Magyar nyelvtan társaslélektani alapon

Tartalom

ELŐSZÓ 5
BEVEZETÉS 9
A KÖZÖSSÉG ÉLETE
A) A KÖZÖSSÉGI ÉLET FOGALMA
1. A vásár, ahová az emberek egymás kedvéért mennek 41
2. Mindenfajta érintkezéshez két ember kell 41
3. Beszéd közben is két személy szerepel: beszélő és hallgató 42
4. Az iskola is a közösségi életre tanít 42
5. Magyar nyelvi és irodalmi órán a beszédbeli érintkezés titkait keressük 43
B) A KÖZÖSSÉGI ÉLET TÉNYEI
2. A vásár
A vásár helye, ideje, személyei és cseretárgyai 43
2. A beszéd
A beszéd helye mindig itt van, ideje mindig most van,
személyei mindig én vagyok és te vagy, cseretárgyai mindig
kérdés és felelet 44
3. A pénz és a szó
a) A pénz és a pénz értéke a vásáron 45
b) A szavak és a szavak értéke beszéd közben: a képzeletbeli
kép és a szavak jelentése 46
C) A KÖZÖSSÉGI ÉLET FORMÁI
1. A közösségi életformái az indítóokok szerint
a) Adásvétel cserébe. Ajándék és zsákmány. Vásár önmagáért 48
b) Kérdés és felelet: beszédbeli adásvétel. Kijelentés:
beszédbeli ajándék. Parancs: beszédbeli zsákmány.
Felkiáltás: érzésből fakadó önmagáért való beszéd
(költészet: érzésvilágból fakadó önmagáért való beszéd) 49
2. A közösségi életformái a célkitűzés szerint
a) Eladás, végeladás 52
b) Állítás: beszédbeli eladás, és tagadás: beszédbeli végeladás 53
c) Tagadó parancs vagy tiltás 53
d) A marhalevél vagy passzus, azaz a feltételhez kötött adásvétel 54
e) Feltételes állítás és feltételes tagadás 54
3. A közösségi életformái a beszédbeli személyek szerint
a) Az eladó is adhatja önmagát, a vevő is lehet áru 55
b) A beszédbeli személyek a képzeletbeli képen 56
D) ÖSSZEFOGLALÁS 57
A NYELV ÉLETE
A) A NYELV MINT LELKI JELENSÉG
I. „Én" és a nyelv
(Az első személy jegyei a nyelvben)
Mondattan 1. fele:
A mondatbeli viszonyítás tana
A kép
A kép mint a létező dolgok mása, a beszéd mint az események mása 61
Események rajzának és dolgok leírásának nehézségei 62
Események rajzának és dolgok leírásának módja 63
A beszéd mint az érintkezés legalkalmasabb módja 66
A film
Egy filmtekercs lepereg a vásznon 67
A világ és az élet a filmen 69
A film kettős (rajzoló és mesélő) természete 71
A filmtekercs és a vászon 71
A képzeletbeli kép vagy mondat
A mondat fogalma
A mondat fogalma 73
Mondatrészek. Alany és állítmány 74
Mondat, kifejezés (frázis) 74
Az új mondat mint a régi mondat folytatása 75
A régi rajz az újhoz képest 76
A régi mese az újhoz képest 76
A mondat és a mondatrész közötti különbség 77
A mondat fajai
Mellérendelés és alárendelés 77
A mondat és a mondatrész szerepe beszéd közben 78
Mellérendelés
A legmondatszerűbb mondat: két egymás mellé rendelt történet 79
Kapcsolatos mellérendelés 80
Ellentétes mellérendelés 81
Folytatás és kiegészítés 81
Következményes mellérendelés 82
Szétválasztó mellérendelés 83
Másodlagos mellérendelés 83
Utólagos mellérendelés 84
A történések mellérendeléseinek összefoglalása 84
Térbeli helyzetek időbeli mellérendelése (rámutatás) 85
Állapotok térbeli mellérendelése (azonossági és birtokviszony) 86
Alárendelés
Az alárendelt állapot 88
Állapotok mellérendelése, formailag alárendelés 89
Állítmánykiegészítő, jelző és értelmező; egyszerű
és összetett mondatok 90
A mondat szerkezete
Alárendelt mondatrész vagy bővítmény. Határozó, határozórendszer
A bővítmény. A határozó. A határozórendszer 93
Egyidejű és nem egyidejű határozók 94
Hely- és időhatározók 95
A szerves összefüggések időhatározói: ok-, cél-, módhatározó 96
A szerves összefüggés helyhatározói: képes határozók 97
A képes irányhatározó vagy részes határozó 98
A határozó határozója 100
Alárendelt kifejezésrész
a) Az állítmány tárgya
A tárgy 101
Alanytalan mondatok 102
Az (indogermán) közelebbi és távolabbi tárgy 102
A szenvedő szerkezet (passivum) 103
Az eredménytárgy és az iránytárgy 104
A határozott és határozatlan tárgyak és állítmányok 104
b) Az állítmány határozója
Az állandó és az esetleges határozó 106
A vonzat 107
A határozó a kifejezésben 107
Alárendelt mondat
A mellékmondatok 109
