára tette munkatársaink találékonyságát; új értelmezéseink gyakran a Moszkvában megjelent más kétnyelvű szótárakon alapulnak, illetve élőnyelvi és az irodalmi nyelvből végzett gyűjtésünkön. Számos megoldást orosz anyanyelvű tanácsadóink javasoltak, köztük I. kiadás munkatársa, a jelenleg Moszkvában élő E. A. Bocsarnyikova.
A II. kiadás szerkesztésében az Akadémiai Kiadó következő munkatársai vettek részt: Décsi Gyula, Keszthelyi Ernő, Levasics Elemér, Mihók László, Surányi Magda és Szabó Miklós. Értékes szógyűjtést végzett Kovács Zoltán; az orosz növényneveket illetően Szily Ernő adott hasznos tanácsokat. Az egész kéziratot Gáldi László öntötte végleges formába, majd anyanyelvi lektorként nagy odaadással és hozzáértéssel V. Scher ellenőrizte; megjegyzéseit két másik orosz anyanyelvű munkatársunk: N. Barát és P. Rot egészítette ki. Számos értelmezési javaslatot O. Simkonak, a moszkvai Szótárkiadó Vállalat munkatársának köszönhetünk.
A jelen kiadás szerkesztési munkájában Hadrovics László - másirányú elfoglaltsága miatt - nem vehetett részt; közreműködése mindössze a hasáblevonatok szúrópróbaszerű ellenőrzésére szorítkozott. A tördelt levonat gondozását Gáldi László irányította. Vissza