Magyar órák
Művészettörténeti tanulmány
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
1. Az órák csoportosítása működési elvük szerint.
Az óra (kronométer) az időmérés eszköze,, műszer. Feladata kettős lehet. Mérhető valamely folyamat kezdő és végpontja között eltelt időszakasz,...
Tovább
Előszó
1. Az órák csoportosítása működési elvük szerint.
Az óra (kronométer) az időmérés eszköze,, műszer. Feladata kettős lehet. Mérhető valamely folyamat kezdő és végpontja között eltelt időszakasz, azaz a folyamat időtartama. Az effajta mérés ritkábban használatos.
Az óra általánosabb feladata valamely időszakasz tagolása, vagy k időszakon belüli pontok meghatározása.
Mint műszer a technika körébe tartozik és használhatósága, valamint működési elve révén a korabeli technika fejlettségi fokára enged következtetni.
Műszaki alapjai a fizikán, közelebbről a csillagászaton nyugszanak. Az asztronómia az égitestek egymáshoz való viszonyával, a föld az égitestek helyzetével, kölcsönös mozgásával és azok időtartamának mérésével stb. foglalkozik.
Az idő és mérése elképzelhetetlen mozgás, illetve más változás nélkül, azaz: az idő mérésének kezdete körülbelül egybeesik a mozgások első észlelésének kezdetével.
Az ősi időmérték, mely a mainak is alapja, minden bizonnyal a nappal és éjszaka váltakozása volt. Ebből önként következik a nap (égitest) időmérő eszközül való felhasználása is, ez ismét a nap állásának megfigyelésére enged következtetni.
A nap relativ mozgásának figyelemmel kísérése még nem volt az alkotó ember által készített eszköz, csupán egy természeti jelenség alkalmas felhasználása...
Vissza
Tartalom
Általános rész.
1. Az órák csoportosítása müködési elvük szerint. 3.
2. A kerekes-órák rendszerezése iparmüvészeti ágak és alak szerint. 6.
3. Az óra története az ókortól napjainkig. 11.
1. A magyar órák története.
1. Hazai órás-iparmüvészetünk helyzete az első fennmaradt müvekig-,
a XVII. sz. elejéig. 18.
2. Stabil kerekes-Óráink története. Kapcsolatok a küfölddel.
Reneszánsz 20.
Korai barok órák 22.
A XVIII. század- és a századforduló 28.
Az Empire 39.
A Biedermeier 44.
3. Hordozható órák. 48.
4. Nyilvános órák 51.
5. Magyarországi órások jegyzéke, néhány mester közelebbi adataival. (XVII-XIX. század.) 53.
6. Ungarische Uhren 58.
7. Képek jegyzéke. 61.
8. Műmelléklet.
KÉPEK JEGYZÉKE
1. Gótikus asztali állóóra. XV. század eleje.
2. ifj. Holbein reneszánsz állóóraterve a British Múzeumban. (1544.)
3. és 4. Boulle modorú órák. XVII. század.
5. Reneszánsz asztali óra. Schmidt Jánostól, Kassa, 1643.
6. Asztali óra, MK mesterjellel. Felvidék. XVII. század vége.
7., 8. és 9. Vas bárok fali órák. XVIII. század.
10. és 11. Tányéróra Volnovic Jánostól. Felvidék, 1679.
12. II. Rákóczi F. tányérórája. Ribeha Mátyás müve. XVII. század vége.
13. II. Rákóczi F. faragott fali órája. XVII. század vége.
14. Bárok lábasóra Spreertöl. Nagyszeben, XVIII. század.
15. Bárok lábasóra londoni müvei, nagyszebeni tokkal. XVTQ. század.
16. Rokokó lábasóra. Zoller Ferenc soproni mestertől, 1773.
17, 18, 19. Szekrényórák. XVIII. század.
20. Alabástrom szekrényóra, Zoller F. soproni mestertói, 1780 körül.
21. Szekrényóra festménnyel, 1780 körül.
22. Népies zenélő faóra. XVIII. század közepe.
23. Faragott és aranyozott fali óra. XVIII. század vége.
24. Zenélő faragott és aranyozott óra Louis XVI. stílben.
25. és 26. Bleyer András budai mester zopf-stílü órái. XVIII. század vége.
27. Kőstler János kismartoni mester Louis XVI. órája.
28. Weber Antal budai mester zopf-stílü órája. XVIU. század vége.
29. Wenneck Károly soproni mester zopf-stílü órája. XIX. század eleje.
30. Comlosy A. bécsi magyar mester órája. XIX. század eleje.
31. Ferstner pesti mester empire márványórája. XIX. század eleje.
32. Kracher Pál eszéki mester ezüst empire órája. XIX. század eleje.
33. Égetett díszű empire óra. Hoffmann József pesti mester müve, 1806-ból.
34. Fellner pesti mester órája. 1830 körül.
35. Későempire óra. Klenner József soproni mestertől.
36. Kracher Tádé nagykárolyi mester órája.
37. Falióra Bleyer András budai műhelyéből. (Empire.)
38. Empire falióra, jelzés nélkül.
39. Nagy József sárosberki mechanikus órája, 1810 körül.
40. Biedermeier oszlopos állóóra, Eisenbart Auguszttól, Székesfehérvár, 1830 körül.
41. Fehérfém állóóra. Hamel óbudai műhelyéből.
42. Kisméretű keretóra. Jelezve: "Lechner".
43. Biedermeier képóra kortesjelenettel.
44. Képóra Hunyadi János kormányzóvá választásával.
45. Herendi porcellán kandallóóra, 1859-ből.
46. Neobarok oszlopos óra 1860 körül. (Arngard, Kolozsvár.)
47. Niewelt Ferenc soproni mester neo-rokokó állóórája, 1860 körül.
48. Králik Sámuel pesti mester neo-barok faliórája.
49. Falióra „Dortner Kassán" jelzéssel. XIX. század vége.
50. Reneszánsz csüngőóra aranyozott bronzból. Wolf Mihály nagyszebeni mestertől
XVII. század eleje.
51. és 52. Hoser György aranyórája, 1820 körül.
53. és 54. Hoser Ferenc ezüstórája, XIX. század első fele.
55. Spurtzheim Vilmos soproni mester vas automataórája, XIX. sz. eleje.