Alanyi természetű (,,hogy"-os) mellékmondatok 110
Állítmányi vagy jelzői természetű (vonatkozó, relatív)
mellékmondatok 110
Határozó természetű mellékmondatok 111
A mellékmondatok összefoglalása 112
Mellékmondatok és kifejezések rokonsága: a szerkezetek 112
II. „Mi" és a nyelv
(A közösségi élet jegyei a nyelvben)
Mondattan 2. fele:
A beszédbeli viszonyítás tana
„Én" és „te", a beszélő személyek
és a nyelv. A beszédbeli viszony fogalma
Mondatbeli, kifejezésbeli és beszédbeli viszony 114
A beszéd helye, ideje és a beszélő személyek a nyelvben 117
A beszéd ténye és a nyelv
Első, második, harmadik személy; jelen, múlt, jövő idő;
közelre és távolra mutatás 121
A beszéd indítékai, célja és a nyelv
A beszéd indítékainak nyomai a nyelvben 122
A megértésnek mint a beszéd céljának nyomai a nyelvben 127
A beszéd előzményei, következményei és a nyelv
1. Az „én" és a szókincs 130
2. A „te" és a szórend 134
MONDATTANI ÖSSZEFOGLALÁS
Az emberi beszéd titka egy mondat tükrében 137
Példa a helytelen gondolatkötésre 141
Vissza- és előretekintés 143
III. „Te" és a nyelv
(A második személy jegyei a nyelvben)
Szó-, alak- és jelentéstan: a kifejezés- és fogalombeli viszonyítás tana
A kifejezés és a szó
Szóból szó kerekedik: tapasztalat - szó - mondat - kifejezés - újra szó 144
Az egyetlen kép útja emberi beszéd közben 146
Térbeli mellérendelésből helyhatározó. Rag. Határozórag. Személyrag.
Birtokos személyrag. Névutó 148
Határozószó 151
Névmás 152
a) Személyes névmás. Mutató névmás 154
b) Határozatlan névmás. Kérdő névmás 155
c) A második személy és a vonatkozó névmás 156
Az időbeli tünemények folytatásos és kiegészítéses
mellérendelései és az azokból lett határozók 158
A kötőszók 160
Másodlagosan mellérendelt és alárendelt
mondatrészek és az azokból lett összevonások 160
a) Összevont mondat. Összevont mondatrész 161
b) Mellérendelt állítmányrészek 162
c) Mellérendelt jelző. Jelzőhalmozás 162
d) Alárendelt jelző 163
A fogalom és a szó
1. Együttjáró kifejezések. Szóösszetétel 164
Az összetétel és a tagolatlan képzeletbeli kép 165
2. Szóképzés. Képzők 167
Nemcsak mondat tagjából, de kifejezés tagjából is
válhatik képző 168
Az igekötő 169
Képző és rag közötti különbség. Kifejezésbeli
és fogalombeli viszony 169
3. A mondat, kifejezés és szó összefüggése. Főnév.
Melléknév. Ige 170
A szó útja a tagolatlan kép megszületésekor 172
A nyelv élete az egyetlen szóban. Jelentésváltozás.
Jelentésárnyalat 175
A szó és az összetartozás viszonya. Névelő 176
A mondat és a szó
1. Az állítmányban szereplő ige állapota. Actio. Igenevek
Az állítmány állapota, actio 178
Az actio a kifejezésben. Participiális jelző 181
Főnévi, melléknévi, határozó igenév 183
A főnévi igenév birtokos személyragos alakjai 186
2. Az igeképzés és névszóképzés lehetőségei és csoportjai
a) Jelentésváltoztatás. Nomen deverbale 186
b) Jelentésváltoztatás. Verbum denominale 187
c) Jelentésmódosítás. Verbum deverbale 187
Gyakorító, mozzanatos és kezdő igék 187
Ható ige 189
Szenvedő, visszaható, műveltető ige 190
d) Jelentéssűrűsödés. Nomen denominale 191
Deminutivum, mértékszó. Melléknévfokozás 193
Nomen possessoris és nomen possessi 194
e) Az absztrakció vagy elvonás 195
Az absztrakció folyamata a határozott névelős főneveken 195
A konkrét és az absztrakt főnevek 197
Egyes, kettős és többes szám. Gyűjtőnév. Az elvonás képzői 197
Összefoglalás és további célkitűzés 198
B) A NYELV MINT TESTI JELENSÉG
A hang fogalma
1. A legegyszerűbb fogalom: hang 200
2. Indulatszó 201
3. Hangutánzó szó 203
4. Az érzelmi hatások jegyei a nyelvben 203
A hang szerepe a nyelvben
1. A hangok nem egyformák: magánhangzó és mássalhangzó 205
2. Mi szükség van magánhangzókra, és mire jók a mássalhangzók? 207
3. A hangok változásai. Összefüggés a hangváltozás
és jelentésváltozás között 209
4. Egyéb testi kísérő jelenségek a nyelvben 210
BEFEJEZŐ ÖSSZEFOGLALÁS 212
FÜGGELÉK
Karácsony Sándor: A „másik ember" megszületése a tudományban
(A magyar béke c. könyvéből) 215
Utószó (Kövendi Dénes) 231

Témakörök